2025. szeptember 21. Az ifjúsági szolgálat vasárnapja óvodai tanévnyitóval A mai vasárnapon gyülekezetünk fijúsága szolgált. Előbb az ifisek istentisztelettel, majd az óvodások az óvodai tanévnyitó alklamából. Szegőné Bene Anita találóan ismerte fel: most biztos, hogy öröm van a mennyben, mert generációk szolgálnak együtt és dicsőítik az Úr Jézust, akiben nincs generációs ellentét. Istennek legyen hála az áldott alkalomért. Az Atya "Egy embernek volt két fia." (Lk 15,11) "Így kezdődik Jézus legismertebb példázata, amiről Dickens azt mondta, hogy kellene egy templom, ahol reggeltől estig ezt olvassák fel újra meg újra. Ma csak a benne szereplő apára figyeljünk, aki a mi mennyei Atyánkat, Istent példázza! Négy meglepő dolgot cselekszik, ami mind jellemző Istenre. Amikor a kisebbik fia elég szemtelenül eléje áll, elkéri az örökségét, és bejelenti, hogy elmegy otthonról - elengedi. Isten nem kötöz magához, azt akarja, hogy önként vállalt szeretetkapcsolatban éljünk vele. Aki már tudja, hogy ki és milyen az ő Istene, és úgy ragaszkodik hozzá, hogy el sem lehetne kergetni otthonról, azt engedi ő egészen közel magához, annak jelent mindennél többet a vele való közösség. Aki nélküle akar élni teheti. Nem zárja be előtte az ajtót. De nem zárja be mögötte sem! Visszavárja az elbitangoltat. Ez az apa is várta a fiát, s amikor sok idő múltán meglátta, hogy közeledik, „elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta". Pedig még nem is kért bocsánatot a gyerek. És tulajdonképpen azért indult haza, mert éhes volt, s rájött, hogy ha ott marad, éhen hal. Így is megbocsátott neki? El kell majd hangoznia a fiú bűnvallásának is. De Isten megbocsátó kegyelme nem a mi bűnbánatunk következménye. A bocsánat már készen van, ő már akkor megbocsátotta minden vétkünket, amikor Jézus meghalt a kereszten helyettünk. „Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen" - ezt mondja az Úr (Jer 31,3). Ha csupán a nyomorúságunk hoz Istenhez, jöjjünk akkor is bátran, ő megelőlegezett szeretettel és kegyelemmel fogad. Csak ne feledjük: magunk miatt kerültünk abba a nyomorúságba. Előlegezett bocsánat "Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok rá..". (Lk 15,22) A harmadik, amivel Jézus folytatja a mennyei Atya arcképének megrajzolását, az, ahogyan a példázatbeli apa mozgósítja a házat. Egészen eddig hallgatott, most azonban mindent megtesz, hogy visszatért fiát megvédje a szégyentől. A hosszú fehér ruha tiszteletet parancsolt, a gyűrű és a saru a fiúság jele volt, s a jogi formula rehabilitálta a tékozlót: ez az én fiam. Nem csavargó, nem gazember, még csak nem is béres, hanem a fiam. így nézzetek rá, így beszéljetek vele és róla! Ennek a gyereknek nincs múltja, tiszta lappal indul, csak jövője van. Isten irántunk való szeretetében mérhetetlenül sok gyengédség van, s ugyanakkor az ő visszafogadó kegyelme radikális, megfellebbezhetetlen. Jó lenne, ha mi is ezt a radikális bocsánatot kérnénk el tőle nagy alázattal, és így tudnánk megbocsátani egymásnak is. Elkezdődik az örömlakoma, és akkor ér haza az idősebb testvér. Őt felháborítja ez az egész, amit az apja művel. Ő, a jó fiú, csak öccse viselt dolgait látja, és elképzelhetetlennek tartja, hogy ezt meg lehet bocsátani, és azok után újat lehet kezdenie otthon. Durván rátámad az apjára. Az apa azonban őt is ugyanazzal a szeretettel veszi körül, mint másik fiát. Annak elébe futott, ennek utánamegy, és hívja a közös örömbe. „Örülnöd kellene, hogy a testvéred megjött." Ő azonban nem tud örülni. Isten szereti a bűnbánattal megtérőt is, és az önelégülten duzzogót is. Egyiket a messzeségből vonzotta szeretete, másikat a közelből hívja magához, mert mindkettőnek őrá van szüksége. Ismerjük mi már ezt az Istent? A valódi, az élő Istent, akit Jézus Krisztus jelentett ki nekünk és élt elénk. „Aki engem lát, látja az Atyát." (Jn 14,9) Mindkét fiú "Amikor pedig megjött ez a fiad, aki parázna nőkkel tékozolta el vagyonodat, levágattad neki a hízott borjút." (Lk 15,30) Milyen fiúk voltak ezek? Az egyik rossz, a másik jó. Ó, de felszínes gyakran a mi ítéletünk, és mennyire csak a látszat alapján mondunk véleményt! Jézus éppen azt szemlélteti itt, hogy a példás viselkedés olykor milyen gonosz szívet rejt. Elég egy váratlan lökés, amitől kiborul az ember szíve, és szörnyű dolgok gurulnak szét belőle. Ennek az idősebb fiúnak az jelentette ezt a lökést, hogy állt a vidám családi ünnep, amikor hazajött a munkából. Erre a bezzeg-gyerekről azonnal kiderül, hogy ugyanolyan távol áll az apjától, mint a másik, ugyanúgy lázad ellene, szemben áll vele, ellensége. Az apjukhoz való viszonyukat és a szív minőségét tekintve nincs különbség a két fiú között. Jézus tanítása: emberi megítélés szerint vannak jobb és gonoszabb emberek. De isteni megítélés szerint mindnyájan egyformán lázadunk Isten ellen, mert mindnyájan tőle elszakadt bűnösök vagyunk. A Biblia szerint a bűn nem erkölcsi fogalom, nem cselekedetek sokasága, hanem lelkiállapot. Az, amibe beleszületünk mindnyájan. Ezért születik bűnben a csecsemő is. Ebben az állapotban pedig minden ember csak bűnöket tud termelni. Isten úgy segít rajtunk, hogy ezt a bűngyárat cseréli ki: új szívet ad a benne hívőknek. S aki őbenne hisz, nem lázad többé ellene, tehát képes szerinte való jót is tenni. Egyébként pedig a jó emberek is elkárhoznak, mert nem az erkölcsi teljesítményeink, hanem az Istenhez való visszatérés alapján lehet üdvözülni. Akár két centiméterre van valakinek az orra a víz szintje alatt, akár egy méterre, ha ott marad, megfullad. De bármilyen mélyre is süllyedt valaki, Isten kegyelme ki tudja emelni. Aki nincs olyan mélyen, annak is erre a kegyelemre van szüksége. Hisszük-e ezt, és így keressük-e az Atyához való visszatérést?" (Cseri Kálmán igehirdetés – részlet) "Mindenható Mennyei Atyánk! Hálát adunk Neked a fiatalokért: az életükért, nyitott szívükért, kérdéseikért, kereséseikért, reményeikért. Köszönjük, hogy ők is a Te ajándékaid az egyháznak és a világnak. Urunk, kérünk Téged: munkálkodj bennük Szentlelked által! Nyisd meg a szívüket és értelmüket, hogy felismerjék: a Te szeretetedben van az igazi élet, a valódi öröm és békesség. Add, hogy megértsék: az Egyház közösség, ahol helyük van, ahol Te Magad várod őket, és ahol velük együtt építed országodat. Kérünk, adj nekik bátorságot elindulni feléd, még akkor is, ha kérdések, kételyek és bizonytalanságok veszik őket körül. Mutasd meg számukra, hogy a hit útja nem mindig könnyű, de mindig reménnyel teljes. Segítsd őket, hogy találjanak testvérekre az egyházban: olyan emberekre, akik valóban meghallgatják őket, akik mellettük állnak, és akik példájukkal a hit útján erősítik őket. Könyörgünk Hozzád a lelkipásztorokért, az ifjúsági vezetőkért és az idősebb nemzedékért is. Add, hogy életükkel szeretetet, elfogadást és őszinteséget sugározzanak. Urunk, taníts minket arra, hogy ne csak várjuk a fiatalokat, hanem keressük és hívogassuk is őket. Add, hogy megszólítsuk őket türelemmel és szeretettel, hogy meghallják bennünk a Te hívásodat, és bátran belépjenek gyülekezeteinkbe. Legyünk számukra élő bizonyságai annak, hogy a Te házad nyitva áll mindenki előtt. Áraszd ki Szentlelkedet a fiatalokra, hogy szívükben növekedjen a hit és a remény, a vágy, hogy jobban megismerjék Jézus Krisztust és az ő tanításait. Add, hogy ne csak keresők, hanem megtalálók is legyenek – otthonra találva az egyház közösségében, szolgálatban, imádságban és testvéri szeretetben. Áld meg különösen azokat a fiatalokat, akik nehézségekkel, csalódásokkal vagy kísértésekkel küzdenek. Te légy az ő erőforrásuk, gyógyítójuk és reményük! Mutasd meg nekik, hogy életük nem véletlen, hanem szent küldetés, amelyben Te magad vezeted őket. Imádkozunk az Egyházért és a zsinatért is: adj bölcsességet és világosságot a döntésekben, hogy minden lépés a jövő nemzedékének javát, a közösség épülését és a Te dicsőségedet szolgálja, az Úr Jézus Krisztusért kérünk, hallgasd meg imánk, ámen!" (Ivanics Bálint)