Adventi játszóház a Miskolc Tetemvári Református Egyházközségben

LXIV. évfolyam 1. szám / Borsod-Gömöri Egyházmegye


Hittanos gyermekeink számára advent időszakában újra megrendeztük az ünnepi játszóházat. December 18-án ismét zsúfolásig megtelt a Deszkatemplom melletti gyülekezeti termünk óvodás és kisiskolás korú gyermekekkel.

Külön öröm volt számunkra, hogy sok édesapa és édesanya is megtisztelt bennünket jelenlétével. Szeretnénk a gyermekek által a szülőket is megszólítani és hívogatni a gyülekezet közösségébe. Az évek során ezek az ünnepi alkalmak családi rendezvénnyé nőtték ki magukat. Ezen a szombati napon 45 gyermek és csaknem 20 felnőtt hallgatta együtt Isten igéjét.



A program délelőtt 10 órakor kezdődött rövid köszöntéssel és közös imádsággal. Az „Adventi hírnök” című ének eléneklése után egy bábjátékot tekinthettek meg a résztvevők, melynek címe ez volt: Ha egyet befogadsz…



A darab első részében a szülők örömmel jelentették be gyermekeiknek, hogy kistestvérük fog születni. Ezt az örömöt szerették volna viszontlátni két gyermekük arcán is. Ők azonban nem úgy reagáltak erre a hírre, ahogy a szülők várták. A szívükben öröm és szeretet helyett irigység és féltékenység hatalmasodott el. Mindketten féltették a maguk kényelmét és saját kis „birodalmát” a még meg sem született testvérüktől. Végül egyikük ajkáról elhangzott ez a mondat: „Nem kell ide még egy testvér!”



Ezzel a mondattal megbántották édesanyjukat. Nem akarták befogadni a családba kistestvérüket. Ekkor az édesapa leült gyermekei mellé, és a Bibliából elmondta nekik a karácsonyi történetet. Az Úr Jézust sem akarta befogadni az a világ, amelybe beleszületett. A betlehemi fogadókban sem volt számára hely. Először még Mária jegyese, József sem tudta elfogadni az Ő fogantatásának hírét. Csak az angyal szavára békélt meg a szíve.



A gyerekek Jézus születésének történetéből megértették, milyen fontos az, hogy egy kistestvér születését örömmel és szeretettel várják. Hiszen a gyermek Isten ajándéka. És az a gyermek, ott a betlehemi jászolban, Isten legnagyszerűbb ajándéka volt az emberiség számára. Hiszen általa van üdvösségünk, a benne való hit által nyerhetünk Istentől örök életet. Mert ahogy Ő maga mondta: „…senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.” (Jn 14,6c).



Az előadás után Fehérné Szóráth Márta egy aranymondást tanított meg a jelenlévőknek: „Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.” (Lk 2,11) Majd az ismétlő kérdések megválaszolása után egy rövid szünet következett. Ekkor teával és süteményekkel vendégeltük meg a jelenlévőket.



A terem átrendezése után kézműves foglalkozásokon vehettek részt a gyermekek. Karácsonyi képeslap, karácsonyfa, hűtőmágnes és fakanálbáb elkészítésére nyílt lehetőség. A foglalkozás előkészítését és lebonyolítását a Jókai Mór Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógusai (dr. Csizmár Jánosné, Egerer Zsuzsa, Plaszkóné Ferkovics Karolina, Riedlné Kiss Éva, Stoll-Kozma Ildikó) végezték.



Istennek adunk hálát a karácsonyi üzenetért és a közösen átélt vidám pillanatokért. Szeretnénk a jövőben is hasonló alkalmakat szervezni iskolánk tanulói és hittanos gyermekeink számára.



Egyházközségünk köszönetét fejezi ki a bábjáték előadóinak, a Miskolc-Diósgyőri Református Iskola és Óvoda óvodapedagógusainak: Nyíriné Kóczi Erika, Pap Lászlóné, Pásztor Edit, Velezdy Zoltánné, Vincze Ágostonné óvónőknek.



Plaszkó Zoltán hitoktató

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Jn 16,3

Lk 21,1–4R

„…az egész vagyonát” (4). Aki a feleslegéből ad, jótékonykodik; aki mindenét adja, Istent imádja. 

tovább

(4) „Így tudjátok majd, melyik úton kell mennetek…” (Józsué 3)

Az Úr vezet, előttünk jár. A feltámadott Úr a tanítványok előtt járt (Máté 28,7). Sok a járatlan út. Noha mi szeretnénk mindent előre modellezni, kiszámolni, az ismeretlen utak kapcsán is; de váratlan körülmények ezrei veszélyeztetik a tervet. 

tovább

LUKÁCS 22,14–23 - Horderő

Vajon tisztában voltak a tanítványok Jézus szavainak horderejével? Megértették egyáltalán, hogy Uruk saját haláláról szólt? 

tovább

2018. április 3.

Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt! Ezután ezt mondta: Áldott az ÚR, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban, legyen Kánaán a szolgája! (1Móz 9,20-27)

tovább

Dénes Károly: Keresztfa tövében

Golgotának véráztatta hegyén,
Csodálkozom Jézus szeretetén.
Sokat beszél jóságáról nekem,
Boldog vagyok keresztfa tövében.

tovább