Híradás a sajóbábonyi gyülekezetből

2012. február 8. a nagy elhatározások napja volt a presbiteri gyűlésen. Mindig bíztunk abban, hogy Isten megsegít bennünket, hiszen eddig is így oldottuk meg a feladatainkat. Ebben az évben azt az utat szerettük volna járni, amin elindultunk, nem a magunk erejével, hanem az ő segítségével, bízva mindenkor az Isten útmutatásában.

Nagyon sok gondolat fogalmazódott meg: ablakcsere, a tornác teljes faszerkezetének a kicserélése a parókián, hiszen évek óta gyermekek hangjától hangos az udvar. Nyaranként a hittantáborokban harminc gyermek is van, és az angol bibliai tábort is ennyien látogatják. A gyermekek alig várják ezeket a heteket, hiszen azokkal a gyermekekkel vagyunk együtt, akikkel évközben is találkozunk a hittanórákon. Nem lehet elfelejteni a mosolygós arcukat és a beszélgetéseket. A három hét felemelő érzéseket hagy mindannyiunkban. 
Tizenkét éve testvérgyülekezeti kapcsolatunk van az erdélyi désaknai gyülekezettel, minden évben találkozunk, egyik évben ők jönnek hozzánk, a következő évben mi megyünk. Augusztus 9-én mi indultunk útra nyolcan a gyülekezetből. Ismerős környezet és családok vártak bennünket. Másnap több mint húszan indultunk el a tordai sóbányához, utána a tordai-szoroshoz, ahol hosszú kirándulásban volt részünk. Ezután Torockó, majd a nap végén Kolozsvár. Szombaton Désen voltunk, és este közös vacsorán vettünk részt. Vasárnap az istentiszteleten ismét együtt voltunk. A mai napig szívesen gondolunk vissza ezekre a napokra. Valóban határtalan szeretet köt össze bennünket a désaknai gyülekezettel. 
Itthon újabb munka várt ránk, hiszen a tornácon a járólapot is kicseréltük. Olyan jó átélni a segítségnyújtást. Szeretnénk megköszönni a Borsod-Gömöri Egyházmegyének a munkánkat támogató anyagi segítségét, a helyi önkormányzatnak és a kedves gyülekezetnek, a presbitériumnak is, akik munkájukkal és adományaikkal is segítenek. 
Bányiné Varga Erzsébet lelkipásztor