A huszonkettedik ökumenikus imahét Egerben

LXIV. évfolyam 1. szám / Egervölgyi Egyházmegye


Az Egerben szolgáló katolikus, református, evangélikus és baptista közösségek ebben az esztendőben immár huszonkettedszer gyűltek össze az ökumenikus imahét alkalmain.

A városban szép hagyománya van a keresztyének áhítatos, imádságos találkozójának, melyen az egymás templomaiban tartott istentiszteleteken minden évben igen jelentős létszámú gyülekezet vesz részt. Nem is imahétről, hanem imanyolcadról beszélnek Egerben, hiszen összesen nyolc alkalommal gyűlnek egybe azok, akiknek szívbéli óhajuk a keresztyének összefogásának lelki, imádságos együttlétének eseménye.

Az egri Bazilika mellett a református templom, a baptisták új imaháza, az evangélikus templom és a ferencesek temploma adott otthont az ökumenikus imahétnek. A központi téma és a kijelölt ószövetségi és újszövetségi Igék alapján szóltak az igehirdetések arról, hogy milyen áldásokat nyer Krisztus népe, ha együtt fohászkodik, és együtt figyel az Ige tanítására. Jóllehet az egyes felekezetek tagjai közül vannak olyanok, akik nem mindenben tudnak egyetérteni az ökumené és a felekezetek közötti együttmunkálkodás gondolatával, ez azonban távolról sem jelentette azt, hogy megtorpant volna a keresztyének egységmozgalma. Ha Krisztus azért imádkozott, hogy az övéi egyek legyenek, akkor ezt nem írhatja felül dogmatikai nézet, kegyességi elgondolás, vagy bármilyen más emberi szándék. Tudvalevő, hogy az ökumenikus imahét célja nem az, hogy uniformizálódjék a keresztyénség. Nem a hitbeli identitás feladására késztetnek ezek az alkalmak, sokkal inkább arra, hogy a másikban a Krisztust kereső és követő testvért találjuk meg, s ne ellenségként tekintsünk reá. Sokan vallják ezt Egerben is, különösen azok, akik vegyes házasságban élnek, és szinte várják évről évre azokat az istentiszteleteket, amikor a különböző felekezethez tartozó házaspárok, családok együtt lehetnek. Ez egy olyan megerősítő lelki élmény számukra, melyet igazán kár lenne szigorú kegyességi megfontolások miatt elvenni tőlük.



Estéről estére az egri központú Szent István Rádió is közvetítette az imaheti istentiszteleteket, melyeknek hallgatottsága a visszajelzések szerint jelentős létszámot mutatott. A helyi televízió is műsorára tűzte az ökumenikus imahetet.



Az imaheti templomi események mellett említésre méltó a különböző felekezetű lelkipásztorok találkozója is. Havonta az egri lelkészek imaközösséget tartanak, melyen különösképpen a város népéért és mindennapi ügyeiért fohászkodnak. Az imahét idején a terített asztal mellett is együtt vannak a lelkipásztorok, s mindig megerősödnek abban, hogy ezt a szolgálatot folytatni kell, és keresni kell azokat az újabb közösségi, lelki programokat is, melyek ebben a megosztott világban közelebb hozhatják egymáshoz a Krisztusban hívőket. Mert csak így lehetünk igazán hiteles munkálói Krisztus ügyének ebben a világban.



Az egri Bazilika impozáns épülete teljesen megtelt a hívekkel az ökumenikus imahét záró istentiszteletén, a nyolcadik napon. Négy felekezet lelkésze szólt az egybegyűltekhez, az egymástól tanult énekeket énekelte a kórus és a gyülekezet. A Bazilika egyik kápolnájában szeretetvendégségre is sor került. Őszinte és megható volt, amikor a katolikus szokás szerint a hívek köszöntötték egymást a béke jelével. Szívből kívánva azt, hogy Krisztus békéje az élet istentiszteletéhez segítse hozzá az együtt imádkozókat.



K. Zs.

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Jn 16,3

Lk 21,1–4R

„…az egész vagyonát” (4). Aki a feleslegéből ad, jótékonykodik; aki mindenét adja, Istent imádja. 

tovább

(4) „Így tudjátok majd, melyik úton kell mennetek…” (Józsué 3)

Az Úr vezet, előttünk jár. A feltámadott Úr a tanítványok előtt járt (Máté 28,7). Sok a járatlan út. Noha mi szeretnénk mindent előre modellezni, kiszámolni, az ismeretlen utak kapcsán is; de váratlan körülmények ezrei veszélyeztetik a tervet. 

tovább

LUKÁCS 22,14–23 - Horderő

Vajon tisztában voltak a tanítványok Jézus szavainak horderejével? Megértették egyáltalán, hogy Uruk saját haláláról szólt? 

tovább

2018. április 3.

Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt! Ezután ezt mondta: Áldott az ÚR, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban, legyen Kánaán a szolgája! (1Móz 9,20-27)

tovább

Dénes Károly: Keresztfa tövében

Golgotának véráztatta hegyén,
Csodálkozom Jézus szeretetén.
Sokat beszél jóságáról nekem,
Boldog vagyok keresztfa tövében.

tovább