Pünkösd – egy új élet kezdete

Ma a nagy világban és kis hazánkban is sok embernek kell új életet kezdenie. Gondoljunk csak a japán természeti katasztrófára, a háborús Líbiára, az iszapkatasztrófa károsultjaira.

S talán még többen vannak azok, akikről nem szólnak a hírek: akik elveszítve lakásukat, munkájukat, egészségüket, szerettüket, boldogságukat, azon tűnődnek, hogy hogyan kezdhetnének új életet? Olyat, amely meg tud birkózni egy új élethelyzettel, melyben több a szeretet, a türelem, a megértés, melyben több idő jut egymásra, és amely igazi értékek után kutat.

Ma különösen is szüksége van az embereknek arra, hogy szívükben és lelkükben is újat kezdjenek, még inkább Istenre figyeljenek, megváltozzanak, erőt nyerjenek, Pártfogót tudjanak maguk mellett. Pünkösd ünnepe ennek az új életnek a lehetőségét adja elénk, amivel lehet élni és lehet nem élni.

Az elmúlt hónapokban felfigyeltünk a világban és itthon történt szörnyűségekre, hiszen hatalmas erővel pusztított az ár, rengett a föld, és öntött el mindent a vörös iszap. Lehet, hogy ilyen nagy dolgoknak kell történnie ahhoz, hogy jobban egymásra figyeljünk?

Az első pünkösd ünnepén is, amikor Isten kitöltötte az Ő Lelkét, a több ezret számláló ünneplő tömeg Jeruzsálemben észrevette, hogy ez a törvényadási és aratási ünnep más, mint a többi. Vajon ki figyelt volna Péter szavaira, ha Isten nem így és akkor küldi el Szentlelkét a világba? Ki figyelt volna fel erre az egyszerű halászra, ha nincs „sebesen zúgó szélnek zendülése”,” kettős tüzes nyelvek”, vagy éppen a nyelvcsoda. Aztán a külső jelek háttérbe kerültek, de a Szentlélek életet újító ajándéka megmaradt.

Az első pünkösdkor valami nagy erő áradt bele ebbe a világba, amelyért ma is lehet imádkozni, amelyből ma is lehet kapni, amely által új életet lehet kezdeni. Mert a Szentlélek ereje megváltoztató erő. Ha nincs pünkösd, vajon Jézus tanítványai előmerészkedtek volna a zárt ajtók mögül? Ha nincs a Lélek ereje, vajon Péter kiállt volna sok ezer ember elé bizonyságot tenni Krisztusról?

A Szentlélek ajándéka az az erő, amely képes ma is változást hozni egy ember életében. Ez az az erő, mely megláttatja velünk, hogy az életben sok mindent elrontottunk, de Isten mindent képes kijavítani. Ez az az erő, amely a reménytelennek tűnőt is tudja bizakodónak látni. Erő, mely képessé tesz arra, hogy másokért éljünk, hogy szeretetet sugározzunk, hogy könnyeket töröljünk, hogy oly sok dolgunk mellett szolgáljunk és hirdessük Isten nagyságos dolgait.

Sok ember szeretne ma új életet kezdeni, és sok emberben szeretne a Szentlélek Isten is munkálkodni. Azért imádkozzunk, hogy minél több embernek legyen ma is pünkösdje, hogy a kereső emberi szív, és az erőt adó Szentlélek egymásra találhasson. Így nem csak új házak fognak épülni a leomlottak vagy romba dőltek helyén, hanem új életek is! Adja az Úr, hogy így legyen!

Bundzik Attiláné lelkipásztor, Sajókaza