2000-ben a XX.Ózdi Honismereti Pályázaton az ifjúsági kategóriában II.helyezést ért el Ferencz Orsolya "Az Ózdi Református Egyház története" c. munkájával. Néhány kisebb módosítás (időközben történt változások, frissítések) után ez a pályamunka a legalkalmasabb gyülekezetünk és templomunk történetének bemutatására.
„Maradj velem, mert beesteledett!"
Bibliát hallgat a gyülekezet.
Alkony izzik a templom ablakán.
Hitetlen vagyok, vergődő magány.
„Maradj velem, mert beesteledett!"
- Ha így idegen, vedd emberinek,
súgja egy hang, s ahogy látó szemem
elmereng a régi jeleneten,
az emmausin és felejtem magam,
a sugár-hídon némán besuhan
egy örök Árny: lehetne Buddha is,
de itt másképpen hívják és tövis
koronázza: én teremtem csupán,
mégis mint testvérére néz reám,
mint gyermekére: látja, tudja, hogy
szívem szakad, oly egyedül vagyok,
s kell a hit, a közösség, szeretet.
S kezét nyújtja. Mert beesteledett.
/Szabó Lőrinc: Az Árny keze/
Bevezetés
Az ózdi református gyülekezet története szorosan kapcsolódik a vasgyár történetéhez.
A szabadságharc után fellendülő vasipar miatt megnőtt Ózd falu lakossága. Ezért már nem volt elég, hogy a héti vagy nekézsenyi lelkipásztor a nagy ünnepeken istentiszteletet tartson és úrvacsorát osszon a gyári iskola egyik tantermében, hanem missziói egyházzá szerveződött, templomot és parókiát épített. Ebben a vasmű részvénytársaság és vezetői is támogatást nyújtottak.
Missziói lelkületű lelkipásztorai nem csak a helyben lakók gondozását végezték, hanem az Ózdhoz tartozó települések reformátusaiét is.
Dolgozatomban az Ózdi Református Egyház megalakulását, templomának felépítését és a történetét szeretném bemutatni.
A templom építésének története
Az Ózdi Református Egyházközség 1888-ban alakult meg. Az Ózd és környékének lakossága a Felvidékről és a Morva területekről ide települt gyári munkásokból és bányászokból állt.
Az Ózdra szakadt magyar reformátusokat először Hét község látta el egyházi szempontból. Hét volt az anyaegyház, Ózd pedig református közösség egészen 1888-ig. Ekkor lett önálló egyház.
Első lelkipásztora Kazay Géza volt. Utána Osváth Zoltán látta el a lelkészi feladatokat. Az Ő szolgálati ideje alatt a növekvő gyülekezetben egyre jobban felerősödött az az igény, hogy református templom épüljön. Határozott formában 1898. januárjában vetődött fel a gondolat a presbitériumban. Első lépésként Sturmann György, csernelyi földbirtokostól vett templom építésére alkalmas területet az egyházközség. Három év múlva, Zsóry György kimondta azt, ami a gyülekezet kívánsága volt : "Építessék templom!" Az ő indítványozására határozta el a presbitérium, hogy adományokat gyűjtenek.
1904. nyarán fogtak hozzá az építéshez. Ezzel egy időben indult meg a szórványokban élő reformátusok számbavétele. Ekkor már mintegy 20 szórvány tartozott az egyházhoz. Az építés a hívek adományából, valamint a vasgyár támogatásával folyt és 1905-ben fejeződött be.
Az északi homlokzat előtt lévő 25 méter magas tornyot Szvoboda Gyula építész tervezte. A hétszáz kilogrammos harangját Seltenhoffer Frigyes öntötte 1905-ben, Sopronban, a kilencven kilogrammos harangot Walser Ferenc 1924-ben, Budapesten. A templom orgonáját Angster József építette 1912-ben. A templom 12x16 méteres belső terében 300 ülőhely van. 1943-44-ben a templomot keleti és nyugati oldalán kiszélesítették.
Az Ózdi Református Gyülekezet története 1945-től
1943-tól 29 éven keresztül Dóczi Antal állt az ózdi református gyülekezet élén. Ez idő alatt jelentős események történtek az egyházközség életében.
1944 nyarán vetődött fel a református iskola alapításának gondolata a presbitériumban. Emberfeletti küzdelembe került az intézet alapításának kiharcolása és első tanárainak összegyűjtése. Amikor végre elindulhatott a munka, jött az összeomlás, mivel a férfi tanerőket katonának vitték és az egyik tanárnő örökre hazamenekült.
A nehézségek árán is, az 1944/45. iskolai tanév két osztállyal zárult. Az iskolának nem volt önálló épülete, ezért az oktatás egy bérelt lakásban folyt.
Az 1945/46. tanévben már három csoport tanult, ami újabb tanári állás létesítését vonta maga után. A bérelt lakást erre az évre nem kapták meg, ezért a gyári iskolában kaptak helyet, délutánra. Itt is csak egy évig maradhattak.
A lelkipásztornak ezek után egy újabb problémát kellett megoldania. Meg kellett szerveznie az egyházfenntartói járulék beszedését, mivel a pénzt eddig a gyári munkások fizetéséből vonták le. A gyár igazgatója azonban ezt egy idő után beszüntette. Ekkor a presbitérium úgy határozott, hogy az egyháztagoktól kézből szedik be, de egyúttal megpróbálkoztak azzal is, hogy megkeresték az üzemi bizottságot, hogy az adót továbbra is vonják le a munkások fizetéséből. A gyárigazgatóság és az üzemi bizottság azt a határozatot hozta, hogy az egyházi adót csakis azoktól vonhatják le, akik kérik.
Az ifjúsági élet is alakulóban volt. Beindultak a konfirmációkra való felkészítések. Ez a próbálkozás nem sok sikerrel járt. A felkészítésre a lelkész szerint egy év nem volt elegendő, legalább két év kellett volna. 1963-ban már odáig fajult a dolog, hogy a fiatalságot szinte elvesztette a közösség. A konfirmáció után az ifjak eltűntek a gyülekezetből, elmaradoztak a templomból.
Az 1956-os események Ózdon is befolyásolták az egyház életét, működését. A hatalomra került Kádár János és hívei által kialakított, úgynevezett "puha diktatúra" nem kedvezett sem a vallásos nevelésnek, sem a templomba járásnak.
A gyülekezet 40-50%-a a gyárteleptől messzebb fekvő bolyki Béke Telepen élt. Itt több éven keresztül volt vasárnaponként istentisztelet. Ez azonban megszűnt, mert nem volt rá alkalmas helyiség. A gyülekezeti élet szempontjából ez is óriási problémát jelentett az egyháznak. Nehéz volt rávenni a gyülekezeti tagokat arra, hogy a gyártelepen lévő templomba menjenek istentiszteleti alkalmakra.
1968. szeptemberében kettős ünnepre kerülhetett sor. Az egyik a gyülekezet fennállásának 80 éves ünnepe, a másik pedig megemlékezés Dóczi Antal 25 éves szolgálatáról.
Az Ózd Városi Tanács Oktatási Osztálya 1972-ben személyesen kereste meg Dóczi Antalt, és azt kérte, hogy a presbitériummal egyetértésben, járuljon hozzá, hogy a parókia külsejére, Szabó Lőrinc költő emlékére emléktáblát állíthasson fel a város 700 éves évfordulója alkalmából megrendezett ünnepség keretében.
Dóczi Antal gyülekezeti tevékenysége során talán ez volt a legfontosabb méltatása, és egyben méltó búcsúztatása is.
A lelkészjelölő bizottság 1972. október 15-én tartott ülésén választotta meg a következő lelkipásztort, a harsányi Czinke Zoltánt. Szolgálati ideje alatt nem voltak említésre méltó, jelentősebb események, nagyobb gyülekezeti ünnepek. Hasonlóan a többi lelkészhez, az Ő szolgálati idejében is folyamatosak voltak a templom renoválási munkái.
1980-ban korára való tekintettel bejelentette lemondását.
1980 júliusában a Tiszáninneni Egyházkerület lelkészjelölő bizottsága az Ózdi Református Egyházközségben megüresedett lelkészi állás betöltésére Hajdu Lajos, harsányi lelkészt javasolta. A gyülekezet és a presbitérium is elfogadta a jelölést.
1981-ben ismét nehéz helyzetbe került a gyülekezet, hiszen a meglévő tagokon kívül nehéz volt új embereket bevonni a gyülekezeti közösségbe.
A diakóniai bizottság rendszeresen végezte munkáját, még a sokszor nehéz és problémás körülmények közepette is, de Hajdu Lajos lelkipásztor tervezgette a gyülekezet jövőbeli felvirágoztatását.
Célkitűzései a következők voltak:
•§ Presbitériumi tisztújítás
•§ Diakóniai munka továbbfejlesztése
•§ Szeretetvendégségek
•§ Konfirmáció személyes bizonyságtétellel
•§ Egyházfenntartók felkutatása, pontos nyilvántartása
•§ Járulékok emelése
•§ Szórványok gondozása
•§ Konfirmandusok felkutatása
•§ Zenés áhítatok
•§ Renoválási munkák
Tervei javarészben meg is valósultak, szolgálati ideje alatt megindult a közösség felvirágzása. 1988-ban, 7 évi hűséges szolgálat után mondott le Hajdu Lajos lelkipásztor, aki után Tóth Sándor vette át a gyülekezet további építését. Az egyházi élet szépen fejlődött, folytatta Hajdu Lajos célkitűzéseinek megvalósítását. Az idősebb embereket, akik már nem tudtak elmenni a templomba, havonta egyszer autójával összegyűjtötte és elvitte a vasárnapi istentiszteletekre.
1988-ban ünnepelte a gyülekezet, fennállásának 100. évét. A lelkipásztor az erről készült képekből egy tablót állított össze, amely a templom előterében került kiállításra. Az ünnepség keretén belül, a parókia falán a már korábban elhelyezett Szabó Lőrinc emléktáblára koszorút helyeztek el.
Megindult újra a hittan oktatása a gyülekezetben. Rendszeressé vált a cserkészcsapat működtetése Nagy Lászlóné vezetésével.
Ezeket a változásokat elősegítették 1980-as évek végi politikai változások. A Kádár-féle "puha diktatúra" engedékenyebbé vált, a történelmi egyházak szabadabban működhettek. 1988 ily módon nem csak a református közösség életében jelentett fordulatot, hiszen ez a változás a pártállam bukásával egy időben következett be. A Kádár János helyére kerülő Grósz Károly még nagyon az egypártrendszerben gondolkodott, sőt az ellenzék "adminisztratív" eszközökkel való felszámolásáról szólt az 1988. júniusi munkásőr parancsnokság országos értekezletén. Az őt követő Németh Miklós kormánya azonban biztosította a békés átmenetet a többpártrendszerbe. 1988 végétől a sorra alakuló pártok világossá tették, hogy Magyarországon a korábbi rendszer tarthatatlan, s a Kereszténydemokrata Néppárt megalakulása után egyértelmű volt, hogy a jövő az egyházak megújulásáé is.
A legnagyobb hangsúlyt az egyházközösségben a gyermek- és ifjúsági munkára kellett helyezni. Hiszen a fiatalokból lesz a következő generáció.
Ennek jegyében került sor 1995-ben a templom 90 éves fennállásának megünneplésére.
1996-ban ismét lelkészváltásra került sor. Ekkor Lezákné Hajdu Enikőt választotta meg a gyülekezet lelkipásztorának.
Lelkipásztor szolgálati ideje alatt került sor a templom külső-belső felújítására, ami 1998. nyarán kezdődött meg. Ekkor került sor a bejárat renoválására, valamint új lépcső és járda elkészítésére. A toronysisak réz-borítást kapott, amely tartós és időt álló.
1999-ben tovább folytatódtak a munkák a templom hajójának külső vakolásával és színezésével. Ekkor került fel a lábazatra a műgyanta-borítás, amely szigetel és véd a felcsapódásoktól.
2000-ben tovább folytatódtak a renoválási munkák. Sor került az imaterem és parókia felújítására, de a külső építkezés mellett fontos a gyülekezet belső épülése is. Ennek igen fontos részfeladata az utánpótlás nevelése. E cél elérése érdekében az óvodai és iskolai hittan órák mellett ifjúsági alkalmakat, kirándulásokat, táborokat szervez a gyülekezet segítségével. Minden évben a nagyobb ünnepeken (pl.: karácsony), illetve anyák napján, hittan évzáróra a hittanos csoportok rövid kis műsorral készülnek. „Ekkor meghívjuk a gyermekek szüleit is, hogy gyermekeik szereplésének segítségével ők is átéljék az istentiszteletek atmoszféráját. Ez nem vallásos csábítgatás, hanem a mai, sokszor légüres térben mozgó, sokszor bizonytalanná váló életlehetőségektől nyugtalankodó emberi lélek számára, egy biztosabb, tartalmasabb utat mutassunk. 16 Jézus mondja: " Jöjjetek én hozzám mindnyájan." Máté ev. 11.28"
A gyülekezet lelkipásztora jelenleg is Lezákné Hajdu Enikő, aki áldozatos és kitartó munkájával végez lelkipásztori szolgálatot a gyülekezetben, összefogva kicsiket és nagyokat.
A gyülekezet lelkészei
(a rendelkezésre álló adatok alapján)
1888-1890 Kazay Géza
1890- ? Osváth Zoltán
? -1943 Dr. Komjáthy Aladár
1943-1972 Dóczi Antal
1972-1980 Czinke Zoltán
1980-1988 Hajdu Lajos
1988-1996 Tóth Sándor és Tóthné Magyar Ágota
1996-2019 Lezákné Hajdu Enikő
2005- Csikainé Mihalik Éva
2007-2008 Szilágyiné Bartha Beáta
A gyülekezet gondnokai
(a rendelkezésre álló adatok alapján)
Okolicsányi János
Zsóry György
Nagy Sándor
Droppa Pál
Szepsi Géza
Benyhe Sándor
Regéczi Nagy Imre
Gergely István
Ablonczy Ernő
1945-1947 Czangár Lajos
1947-1949 Nyíri Bertalan
1950-1958 Czangár Lajos
1958-1975 Izsó József
1975-1984 Lecső Gyula
1984-1987 Petrohay Mihály
1987-1993 Szabó Ferenc
1993-1995 Varga József
1995-1997 Dr.Bartha Gábor
1997-2012 Id. Csikai Sándor
2012-2019 Csikai Sándor
2019- Fórizs István
A gyülekezet szórványai
A református egyháznak már a létrejöttétől kezdve vannak szórványai. A gyülekezettől területileg messzebb fekvő, de Ózdhoz tartozó kisebb településeken élő reformátusoknál az ózdi gyülekezet lelkésze végez szolgálatot. A szórvány gyülekezetekben heti egy alkalommal van istentisztelet. A szórványok közé tartozik: Susa, Farkaslyuk, Borsodnádasd, Hódoscsépány, Járdánháza.
Szabó Lőrinc kapcsolata Dóczi Antallal
A nyugállományba vonult és Ózdról Tahiba költözött Dóczi Antal refomátus lelkész eltávozása előtt az alábbiakat mondta Szabó Lőrincről: "1946. szeptemberében egy körlevél érkezett a Református Lelkészi Hivatalhoz. A levélben kérték, hogy egy-egy lelkészi hivatal hívjon meg egy-egy írót, költőt, s lássa vendégül egy időre. A választás Szabó Lőrincre esett, aki 2 hónapot töltött el Ózdon. 1947. július 3-án személyesen írta le, s küldte meg azoknak a verseknek a címeit, amelyeket itt Ózdon írt. Ittléte alatt arra is törekedett, hogy költészetét megismertesse a gyári dolgozókkal. Ennek érdekében irodalmi estet tartott az "Olvasó"-ban. Az 1944-es kiadású „Összes versei 1922-1943" verseskötet első oldalára felragasztva találjuk azt a kis szelet papírt, amelyre felírta azoknak a verseknek a címeit, amelyekből részleteket olvasott föl.
Ezek az alábbiak:
•· Hajnali igék 313. oldal
•· Materializmus 246. oldal
•· Én vagy Te 443. oldal
•· A pirosszoknyás Gizi 661. oldal
•· Kutyák 352. oldal
•· A rabszolga 361. oldal
•· Kis Klára csodálkozik 376. oldal
•· Lóci óriás lesz 379. oldal
•· A bagoly 380. oldal
•· Lóci verset ír 388. oldal
•· Lepkék tánca 401. oldal
•· Ima a gyerekért 602 oldal "
A költő halálának 15. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el 1972. decemberében a Református Lelkészi Hivatal épületének homlokzatán, az akkori Táncsics utca 2. szám alatt (most Szabó Lőrinc út 2.).
Szövege:
" ... SEGÍTETTETEK, VIGASZTALTOK...
ÓZD, IGAL, PATAK: HAZÁM SZÍVEI"
/TÜCSÖKZENE/
EBBEN A HÁZBAN TARTÓZKODOTT és ALKOTOTT 1946-ban
SZABÓ LŐRINC.
A TELEPÜLÉS 700. ÉVÉBEN
A KÖLTŐ HALÁLÁNAK 15. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL
ÓZD VÁROSI TANÁCS
