Emléktábla avatás Tiszatarjánban

LVII. évfolyam 3. szám / Borsod-Gömöri Egyházmegye

Ünnepi istentiszteletre hívogattak a harangok Tiszatarjánban 2004. augusztus 22-én délután. A gyülekezet közösen emlékezett a kései utódokkal a faluban élt Édes Gergely költőre, lelkipásztorra, valamint fiára, az 1843-tól 1863-ig helyben szolgáló Édes Albertre és unokájára, az 1863-1900-ig helyben szolgáló Édes Vincére.

Az igehirdetésben nagytiszteletű Gazda István, a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye esperese a Zsidókhoz írt levél 13,7-8 és 17 alapján kiemelte az elöljárókról való megemlékezést, hogy azok, akikre a gyülekezet emlékezik e településen, több mint fél évszázadon át a lelkek őrizői voltak. Az igehirdetés szolgálata után Máté István tanár, könyvtáros beszélt a már említett három Édesről, majd Édes Gergely „A jó keresztyénhez" című versét Bögre Dávid tolmácsolásában hallhatta a gyülekezet.

Ezután az ünnepség a parókia udvarán folytatódott, ahol a községben élt három Édesnek emléktáblát készíttető Slezák Ferencné Édes Irén a ma élő leszármazottak nevében emlékezett. A parókia utcai falára elhelyezett emléktáblát Slezák Ferencné Édes Irén és Szendefy Pálné Édes Ildikó leplezte le. Az emléktábla alá felhelyezésre kerültek az emlékezés koszorúi a Tiszatarjáni Református Egyházközség, valamint az Édes család részéről. A gyülekezet lelkipásztora a Lu­kács 19,40b alapján emlékező beszédében buzdított az emlékezés mellett hálaadásra és bátor hitvallásra, ahogyan a gyülekezeti jegyzőkönyvek tanúsága szerint tették e településen is neves lelkipásztor elődök és hitvalló ősök. Az emléktáblánál a gyülekezet és a jelenlévők együtt énekelték a 278. énekünk 8. versét. Az ünnepség az egyházközség szeretetvendégségével zárult.


Harkai Erzsébet


lelkipásztor

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok 3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

Híreink RSS

Programajánló RSS

Kitekintő RSS

Pályázatok RSS

rss

Napi lelki táplálék

…mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Jn 16,3

Lk 21,1–4R

„…az egész vagyonát” (4). Aki a feleslegéből ad, jótékonykodik; aki mindenét adja, Istent imádja. 

tovább

(4) „Így tudjátok majd, melyik úton kell mennetek…” (Józsué 3)

– Az Úr vezet, előttünk jár. A feltámadott Úr a tanítványok előtt járt (Máté 28,7). Sok a járatlan út. Noha mi szeretnénk mindent előre modellezni, kiszámolni, az ismeretlen utak kapcsán is; de váratlan körülmények ezrei veszélyeztetik a tervet. 

tovább

LUKÁCS 22,14–23 - Horderő

Vajon tisztában voltak a tanítványok Jézus szavainak horderejével? Megértették egyáltalán, hogy Uruk saját haláláról szólt? 

tovább

2018. április 3.

Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt! Ezután ezt mondta: Áldott az ÚR, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban, legyen Kánaán a szolgája! (1Móz 9,20-27)

tovább

Dénes Károly: Keresztfa tövében

Golgotának véráztatta hegyén,
Csodálkozom Jézus szeretetén.
Sokat beszél jóságáról nekem,
Boldog vagyok keresztfa tövében.

tovább