Látnivalók

A miskolc-tetemvári református templom - deszkatemplom

A XV. sz. környékén alakult ki ezen a részen az újváros, temetkezési helyül a mai tetemvári temető szolgálat. 1544. évi törökdúlás után épült újváros lakóit az 1600-as évek első harmadában pestisjárvány tizedelte. Ekkor a külső temetőben többszáz holttestet magasra hantolt tömegsírba fektették. a helyet ettől kezdve hívták Csontvárnak, majd Tetemvárnak. A hagyomány szerint a város egyik legrégebbi temetőjében, a Tetemváron építették 1637-ben az első istentiszetelti helyet,amit 1698-ban zsindelyeztek.

A fatemplom hamar elavult, s helyére 1724-ben emelt újabb templomot már kőalapra építették, tölgyfa ferendákból ácsolták. De ezt az új, ékesebbet is csak ravatalozóként használták. "Miskolci molnárok és ácsok a nyárádi erdőből vágták ki az építkezéshez szükséges fát, s onnan szekerezték a helyszínre." Az építkezést májusban kezdték és szeptemberben már itt volt az istentisztelet. A templomot általános istentiszteleti célra csak 1785-től használták, de a Kossuth utcai templom 1808-as felépülésétől kezdve ismét csak temetkezések alkalmával használták.  A következő évtizedek alatt a templom tönkrement, bár nem volt pénz az újjáépítésre, de lebonatni sem akarták. A város ismert polgára, Bató István és neje jelentős pénzösszeget hagyott a templom folyamatos felújítására. " Ezen deszkatemplom tartassék fenn a legjobb karban időről-időre mindaddig, míg Miskolcz városában helvét hitvallású protestáns egyházi tagok és Egyház leendenek. Ha megégne is az, az alapjából deszkából és fából építtessék fel," olvasható 1882-es végrendeletükben. 1937 szeptemberében kezdtek a templom bontásához. nagyon sok történelmi nevezetességű muzeális emlék került napvilágra. Így az úrasztal alatt két évszázados fejfákat találtak, amelyeken akkor még olvasható volt a beleégetett szöveg. Múzeumba került az a felirat is, amely dokumentálja az 1724-es építési évszámot. a bontáskor a templom zsindelyeit ereklyeként a miskolciak széthordták. Szeghalmy Bálint Miskolc város építésze nyerte meg az új templom építési pályázatát. Az új deszkatemplomot 1938. szeptember 18-án szentelte fel Farkas István püspök. Beszédében így méltatta a Bató házaspár érdemeit. "Közel hatvan esztendeje annak, hogy a már régóta temetőnkben pihenő két drága szív: nemes Bató István és élete párja, nemes Imre Eszter - egyetlen leányuk elvesztése felett érzett, elviselhetetlennek látszó fájdalomtól gyötört életük - egy imádságos, csendes órájában, könnyeik között, kicsi házukban az Úr dicsőségét látták felragyogni! Hogy élővé legyen a haoltt kedves lányuk - Isten dicsőségére, a miskolci református egyházra haygták, szent célok szolgálatára adván takarékos életük gyümölcsét, nagy értéket jelentő vagyonukat. Ők rendelték a többi meghagyások között azt is, hogy a Deszkatemplom, amaz első helyén álljon örökké. Ha rerongyolódnék, vagy tűz pusztítaná el - alapítványuk terhére - újból fából és deszkából építtessék fel! Mulandó voltunkra gondoltak mind a ketten s azért rendelték, hogy fából építtessék meg az új templom is, eszünkbe juttatván ezzel is, hogy nincs itt e földön állandóság, s átutazók vagyunk ebben a világban. Ötvenzer pengőt juttatott az a két áldott lélek közös alapítványuk jövedelméből eme második ház építésére." Dobrossy István írja, milyen volt az új templom: "A betonalapzatból felfelé szélesedő oldalfalak barnárapácolt, fényes fekvő gerendákból épültek. a sarokrészeket faragott motívumok díszitik. A templom tetőzetét a felszenteléskor zöldre festett zsindely fedte, amelyből karcsú, zöld torony emelkedett ki, a mellette még négy kisebb szellőzőtornyot helyeztek el az építők. A toronyban az Ödön és a Sándor harang található. A harangokkal egy időben két nagy püspöknek, Tüdős Istvánnak és Révész Kálmánnak is sírkövet avattak." A felszenteléstől kezdve ismét istentiszeteleti hely lett a tetemvári templom. 1949-től különálló a Tetemvári gyülekezet. Az évek során ismét folyamatosan romlott a templom állapota. Ahogy az egyházközség amyagi helyzete engedte, úgy követték egymást a kisebb-nagyobb felújítások, műszaki korszerűsítések. Előbb-utóbb szükség lett volna egy nagyobb rekonstrukcióra is, de nem iylen áron. Az 1938-ra felépített deszkatemplom az erdélyi faépítészet egyedi példája lett Magyarországon. Igaz, hogy a templomot 1951-ben belül átalakították, a szószéket a belső nyugati végére helyezték, és szembe fordították vele az ülőpadokat. Ezzel megváltoztatták a hagyományos református templomi belsőt. A kelet-nyugati fekvésű templom délnyugati sarkán állt a 25 m magas fatorony, ez alatt a ravatalozó helyiség, amely alkalmassá tette a város legnagyobb református temetőjében álló templomot a temetési szertartások megtartására. 1997. december 4-én reggelre gyújtogatás következtében leégett a templom, harangja elolvadt. Országos összefogás révén sikerült elérni újjáépítését az előző leégett templom formájában, de annak eredeti belső alakjában. Felszentelése 1999. május 2-án történt ünnepélyes keretek között. (A Deszkatemplom újjáépítésének emlékére c. 52 oldalas kiadvány felhasználásával.)

A 360 kg-os (88 cm) harangjának felirata: „Tebenned bíztunk eleitől fogva Uram! Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért. Ján. 15:13. Ödön fiúk emlékére öntették szülei: Juhász Béla és neje Bene Ida Mária 1938-ban Szlezák László harangöntővel Budapesten. A Deszkatemplom leégése után újraöntette édesapja, Kulcsár Károly emlékezetére fia Kulcsár József és családja 1998 évben Gombos Lajos harangöntővel Őrbottyánban.” A71 cmfelirata: „Soli Deo Gloria! Szívemet hozzád emelem és benned bízom Uram! Vivos voco, mortuos plango, fulgare flango! A második világháborúban elvitt »Sándor« harangja emlékére öntette Mester Sándor 1998 évben a templom újjáépítésének idején Gombos Lajos harangöntővel Őrbottyánban.”

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:

http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1