Presbiteri konferencia Nagyvisnyón

Az Egervölgyi Református Egyházmegye 2012. évi presbiteri konferenciáját november 4-én Nagyvisnyón tartotta.
A nyitó áhítat szolgálatát Hajdu Ferenc mezőkeresztesi lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző végezte a Márk evangéliuma 10. részének 43. verse alapján.

Bizonyságtételében rámutatott Jézus Krisztusra, aki az uralkodást tudatosan elutasítva engedelmesen végigjárta – az Atya akaratából – a szolgálat útját. A presbiterség sem lehet más, mint szolgálat. Meg kell tanulnunk Krisztus szeretetét belevinni a mindennapi életbe, névtelen szerénységgel odaállni a bűnben, bajban, reménytelenségben levők mellé, hogy azok talpra álljanak, megismerjék az élet Urát, és hinni kezdjenek az új élet lehetőségében. 
Hajdu Ferenc az egyházmegye gyülekezeteinek nevében köszöntötte a konferenciának otthont adó nagyvisnyói gyülekezetet és a meghívott szolgálattevőket: Szabó Dánielt, a Presbiteri Szövetség főtitkárát és Balogh Juditot, a Miskolci Egyetem adjunktusát, a Miskolc-Tetemvári gyülekezet hűséggel szolgáló tagját. 
Deliné Horkay Márta a nagyvisnyóiak nevében mondott köszöntőt. 
Szabó Dániel „Reménységünk és munkálkodásunk egyházunk megújulásáért” címmel tartott előadást, melynek igei vezérfonala a Zsidókhoz írt levél 11. részének 1. verse volt. Elmondta, hogy az egyház megújulása felőli reménységünk hitben lesz valósággá. A munkálkodásunkat is ilyen reménységben kell látnunk és végeznünk! A reménységünk is isteni ajándék. A látható, megtapasztalható igazságok vagy éppen igazságtalanságok soha ne tántorítsanak el az Úrtól, s az Ő ígéreteitől! Nézzünk Reá, és vegyük komolyan a bizonyságok fellegét! 
Az együttlét Balogh Judit előadásával folytatódott, amely következő figyelemfelkeltő címet kapta: „A reformáció mint a Szentlélek Istennek munkája az egyházban, gyülekezeteinkben és a világban.” Bizonyságot tett a Szentlélek erejéről, mely ma is képes változást hozni, elrontott dolgokat kijavítani, Isten nagyságos dolgait hirdetni. 
Lebilincselő módon szólt a reformátorokról, különösen a magyarokról, akiket Isten az Ő igéjével küldött, vitt és vezetett az új ösvényre. Tetteik ma is fénylenek, gondolataik irányítanak. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ne csak őket lássuk, hanem nézzünk rajtuk túl a nekik is fényt és erőt adó Istenre! 
Legyünk méltó utódok, akik a gyülekezetek életében mindig megtalálják azokat a feladatokat, amelyekhez éppen nekünk van képességünk, tehetségünk. Legyünk nyitottak, hogy erősödjön közösség - és egyháztudatunk, a szolgálatban való elköteleződésünk!
A gyülekezet asszonyai közül néhányan külön éneklésükkel tettek bizonyságot. 
Deliné Horkay Márta lelkipásztor bemutatkozásra kérte az egyházmegye gyülekezeteiből érkezett csoportokat. 
Pintér Elemér egyházmegyei gondnok, Hajdu Ferenc és a helyi lelkipásztor mondtak zárszót és köszönetet a szolgálattevőknek. 
Imádsággal, áldásmondással és a Himnusz eléneklésével ért véget az alkalom. 
A Kultúrházban gazdagon terített asztalok mellett tovább beszélgethettek a résztvevők. Hisszük, hogy mindenki azzal a jó érzéssel távozott Nagyvisnyóról, hogy nem volt hiábavaló az idevezető út megtétele, mert Isten gazdagon megáldott bennünket, s megajándékozott a szolgálatainkhoz szükséges erővel. 
Hajdu Ferenc