PETŐFIREFI

LXV. évf. 4. szám / Intézményeink

Iskolánk, a sátoraljaújhelyi Petőfi Sándor Református Általános Iskola 2012. szeptember elsején indult jogelőd nélkül 1-4. osztállyal, 72 tanulóval. Sok-sok ember hite, közös akarata és munkája kellett ahhoz, hogy minden akadályt legyőzve elindulhasson a munka a régi iskolaépület felújított falai között.

Igaz, alig több mint 2 hónap telt el csak a tanévből, de van már miről beszámolnunk! A nyári szünetben és szeptember elején közös kirándulást, játszóházat szerveztünk az „összekovácsolódás” jegyében. A népmese napjára mesemondó versennyel, míg a zene és az állatok világnapjára különböző programokkal, vetélkedőkkel készültünk. Megemlékeztünk az aradi vértanúkról, 1956. október 23-ról és a reformáció emléknapjáról is. Az óvodások előtt megnyitottuk kapuinkat, havonta játékos, vidám iskolabetekintő foglalkozásra várjuk őket. Novemberben Tiszakécskén országos mesemondó és szépíró versenyen vettünk részt, ahol Bodnár Bálint bronzminősítést, Takács Talita aranyminősítést kapott. Durányik Zita szépírásával bekerült az első tíz legszebben író közé.
És hogy szeretünk-e itt tanítani és tanulni?
Figyelünk egymásra, segítünk egymásnak! Mi, tanítók KÖZÖSEN neveljük és tanítjuk a ránk bízott gyerekeket. Olyan értékekre nevelünk, melyek társadalmunkban már-már elfeledett erkölcsi alapelvek. Még csak az elején járunk „küldetésünknek”, de már vannak látható eredményeink. Diákjaink figyelnek egymásra, tisztelik a felnőtteket és egymást. Munkánkat nagyban segítik a hittanórák, az istentiszteletek, melyeken tanulóink nagy szeretettel és odaadással vesznek részt.
Mindannyiunknak – pedagógusnak, szülőnek és gyereknek – külön-külön nagy döntéseket kellett hoznunk. Fel kellett adnunk eddigi jó vagy kevésbé jó, de biztos, megszokott helyünket, vállalva az ismeretlent, a bizonytalant.
Azt hiszem – kollégáim nevében is mondhatom –, hogy jól döntöttünk, amikor mindezt vállaltuk. Szeretünk itt lenni, szeretjük a református iskolát, jó itt tanítani, nagyon jól érezzük magunkat! Kifogyhatatlanok vagyunk az ötletekből, élvezzük, hogy mi magunk alakíthatjuk az iskola arculatát, életét. Mára az is kiderült, hogy a PETŐFIREFI életképes, versenyképes iskolája városunknak. Reméljük, a munka, ami itt folyik tiszteletet, megbecsülést fog kivívni mind a fenntartó, mind a város lakosainak, vezetőinek körében.
Deák István igazgató

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Jn 16,3

Lk 21,1–4R

„…az egész vagyonát” (4). Aki a feleslegéből ad, jótékonykodik; aki mindenét adja, Istent imádja. 

tovább

(4) „Így tudjátok majd, melyik úton kell mennetek…” (Józsué 3)

Az Úr vezet, előttünk jár. A feltámadott Úr a tanítványok előtt járt (Máté 28,7). Sok a járatlan út. Noha mi szeretnénk mindent előre modellezni, kiszámolni, az ismeretlen utak kapcsán is; de váratlan körülmények ezrei veszélyeztetik a tervet. 

tovább

LUKÁCS 22,14–23 - Horderő

Vajon tisztában voltak a tanítványok Jézus szavainak horderejével? Megértették egyáltalán, hogy Uruk saját haláláról szólt? 

tovább

2018. április 3.

Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt! Ezután ezt mondta: Áldott az ÚR, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban, legyen Kánaán a szolgája! (1Móz 9,20-27)

tovább

Dénes Károly: Keresztfa tövében

Golgotának véráztatta hegyén,
Csodálkozom Jézus szeretetén.
Sokat beszél jóságáról nekem,
Boldog vagyok keresztfa tövében.

tovább