Gyermek és ifjúsági napokat tartottunk 2015.07.-08-tól 11-ig a gyülekezetben.  Próbáltuk az emberiséget, mint Krisztus testének tagjait szemlélni. Azt írta Pál apostol, hogy ebben a testben, ha szenved az egyik tag, akkor vele együtt szenved valamennyi.

Olyan vendégeket is hívtunk, akik valamilyen gyengeséggel, sérüléssel élnek és próbáltunk együtt érzően a helyükbe képzelni magunkat, illetve próbáltuk tanulgatni azt is, hogy miként tudnánk jobban figyelni egymásra.

Az első napon ki próbáltuk milyen az, ha valaki nem tud beszélni, csak jeleket mutatni. Tanultunk is néhány szót jelelni. (templom, Biblia, református, Jézus, Isten szeretet)

A második napon látás sérültek, vak emberek is ellátogattak hozzánk Vámosújfaluról a Búzavirág alapítványból. Ők többek között különböző szemüvegeken keresztül szemléltették számunkra, hogy a különböző szembetegségek milyen látási problémákat eredményeznek. Ezek a látási zavarok még akkor is tragikusan megnehezítik az életet, ha nem jelentenek teljes vakságot az ember számára.

A harmadik napon egy gyógypedagógus olyan fiatal lánnyal érkezett hozzánk, aki ugyan nem hall, mégis gyönyörűen beszél, és beszélget úgy, hogy szájról olvas. Ha ennek a lánynak (Orsi) valaki hátat fordít, akkor hiába beszélnek hozzá, ő csak szemből, szájról olvasva tud kommunikálni. Az Ő élete azt üzente, hogy ne fordítsunk hátat egymásnak, figyeljük jobban a másik emberre.

Az utolsó napon pedig egy kis időutazáson vettünk részt, és arról hallgattunk meg egy előadást, hogy a különböző korszakokban, hogyan viszonyultak a különböző sérüléssel élő emberekhez. Az egész gyermek és ifjúsági napokon tanultakat ebbe a mondatba lehet összesűríteni: „Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét." Gal.6,2