Aszalói Református Egyházközség Honlapja

2012 KARÁCSONYÁNAK IGAZI ÜZENETE

2012-12-20 21:24:09 / Konc Gáll László

Ez a tizenkettedik karácsony, amikor együtt ünneplek lelkipásztorként a gyülekezettel. Emlékszem az első közös karácsony minden örömére és főként izgalmára. Akkor még több hittanos volt és többen is voltunk a templomban.

A karácsony azzal is kiemelkedik a többi ünnep közül, hogy ilyenkor azok is betérnek az Isten házába, akik egyébként remekül elvannak az Isten nélkül is a mindennapokban. Jönnek, talán megszokásból, talán eleget téve valamilyen késztető belső parancsnak... Mi pedig örülünk, hogy eme ritka alkalmak egyikén elmondhatjuk, hogy igenis sokan vagyunk. Mert egy átlagos vasárnapon nem ez a tapasztalat.

De azóta sok idő eltelt és mi is - akik Isten kegyelméből eddig megtartattunk - sokat változtunk. Nem ugyanaz a váradalmunk a karácsony iránt, mint kettő, öt vagy akár tíz évvel ezelőtt. A változó világban a váradalmunk is változik és talán már nem is emlékszünk arra, hogy tavaly ilyenkor mi volt a legfontosabb számunkra.

Vannak azonban olyan évek, amelyek karácsonya szinte beleégett a szívünkbe. Örvendetes események, az első közös karácsony a házastárssal, az első gyermekkel... Első karácsony egy új helyen. Ilyenkor talán még az illatokat is meg tudjuk idézni. Aztán vannak szomorú emlékek is. Első karácsony egy szerettünk nélkül. Első karácsony az időközben felnőtt és önállósult gyermek nélkül, akitől már csak egy karácsonyi telefonos köszöntést várhatunk, mert elindult az élet útján, hogy megkeresse saját karácsonyát....

Mennyi érzés és emlék kötődik egy ilyen ünnepünkhöz! De ne feledkezzünk meg arról, hogy az ünnepnek van IGAZI ÜZENETE. Tőlünk függetlenül. Függetlenül a mi érzéseinktől és emlékeinktől. És bár mi változunk e változó világgal, eme igazi üzenet érvényessége mindenkoron megmarad és mindig aktualitással bír. De meghalljuk-e ezt az aktuális üzenetet, amely csak nekünk szól? Kihalljuk-e a sok karácsonyi csilingelés közül, hogy mit mond nekünk az Isten 2012 áldott szent ünnepén? Egyszülött Fiát adta az Úr Jézus személyében, hogy Szabadítónk, Megváltónk, Üdvözítőnk legyen. Eljött, hogy megismerjen engem és hogy én is megismerjem Őt.  És az mindig az aktuális helyzet, lelki állapot, érzés és mondhatjuk nyugodtan felkészülés következménye, hogy ez a találkozás létrejön-e. Ezért nem szabad csak úgy ráfeküdni a „karácsonyi áramlatra" mert akkor mi is csak úgy elúszunk az ünneppel és örülünk, ha véget ér. Ragadjuk meg, keressük, az alkalmakat, kényszerítsük magunkat a szemlélődésre Isten csodálatos titkának és kinyilatkoztatásának megtapasztalására.

És itt vagyunk az ünnep napján...Hogyan érkeztünk meg? Mit hoztunk az ünnepbe a felkészülésünkből? Mennyivel vagyunk gazdagabbak? Mennyivel lett letisztultabb, nemesebb, áldottabb ez ünnepi keresésünk, úrvacsorai találkozásunk? Ezek kérdések megválaszolásával áldja meg az Isten minden kedves testvérünknek karácsonyi ünneplését!

                                                                                                                                                             Konc Gáll László

                                                                                                                                                                  lelkipásztor