Nyári angoltábor

LVII. évfolyam 3. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Immár hatodik alkalommal rendezhettük meg a nyári evangélizációs angoltábort a nagyvisnyói gyülekezetben. Ezeket a táborokat helyi segítőkkel, lelki barátokkal és nem utolsó sorban az Észak-Amerikai Református Egyház nyári missziós csapataival rendezzük, akik évről évre más-más felállásban érkeznek hozzánk.

A holland gyökerű fiatalokkal nagyon könnyen és gyorsan megtaláltuk a közös munkálkodás útját, módját. Az első öt tábor „napközis" jelleggel működött, s így a nagyvisnyói fiatalokon, gyerekeken kívül csupán néhány szomszédos gyülekezetből tudtak még mások is bekapcsolódni. Az első öt év megszokott programját ebben az évben módosítottuk és bentlakásos tábort szerveztünk Hejcén. Ennek csak egyik oka volt az, hogy újítani kell, a másik - egy szintén nagyon fontos ok - a nyitás szándéka volt, esetünkben elsősorban az Egervölgyi Egyházmegye gyülekezeteinek ifjúsága felé. Voltak, akik éltek is a meghívással, és egy szerintük is remek táborban vehettek részt. A tábor záró estjén mindannyiunkat megdöbbentő őszinteséggel mondták el a fiatalok azokat a régi, feldolgozatlan, kibeszéletlen terheiket, sebeiket, melyeket abban a légkörben most végre lerakhattak. Az alkalmanként súrlódásoktól sem mentes hét után többen azt mondták el örömmel, hogy más emberként mennek haza, és jövőre is szeretnének eljönni. Újra megtapasztalhattuk, hogy nem csupán a stáb dolgozott, de Isten maga munkálkodott közöttünk és bennünk. Azzal a reménységgel készülünk a következő évre, hogy még többen szembesülhetnek majd azzal, hogy az Evangélium nem csupán egy hír, de életet formáló, örömmel megtöltő erő!

A beszámolót az együtt munkálkodó csapat nevében írta:


Victor János


nagyvisnyói lelkipásztor


 


 

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Jn 16,3

Lk 21,1–4R

„…az egész vagyonát” (4). Aki a feleslegéből ad, jótékonykodik; aki mindenét adja, Istent imádja. 

tovább

(4) „Így tudjátok majd, melyik úton kell mennetek…” (Józsué 3)

Az Úr vezet, előttünk jár. A feltámadott Úr a tanítványok előtt járt (Máté 28,7). Sok a járatlan út. Noha mi szeretnénk mindent előre modellezni, kiszámolni, az ismeretlen utak kapcsán is; de váratlan körülmények ezrei veszélyeztetik a tervet. 

tovább

LUKÁCS 22,14–23 - Horderő

Vajon tisztában voltak a tanítványok Jézus szavainak horderejével? Megértették egyáltalán, hogy Uruk saját haláláról szólt? 

tovább

2018. április 3.

Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt! Ezután ezt mondta: Áldott az ÚR, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban, legyen Kánaán a szolgája! (1Móz 9,20-27)

tovább

Dénes Károly: Keresztfa tövében

Golgotának véráztatta hegyén,
Csodálkozom Jézus szeretetén.
Sokat beszél jóságáról nekem,
Boldog vagyok keresztfa tövében.

tovább