Ünnep Tetemváron

LXIV. évfolyam 3. szám / Borsod-Gömöri Egyházmegye


Az elmúlt időszakban több kiemelkedően jeles esemény résztvevői lehettek a Miskolc–Tetemvári Egyházközség tagjai, melyből most kettőt szeretnénk kiemelni: pünkösdkor a kassai testvérgyülekezet kórusát láttuk vendégül, szeptember 18-án pedig a tető felújításának elkészülése alkalmából hálaadó istentiszteletet tartottunk.

2011. június 12-én pünkösd vasárnap délután 4 órától zenés istentiszteleten volt vendégünk a Kassai Református Gyülekezet vezetője, Orémus Zoltán és a gyülekezet Laudate Dominum kórusa, Kovácsné Palcsó Edit karnagy vezetésével. Ez alkalommal a két templom kórusa együttesen szolgált az istentiszteleten.



A gyülekezetek első találkozása 2010 adventjében történt, amikor is a miskolci csapat vendégeskedett Kassán. Az igei szolgálatot Fehér Norbert nagytiszteletű úr végezte, a két kórus már akkor is közösen énekelt, és a közös koncert utáni séta a kivilágított, karácsonyi zenét árasztó, fehér lepelbe burkolózott kassai főutcán, a szeretetvendégség, a közös éneklés mindannyiunk emlékezetében a mai napig élesen él. Ezért is volt oly csodálatos az újratalálkozás öröme, mely ezúttal a napsütötte Miskolcon ért minket. Az Úristenre való vágyódás itt is betöltötte szívünket, hisz pünkösd ünnepét ültük, s az újjáteremtő, vigasztaló Szentlélek áradását mindannyian megtapasztalhattuk: az igei szolgálat és a kórusok éneklése egyaránt a lelki töltekezésre való alkalmak voltak.



Talán mindannyiunk nevében mondhatom, hogy rendkívül fontosnak érezzük testvéri kapcsolataink gondozását, ápolását, s erre a közös kapocs, a zene nyelve és szeretete kiváló alkalmat nyújt. Valljuk: „Bis orat, qui cantat”, azaz „Aki énekel, kétszeresen imádkozik.”



2011. szeptember 18-án 9.30-kor hálaadó istentiszteletre került sor. A szívüket ünnepi díszbe öltöztető gyülekezeti tagok zsúfolásig megtöltötték a templomot. Jó volt látni, ahogy az imáiban oly sokszor csak a kérésekig eljutó embertársadalom végre hálát adni, dicsőíteni gyűlik össze. Az egész templomteret betöltötték, zengtek a református énekek. A lélek zenei megmerítkezésében szerepet játszott a Miskolci Deszkatemplom Gyülekezeti Kórusának szolgálata, Orosz–Tokár Edina karnagy vezetésével, a zengő orgonaszóért pedig Varga László orgonaművészt, gyülekezetünk kántorát illeti dicsérő szó.



Volt okunk az ünneplésre, hiszen egy olyan gyülekezet, amely kénytelen volt végignézi templomának elpusztulását, hálás szívvel gondolhatott arra, hogy Isten segedelméből, támogató Szentlelkének ereje segítségével újraépülhetett ez a hajlék, és most, 12 év elteltével a tetőszerkezet felújítása is megtörténhetett. Az igét Gazda István mezőcsáti lelkipásztor hirdette. A liturgiában segédkezett: Bodáné Falucskai Ilona beosztott lelkész. Köszöntéseket hallhattunk Szabó Dániel tiszteletbeli presbitertől, a Református Presbiteri Szövetség elnökétől, Péter Andrástól, a Diósgyőri Református Egyházközség lelkészétől, Pintér Zoltán sáfársági gondnoktól és Fehér Norbert nagytiszteletű úrtól. Az útravalót, melyet hazavihettünk magunkkal, az evangélista szavaival tudnám összefoglalni: „Csak keressétek az Isten országát, és ezek mind megadatnak néktek.” (Lk 12,31)



Orosz-Tokár Edina karnagy



 

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…intettünk és buzdítottunk, és kérve kértünk titeket: éljetek az Istenhez méltó módon… 1Thessz 2,12a

Jób 4

Miért zavarta Elifázt (5–6), hogy Jób hitének egyértelmű áldásait látta mások életében (3–4)? Milyen lélek van abban, aki a gyászolót vádolja gyermekei haláláért, az őt ért csapásokért (7–9)?

tovább

(13) „Jött valaki az ég felhőin…” (Dániel 7,1–14)

– Dániel látomásában rémséges vadállatok tűnnek fel, egyik felfalja a másikat. Igazi vadállatok ezek a korabeli, egymást követő birodalmak: a babiloniak, a médek, a perzsák, a mindent „egyesítő” nagy macedón (görög, hellén) birodalom, és annak utódbirodalmai. Mindegyik ijesztő, erőszakos, mindent felemésztő, a maradékot összetaposó, pusztító, nagyokat mondó szájával hőbörgő (1–9).

tovább

EZÉKIEL 13,17-23 - Nem ártatlan játék!

Az Ószövetség kizárólag ezen a helyen említ kifejezetten hamis prófétanőket. Férfi kollégáiktól eltérően ők nem csak hazugságokat hirdetnek Isten üzeneteként, hanem még mágikus rituálékat (halottidézéseket) is tartanak, és mágikus tárgyakat állítanak elő. 

tovább

2017. november 13. hétfő

Szüret

Az én Atyám a szőlőműves. (Jn 15,1)

 

tovább

Dicsérje Őt a köd is!

Minden lélek és minden létező,
hó és szélvihar, tűz és jégeső,
Dicsérjétek az Urat!

tovább