Az egyházkerületi közgyűlésen elhangzott püspöki jelentés kivonata

A közgyűlés elé terjesztett püspöki jelentés első fele elvi alapvetéssel és a belőle közvetlenül fakadó gyakorlati lépésekkel foglalkozik első renden. Az egyházkerület közgyűlésének résztvevői közös úton járnak, ez pedig nem más, mint ami az egyház kétezer esztendős útjából e nemzedéknek jutott.

Utunkat a feltámadott Úr személyes indíttatást és közös célt kijelölő kettős felszólítása határozza meg: „kövess engem", és „menjetek el". A célkitűzés már korábban megfogalmazást nyert:  „...olyan egyházi életet felmutatni a XXI. században, ami alapján rólunk is el lehessen mondani a ApCsel 2,47 szerint: „dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép."

 A közös küldetés, út és cél ellenére mégis az tapasztalható, hogy egymással ellentétes elgondolások léteznek egymás mellett, nincs mindenben egyetértés. Ennek okait a jelentés nem vizsgálta, de az elfogadás bizonyításaként két tervezett javaslatot említett. Az egyik a hittanoktatás szervezésével és díjazásával, a másik pedig az önálló Miskolci Egyházmegye létrehozásával kapcsolatos tervezetek elő nem terjesztése: „... leveszem ezeket a napirendről, kiveszem korábban elmondott püspöki jelentéseim programjából, mert mind a kettő feszültségek és ellentétek forrása lett".

 A gyermekek és fiatalok számontartásának fontossága mindazonáltal nem vonható kétségbe, különösen a jövő egyházáért való felelősség alapján. Éppen ezért javasolja a püspöki jelentés egy átfogó adatbázis létrehozását és működtetését, mely nem csupán az iskolaváltásoknál jelentkező átmenetnél segíti elő a fiatalok hittanoktatásban tartását, de saját fejlesztésű adatbázisa által számtalan felhasználási módot tesz lehetővé egyházmegyéknek, gyülekezeti és intézményi lelkipásztoroknak.  A miskolci 64.000 református szervezésének kérdését a jelentés a jövő feladatának tekinti, mégpedig úgy, ahogyan azt az érintett presbitériumok fontosnak tartják majd.

A jelentés a hatéves ciklusra előre jelzett fontossági rend alapján két területet emelt ki a munkaterületek közül. Az első az ifjúság, melynek elérése, gondozása kiemelkedő feladat. Ezt kibővült munkatársi kör szolgálja. Az ifjúság szolgálatának másik, szinte újszerű területe a szakképzés ügye. A református gyülekezeteinkhez tartozó gyermekek jelentős hányada ugyanis szakiskolában folytatja tanulmányait, s nekik még adósaik vagyunk. A kérdés átgondolásának az adott új lendületet, hogy Egyházkerületünket több oldalról megkeresték egy ingatlan megvásárlásának a lehetőségével, melyben létrehozható lenne szakiskola és kollégium. A megvalósítás módja, kimenetele többféle lehet, létrejöhet országos hálózat részeként vagy a Tiszántúli Egyházkerülettel való együttműködésben, ezt a határozati javaslat rögzíti is.

Az ifjúság mellett a másik kiemelt terület volt az „elesett ember" és hozzá kapcsolódva a pasztorációs terület. A fejlesztés első szakaszaként elkészült az „Egyházkerület Diakóniai Központjának" épülete, megalakult a Központ, amely ernyőintézmény: képes befogadni bármilyen szociális és egészségügyi államilag finanszírozott vagy nem finanszírozott szolgálatot. Jelenleg ez ernyő alatt működik a régiek közül a Máon és az ECSKM a már ismert munkatársakkal, és ide tagolódott be a kibővült Kórházlelkészség. A Diakóniai Központ várja mindazon kezdeményezések befogadását, melyek a Kerületben segítségére lehetnek az elesett embereknek.

A jelentés vége rövid összegzését tartalmazza néhány hangsúlyos fejlődésnek: elkészült a parókiális térkép, egyre bővül az Európa Rádió lefedettsége, elérhetősége, valamint a Magyar Református Egyház első kiadványa, a „Kálvincsillag" is megjelent.

Az összegzések mellett a közvetlen jövő fontos cselekvései is megfogalmazódtak: „Végül a jövendőre nézve itt a Közgyűlés előtt is szeretnék hangot adni azon szándékomnak, hogy keresem a kerület lelkipásztor közössége építésének a lehetőségeit. Mulasztásom, hogy a generális vizitáció, mint olyan nem indult el. Jó irányban halad a LEKA körök működése. De mindezeken túl szeretném rendszeressé tenni azokat a kötetlen beszélgetéseket, amik a LEKA rendelet módosításával kapcsolatban sikeresek voltak. Ezen túl szeretnék újra részt venni az egyházmegyei lelkészértekezleten, hogy a legfrissebb információk ismeretében válaszolhassam meg az esetleg felmerülő kérdéseket."

Határozati javaslat:

1. A Tiszáninneni Református Egyházkerület Közgyűlése a jövő egyházáért érzett felelősséggel, a gyülekezeti, megyei, kerületi missziói munkát, valamint oktatási intézményeinek szolgálatát segítendő egyházkerületi nyilvántartás létrehozását rendeli el a 10-24 éves korosztályról. Mindazokról, akik iskolai, gyülekezeti hitoktatásban részesülnek, vagy bármilyen más formában kapcsolatban vannak gyülekezeteinkkel.

A nyilvántartás felvétele a Püspöki Hivatal által kibocsátott, lelkipásztorok, hitoktatók és vallástanárok által kitöltött „adatbejelentő lap" számítógépes feldolgozása alapján történik 2011. március 1-ig.

Az így elkészült nyilvántartást minden évben „adatmódosító lap" kibocsátásával és feldolgozásával a Püspöki Hivatal karbantartja. Az adatmódosítást a hittanoktatási jelentéssel párhuzamosan küldik meg az érintettek a Püspöki Hivatalnak.

Az így elkészült nyilvántartást a Püspöki Hivatal adott év október 1-ji állapota szerint Excel formátumú nyomtatványban minden Esperesi Hivatalnak és Intézménynek megküldi. Év közben kérésre ugyanezeknek a szűrési lehetőségek figyelembe vételével adatot szolgáltat.

2. Amennyiben a Zsinati Tanács az országos rendszert nem indítja el, abban az esetben a Közgyűlés felhatalmazza az Elnökséget, hogy az Európa Rádió KHT megvásárlásához hasonló módon a Tiszántúli Református Egyházkerület Elnökségével azonnal megbeszélést, és ha lehet, megegyezést kezdeményezzen a szakképzési hálózat létesítésére és fenntartására. A cél az, hogy a szakképzés minél nagyobb egységben a két Kerület területén minél előbb elindulhasson.

(szerk.)