Könyv és filmajánló

LVII. évfolyam 3. szám / Ajánló

Frank Sawyer, Isteni célok és emberi lehetőségek
(Debrecen: Hernád Kiadó, 2004)


„Ennek a tanulmánygyűjteménynek a címe - Isteni célok és emberi lehetőségek - azt fejezi ki, hogy egyszerre élünk egy magasztos elhívás szerint és emberi korlátaink között.  


 

Ez az elhívás nem más, mint Isten akarata. Isten akarata felőli minden komoly tudakozódás felveti „Isten Igéjének" kérdését. Szólt Isten? Milyen módon részesülhetünk az isteni kijelentésben? Beszél hozzánk? Parancsot ad, kérdez, netán könyörög nekünk? Ezek a tanulmányok abból az előfeltételezésből indulnak ki, hogy „a világosság a sötétségben fénylik" (ahogyan azt a János írása szerinti evangélium első része magyarázza). Ezek a teológiai megközelítések kapnak hangot gyakran ezekben az írásokban, különösen amikor a teológiai etika néhány területén teszek felderítő utakat, míg más esetben a tanulmányok a kultúrára és az emberi lehetőségekre összpontosítanak."


DVD, VIDEÓ


Hideghegy (Cold Mountain)


Színes, feliratos amerikai történelmi dráma, 2003


Rendező: Anthony Minghella (150 perc)


Ebben az évben két filmeposz látott napvilágot: az egyik a nemrég leforgatott és már be is mutatott Trója, a másik a Hideghegy, amit már régebben leforgattak, és csak most került a mozikba. A Hideghegy egy két szálon futó cselekmény során mutatja be a háború okozta fájdalmat és szenvedést. A filmben nem kisebb színészek alakítanak, mint Nicole Kidman, Renée Zellweger, Jude Law, vagy Donald Sutherland. A film forgatási helyszínének pedig az erdélyi Segesvár környékét, valamint Kovászna környékét választották. A film Charles Frazier regénye alapján készült, amely egy nagy szerelem történetét tárja elénk az amerikai polgárháború idején, ezért a szerelmeseket a sors rögön elválasztja egymástól.


Ada és lelkész édesapja (Nicole Kidman és Donald Sutherland) Észak-Karolinába költözik, egy Hideghegy nevű kisvárosba, itt lesz szerelmes Inmanbe (Jude Law), az amúgy szűkszavú ácsba, de alig vallják meg egymásnak szerelmüket, a háború máris elszakítja őket egymástól, Inmannek ugyanis be kell vonulnia. A film ettől kezdve bomlik két szálra. Az egyik a hűséget megtestesítő Ada oldaláról mutatja be a háború okozta szenvedést, aki minden nehézség közepette várja vissza azt, akit szeret. Apjának halálával farmjuk és annak minden gondja Ada nyakába szakad, de hű segítőtársa akad egy másik nő Ruby (Renée Zellweger) személyében. A másik cselekményszál Inman hazavezető útját mutatja be, aki miután megsebesül a fronton, megszökik a hadikórházból. Inmannek háromszáz mérföldet kel megtennie hazáig, az út során rengeteg veszélynek van kitéve, hiszen mint dezertőrt bármikor elfoghatják. Az utazása során emberekkel és sorsokkal találkozik, ezek a különös találkozások groteszk és szívbemarkoló embersorsokat mutatnak be, amelyek meghatározó és különös hangulatot kölcsönöznek a filmnek.


Habár a Hideghegy egy háborút bemutató film, mégsem a háborúnak jut a főszerep a filmben, hanem azoknak a hatásoknak, amit a háború okoz, a társadalmi rendszert átalakító erejének, az emberi kapcsolatok megcsonkító és újraértékelő hatásának. A háború átalakítja Ada életszemléletét, a szenvedés megtanítja nyitottnak lenni mindenki irányába. Beláttatja vele, hogy nem a társadalmi rangtól függ az emberi hűség és szeretet. Inman, Ruby mind alacsonyabb társadalmi osztályból kerültek ki, mint a lelkészlány, mégis ők azok, akikre számíthat, mégis ők azok, akikhez ragaszkodik, és akiket félt.


Egyes kritikusok szerint a Hideghegyet olyan filmek mellé lehet és kell majd sorolni, mint Az angol beteg, vagy az Elfújta a szél. Az idei Oscar díjkiosztón pedig Renée Zellweger a legjobb női epizódszereplő díjat kapta a filmbeli alakításáért.


Bartha Örs


teológiai hallgató, Sárospatak

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…intettünk és buzdítottunk, és kérve kértünk titeket: éljetek az Istenhez méltó módon… 1Thessz 2,12a

Jób 4

Miért zavarta Elifázt (5–6), hogy Jób hitének egyértelmű áldásait látta mások életében (3–4)? Milyen lélek van abban, aki a gyászolót vádolja gyermekei haláláért, az őt ért csapásokért (7–9)?

tovább

(13) „Jött valaki az ég felhőin…” (Dániel 7,1–14)

– Dániel látomásában rémséges vadállatok tűnnek fel, egyik felfalja a másikat. Igazi vadállatok ezek a korabeli, egymást követő birodalmak: a babiloniak, a médek, a perzsák, a mindent „egyesítő” nagy macedón (görög, hellén) birodalom, és annak utódbirodalmai. Mindegyik ijesztő, erőszakos, mindent felemésztő, a maradékot összetaposó, pusztító, nagyokat mondó szájával hőbörgő (1–9).

tovább

EZÉKIEL 13,17-23 - Nem ártatlan játék!

Az Ószövetség kizárólag ezen a helyen említ kifejezetten hamis prófétanőket. Férfi kollégáiktól eltérően ők nem csak hazugságokat hirdetnek Isten üzeneteként, hanem még mágikus rituálékat (halottidézéseket) is tartanak, és mágikus tárgyakat állítanak elő. 

tovább

2017. november 13. hétfő

Szüret

Az én Atyám a szőlőműves. (Jn 15,1)

 

tovább

Dicsérje Őt a köd is!

Minden lélek és minden létező,
hó és szélvihar, tűz és jégeső,
Dicsérjétek az Urat!

tovább