Egy gyülekezet húszéves jubileuma

A Miskolc-Alsóvárosi gyülekezet 1992-ben választotta meg lelkipásztorának dr. Szathmáry Sándornét (Joó Magdolna). Ő volt a gyülekezet első női lelkésze.

Azt a munkát folytatta tovább, melyet elődje, Kóris Lajos lelkész mint gyülekezetet és templomot alapító és építő pásztor elkezdett. A munkában hűséges társa volt férje, dr. Szathmáry Sándor teológiai professzor, aki tanítói feladatán kívül örömmel vett részt az igehirdetés munkájában. A gyülekezet augusztus utolsó vasárnapján kirándulást szervezett a Bükk kies vidékén, Szentlélek üdülőhelyen, és ott ünnepelték meg a jeles évfordulót. Ünnepi beszédet mondott a gyülekezet gondnoka, Makray István tanár, melynek mottója ez az ige volt: „Ezek után pedig rendele az Úr munkásokat is, hetvenet, és elküldé azokat kettőnként az ő orcája előtt, minden városba és helyre, ahová ő menendő vala. Monda ezért nekik: Az aratnivaló sok, a munkás kevés, kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába…” A gondnoki méltatás személyes hangvételében szó volt a lelkészházaspár sokszínű szolgálatáról, majd felsorolta az elmúlt húsz esztendő kézzelfogható és a gyülekezet gyarapodását segítő eredményeit is. Említette a parókia és a templom épületét érintő újításokat, a szeretetvendégségek és evangelizációk beindítását, a kapcsolatfelvételt a testvérgyülekezetekkel, majd a gyülekezet jövőjéről így szólt: a gyülekezetünk él és továbbra is élni akar, donorként segíteni társadalmunk halódó erkölcsi életén.
Ezen túl megemlékezett a gyülekezet arról is, hogy dr. Szathmáry Sándor professzor e napokban kapott gyémántdiplomát, mivel 60 évvel ezelőtt szerezte meg lelkészi oklevelét. E kettős ünnep öröme vezesse tovább a gyülekezet életét a növekedés és gyarapodás útján.
Makray István gondnok