Új végvár egyházkerületünkben

LXV. évf. 4. szám / Intézményeink

2012. augusztus 31-től a Heves városában működő Eötvös József Középiskola a Tiszáninneni Egyházkerület fenntartásába került. Így az idei tanévet már mint református intézmény kezdtük meg.

Intézményünk 800 diákot tanít, gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai oktatásrend szerint. Nagy örömünkre szolgál, hogy egy olyan család tagjai lehetünk, ami mindig – évszázadok óta – a minőségről és a színvonalról volt híres. Fontosnak tartjuk, hogy a fenntartóváltással az idáig nagyon hiányzó keresztény lelkiség jelent meg intézetünkben, ami a jó oktatási színvonal mellett a jövő záloga lehet városunkban és annak vonzáskörzetében. Nagy a felelősségünk mind egyházunk, mind szülőföldünk irányába. Munkánkat ennek a ténynek tudatában igaz szívvel, Istenbe vetett hittel kívánjuk végezni. Példaképeinknek azokat a református prédikátor eleinket tartjuk, akik a reformáció idején – a török időkben – vidékünkre jöttek, és Isten igéjével, hittel és munkával megmentették ezt a környéket a teljes pusztulástól, egy igen rossz történelmi konstelláció idején. Hisszük, hogy ma sem kisebb a feladat. 
Rendezvényeink az idei tanévben a korábban kialakult munkatervet követték, kiegészülve az egyházi vonatkozású ünnepségekkel. A reformáció napi ünnepségen vehették át kilencedik és hetedik évfolyamos tanulóink az ajándék Bibliákat. Iskolánk kiemelt, évek óta megszokott rendezvénye az „Eötvös Nap,” mikor sok-sok témakörben tanáraink és meghívott vendégek tartanak előadásokat diákjainknak. Előadóink a legtöbb esetben egykori diákjaink, akik szakterületükről beszélnek az orvoslástól az atomfizikáig. Az idén a keresztény filozófia is megjelent a témakörök között. Kovács Csaba nagytiszteletű úr magas színvonalú előadást tartott „Lenni vagy tenni, avagy a munka dicsérete a keresztény etikában” címmel.
Megemlékeztünk a történelmi évfordulókról, nemzeti ünnepeinkről, köszöntöttük a „gólyáinkat”, tantestületi csendes napot tartottunk Nagyenyeden. 
Végezzük a ránk mért munkát a legjobb tudásunk szerint, hittel hirdetve reménybeli névadónk – Sinka István elfeledett református költőnk – szavait: „Nagy az Isten, fog erősen,/hűségesen, ismerősen.”
Együd László igazgató

Eötvös József Református Középiskola, Szakiskola és Kollégium
3360 Heves, Dobó út 29.
Tel: 37/346-118 Fax: 37-346-897
ejk@eotvos-heves.sulinet.hu
www.ejk-heves.hu
OM: 201724

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

...aki előttetek járt az úton, hogy táborhelyet keressen nektek: éjjel tűzben, hogy láthassátok az utat, amelyen mennetek kellett, nappal pedig felhőben. 5Móz 1,33

1Móz 12

Az érdeklődésig könnyen eljutunk, talán még az egyetértésig is. Az elköteleződés már keményebb dió. Pedig még az is kevés önmagában, ha az, amire igent mondunk, nem lesz életté, ha a szavakat nem követik a tettek. 

tovább

(1) „Jézus Krisztus…evangéliumának kezdete.” (Márk 1,1–8)

AZ EVANGÉLIUM KEZDETE.

– 1. Az evangélium történeti kezdeteit megtaláljuk az ószövetségi ígéretekben, a prófétai igehirdetésben (Ézsaiás 40,3), és közvetlenül Jézus fellépése előtt, Keresztelő János működésében (2–8).

tovább

1 SÁMUEL 31,1–7 - Saul halála

Ez a szövegrész nem igazán kellemes olvasmány. Olvassuk, hogy Saul és társai milyen kegyetlen halált haltak. Saul számára a halál jobbnak tűnik, mint a fogság. Nincs már reménye és megöli magát. 

tovább

2018. május 12.

Isten megáldja a hűséget

Akkor ezt kérdezte tőle az anyósa: Hol szedegettél, és hol dolgoztál ma? Áldott legyen, aki a pártfogásába vett! Ő megmondta az anyósának, hogy kinél dolgozott, és ezt mondta: Bóáz a neve annak a férfinak, akinél ma dolgoztam. Ekkor azt mondta Naomi a menyének: Áldja meg őt az ÚR, aki nem vonta meg szeretetét az élőktől és a holtaktól! Azután azt mondta neki Naomi: Hozzátartozónk ez az ember, a legközelebbi rokonaink egyike. A móábi Ruth ezt mondta: Még azt is mondta nekem, hogy járjak a szolgái nyomában, míg csak be nem fejezik az aratást. (Ruth 2,19-21)

 

tovább

Kárász Izabella: Imádkozol-e értem!

Vajon imádkozol-e értem,
Mikor leszáll a csendes alkony,
S a kis szobádban egyedül vagy,
Hogy senki már ne zavarjon.

Én úgy szeretném, hogyha akkor
Áldást kérnél rám egy imában,
Mert én hiszek az alázatos,
Buzgó, őszinte szent imákban.

tovább