Diakónusok és diakonisszák lettünk

Február 26-án – Isten kegyelméből – a fél tízkor kezdődő böjti úrvacsorás istentiszteleten 18 fő, a Szendrői Református Egyházközségnél dolgozó testvér tett fogadalmat a diakónusi munkára. Ők a Szendrői Református Családi Napközi Hálózat, illetve a Hit, szeretet, gondoskodás - házi segítségnyújtás dolgozói.

Az ünnepi istentiszteleten kezdőénekként a 165. ének 1-2. versszakát énekelte az ünneplő gyülekezet. Majd ezután a református hittanosok versei következtek, és Fidrus Hunor Gábor keresztelésére került sor, aki a Kossuth úti Református Családi Napközibe jár. Keresztelésre készülve a 431. éneket énekelte a gyülekezet. A keresztelést követően az igehirdetés előtti énekünk a 171. ének volt. Az igehirdetést Dani László, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Szeretetszolgálati Iroda munkatársa tartotta, aki Budapestről érkezett hozzánk. Az énekkar szolgálata után elérkezett a várva várt pillanat, amikor is sor került a fogadalomtételre. Benke András lelkipásztor megkért minket, fogadalomtevőket, hogy álljunk félköríves alakban az úrasztala körül, majd felkérte Czibere Károlyt, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Szeretetszolgálati Iroda vezetőjét, aki szintén Budapestről érkezett, hogy vezesse le a diakónusok fogadalomtételét. Ő először néhány gondolatot mondott a diakóniai munkáról. „Mindig nagy öröm olyan gyülekezetben látogatást tenni, és az építkezés örömeiről, tapasztalatairól beszélgetni, amelyek ilyen dinamikusan, tudatosan bővülnek” – nyilatkozta az ünnepélyes fogadalomtételen. Mint elmondta, fontos, hogy a diakónusok tisztában legyenek azzal, hogy munkájuk nem szolgáltatás, hanem Krisztust ábrázoló szolgálat, amely során napról napra történő bizonyságtételre van szükség. A Szeretetszolgálati Iroda vezetője kifejtette: mind a családi napközis forma, mind a házi segítségnyújtás egyre nagyobb szerepet tölt be egyházunk életében, ezért fontos, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat minden támogatást és segítséget megadjon a gyülekezeteknek. Majd ezután felolvasta az eskü szövegét, amit mi fogadalomtevők megismételtünk. Benke András lelkipásztor áldást kért ránk, dolgozókra, és Szaniszló János, Szendrő város polgármestere is mondott néhány gondolatot. Az ifjúság énekkel szolgált, majd az úrvacsorára készülve elénekeltük a 435. ének 1-2. versszakát. Az úrvacsora után köszöntéseket és aktuális hirdetéseket hallhattunk. Végül közösen elénekeltük a Himnuszt, záróénekként pedig a 195. ének 1-3 versét. Ezután a templom előtt egy kis szeretetvendégségre került sor, amelyen a dolgozók házilag készített süteményeit kóstolhatták meg az ünnepi istentiszteleten résztvevők.

Zárásként néhány gondolatot szeretnék leírni arról, hogy mit is jelent számunkra, diakónusok és diakonisszák számára a szeretetszolgálat.

Jézus tanításaiból és életéből azt érthetjük meg, hogy küldetésének tekintette, hogy a diakóniának értelmet és tartalmat adjon. Jézus tanításában Isten szolgálata az emberért fogalmazódik meg. A gyülekezetben a általa megvizsgált, kiválasztott és megbízott diakónus szolgál. Mai jelentése szerint a diakónus az a személy, akinek az a meghatározott tisztsége, hogy elsősorban szeretetszolgálati munkát végez a gyülekezetben. A diakóniai szolgálat jelentőségét és fontosságát tükrözi az a tény, hogy Isten egy speciális lelki ajándékkal támogatja a diakóniai munkát. A diakónusok azok, akik a gyámolításra szoruló tagokkal törődnek és gondoskodnak róluk. Vannak, akik azt gondolják, hogy a bizonyságtevést és a hitvallást követően befejeződik keresztyéni életünk, ettől kezdve már elereszthetjük magunkat, élvezhetjük a munka után járó pihenés nyugalmát. Pedig az Ige akkor éri el célját, ha szolgálatra indít. A szolgáló életformával a gyülekezet megtalálta igazi hivatását. A Szendrői Református Egyházközség diakónusai és diakonisszái közösséget vállalnak egymással, ápolják azt, testvéreknek tekintik egymást.

Oláh Zsuzsanna

A Szendrői Református Családi

Napközi „Korinthus” vezetője