Éneket zengek nevednek - Egyházmegyei kórustalálkozó Göncön

Éneket zengek az Úr nevének! Ezzel az elgondolással gyűltek össze 2011. május 8-án a gönci református templomban az Abaúji Egyházmegye kórusai. Énekelni az Isten nagyságáról, magasztalva nevét, énekelni egymás örömére, és énekelni nem csak azért, mert ez már hagyomány, hanem mert ez az énekes találkozás erősíti a gyülekezetek közötti és a gyülekezeteken belüli kapcsolatokat.

A kórustalálkozót Csomós József püspök mint házigazda, a gönci egyházközség lelkipásztora igei köszöntése nyitotta meg, melyben megerősített bennünket abban, hogy valóban jó énekelni. Alapigének az 1Mózes 1,31 verset hallottuk: „És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” Isten mindent jónak teremtett, és ha az ember képes befogadni ezt a jót, melyet Isten alkotott, akkor azt képes ki is adni magából. Egy ilyen kórustalálkozón keresztül, a közös éneklésen keresztül, mellyel megörvendeztetjük Teremtőnket és egymást, az ember megláthat és megérezhet valamit abból a jóból, amit Isten a kezdetek kezdetén alkotott. Hangsúlyozta, hogy ebből a szépségből, ebből a jóból minél többet mutassunk meg, hiszen ez különösen is fontos ma, amikor a szépérzék, a jó érzék, az erkölcsi, etikai, hitbeli nevelés, az értékek egyre inkább a háttérbe szorulnak, és helyüket az önzés, a pénz, a karrier, az érzéketlenség váltja fel.

Ezt követően Baksy Mária, az Abaúji Egyházmegye esperese köszöntötte a jelenlévőket. Kifejezte örömét, hogy immár sokadik alkalommal kerülhet megrendezésre a kórustalálkozó, köszönhetően a kórusok egész éves odaadó munkájának. A kórusokat a 118. zsoltár 14. versével biztatta, ami a találkozó vezérigéje is lett: „Erőm és énekem az Úr, megszabadított engem!”

A köszöntések után elérkezett a várva várt pillanat, amikor a kórusok kapták meg a főszerepet: a szuhogyi, az abaújszántói, a bódvaszilasi, az encsi, az ongai, a szendrői, a szendrőládi, és szikszói kórusok. Külön kiemelkedik az egyik abaújszántói kórus, ugyanis nem egy klasszikus értelemben vett kórussal, hanem egy ifjúsági roma misszió nyomán alakult énekkarral találkozhattunk, akik gitárkísérettel, mind magyar, mind lovári nyelven énekeltek. A sort a Gönci Református Vegyeskar zárta, mely idén tizenöt éves. Repertoárjuk egy-egy kiemelkedő darabjával gazdagították a megjelenteket.

A kórusműveket követőn – melyek az egy szólamtól a három szólamig hallatszottak – dr. Beidek Adrienn, a Sárospataki Teológia egyházzenetanára értékelte és jó tanácsokkal látta el a kórusokat, kórusvezetőket. Mindenekelőtt a dicséret szavai hangoztak el, mellyel tovább biztatta a gyülekezeti kórusokat a változatosságra, a dicséretek és zsoltárok mind gyakoribb éneklésére. Ezen túlmenően pedig szakmai szemmel kisebb apróságokra hívta fel az éneklők figyelmét.

A kórustalálkozó zárásaként a fellépők egy 200 fős nagykórust alkotva közösen énekelték el a „Dicsőült helyeken” című énekeskönyvi dicséretünket Ádám Jenő feldolgozásában, ezzel is kifejezve azt, hogy a közös éneklés jó, a közös éneklés meggazdagít, megvidámít és nagy a közösségformáló ereje.

Ezek után oklevelek átadására került sor, majd pedig a lelkünk megelégítése után testi feltöltekezés következett, ugyanis a kórustalálkozót egy közös szeretetvendégség zárta, ahol a kórustagok, régi és új barátok nemcsak hallgatták a másikat, hanem meg is oszthatták egymással gondolataikat, élményeiket. Valóban elmondhattuk: minden, amit az Isten alkotott, igen jó.