A Szikszói Református Egyházközség Honlapja

Üdvözöljük

2024-12-07 /


a Szikszói Református Egyházközség TIREK.HU honlapján!


Látogasson el Facebook oldalunkra is:


www.facebook.com/szikszo.reformatusok/?fref=ts


~ ¤ ~


Szikszó története röviden, évszámokban


Ősidőktől lakott hely, ezt bizonyítják a kő- és bronzkori maradványok, agyagedények, csontcsákány, vasöntő maradványa.


Avar-kori urnát, honfoglalás-kori csontvázat találtak a Hernád és Bársonyos között elterülő legelőn. Nevét szikes földjéről kapta ( szik+aszó-szikes völgy). Szikszó nevű település egyébként legalább három is létezett az országban, ez is oka lehet annak, hogy sokáig az 1280-as évszámot tartották az első írásos emléknek. Ezt az oklevelet IV.(Kun )László király adta ki, melyben in Zekzou néven említi a település. Azóta bebizonyosodott, hogy nem a mi városunkról van szó.


Első királyaink idejéből nincsenek írásos emlékek, de a református templom régészeti feltárásai nyomán bebizonyosodott, hogy az egyházszervezés időszakában ,az 1030-as években már temploma volt a településnek, egy egyenes szentélyzáródású épület.


1241. A tatárjárás elpusztítja a templomot.


1307. Károly Róbert Szikszón oklevelet ad ki :  „in Zykzo„ ez az első írásos említése a városnak.


1313. Az esztergomi érsek Szikszót, mint tizedfizető helyet az egri káptalannak ítéli.


1332-35. A pápai tizedjegyzék szerint Szikszón három pap fizet adót.


1387. Szikszai  Péter fia, Miklós mester familiárisainak megengedi, hogy Szikszó városa piacának megújítása és megjavítása , valamint templomának építése érdekében a Hernádon hidat verjenek. A jelenleg is fennálló templom építésének kezdete.


1388 -91 .A Szikszai család kihaltával a település Mária királynő birtokába kerül.


1392. Mária királyné királyi városnak / civitas nostra/ címezi.


1393. Mária királynő a szikszói polgárok 600 aranyforintnyi collectájából 50 forintot elenged.


1397 e. Szikszót Zsigmond király Bebek Imrének és Detrének adományozza.


1401. A mezővárost Zsigmond király visszacseréli a Bebekektől.


1403. Szikszót Zsigmond király Perényi Péternek adományozza.


1408. A mezőváros új pecsétet véset.


1411.Szikszó út és vásárvámját említik.


1431. Szikszót a nagyidai vár tartozékai közé sorolják.


1442e. A mezőváros zálogként Jan Giskra cseh zsoldosvezér kezére kerül.


1442. Jan Giskra  Morder  Pál körmöci polgárnak elzálogosítja Szikszót.


1458-60. Mátyás király parancsára Szapolyai Imre kincstartó elfoglalja a mezővárost.


1460. Mátyás király Szikszón keltez oklevelet


1461. Szikszó hat utcáját és piacterét említik


1470-80.A település Mátyás és Beatrix kezére kerül.


1490. Perényi János visszakapja Szikszót


1493-96.Bakócz Tamás egri érsek árendába adja a szikszói bortizedeket.


1500. Leég a szikszói templom ( „ nune combusti")


1514. Bereck szikszói plébános vezetésével a szikszói polgárok is részt vesznek  a Dózsa- féle parasztfelkelés fegyveres harcaiban.


1517. A szikszói iskola első említése.


1538. Perényi Péter földesúr és az egész város a reformáció által terjesztett lutheri vallás híve lesz, első prédikátora Benczédi Székely István. Ez időtől a templom a reformátusoké lesz.


1558-77. A füleki bég többször kirabolja Szikszót.


1568. A prédikátorok generális gyűlést tartanak Szikszón. Elrendelték,hogy a magyarországi református egyházakban az úrvacsorát kenyérrel kell kiszolgáltatni.


1585. Lőréses kőfallal kerítik a templomot a megszaporodó török támadások miatt.


1588. Rákóczi Zsigmond Szikszó mellett legyőzi a török hadakat .Tardi György Historia Szikszóiensis , históriás ének a magyarok győzelméről.


1592. Török győzelem a Szikszó melletti csatában.


1600. Szikszó látképe metszeten.


1625. Villámcsapás következtében leég a templom.


1644-45. Rákóczi György É-magyarországi hadjárata során érinti Szikszót.


1669.e. Szikszó pallosjogot kap.


1678-79. Thököly Imre győzelme a Szikszó-Úlfalusi csatában.


1688. A város és a templom tűzvész  martalékává válik.


1697. Az alig helyreállított templomot ismét tűzvész pusztítja.


1706. Rabutin császári generális felégeti a Rákóczi-párti települést templomával együtt.


1738. A torony felépítésével befejeződik a templom helyreállítása.


1743. Az utolsó, Szikszón birtokos Perényi  rekatolizációjával tért nyernek a katolikusok. A település birtokait részben az Eszterházyak, részben a gr. Csákyak szerezték meg.


1778-80. A római katolikus templom felépítése.


1844 .Betemetik a református templomot övező vizes árkot.


1848.A szikszói csatában visszavonulásra kényszerülnek a császáriak.


1852.A református templom és a település jelentős része tűzvészben elpusztul.


1866. Szikszó nagyközséggé nyilvánítása.


1920-38. Szikszó Abaúj-Torna vármegye székhelye.


1945. Szikszó Abaúj megye székhelye.


1989. Szikszó várossá nyilvánítása.


1992-98. A templom teljes rekonstrukciója.