Események a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon életéből

Egy keresztyén közösségben, Krisztusra várva, mindig új születik ….

Azt gondolnánk, hogy az iskolát az unalmas „állandóság" jellemzi. Pedig ez koránt sem így van. Már csak azért sem, mert minden évben változnak a diákok: elballagnak a végzősök, újak jönnek.

Minden évben meg kell születnie valaminek az iskolában ahhoz, hogy az osztály közösséggé formálódjék, a tanóra ismeretet adjon, az egyes események élménnyé váljanak, és mindez beépüljön maradandó értékként a ránk bízott fiatalok értékrendjébe, személyiségébe. Minden tanórának, eseménynek, történésnek egyik legnagyobb kérdése: Vajon megszületett-e valami fiataljainkban, vajon sikereült-e növelni bennük valamit a közös foglalkozás, közös élmény által? Így hát az iskolát az jellemzi a legjobban, hogy abban tanévrőltanévre új dolgok születnek. Minden pedagógus hordozója és átadója az újnak. Ezért nagy a felelősségük! Övezze köszönet és megbecsülés őket azért az áldozatos munkáért, amelyet a jövő nemzedék neveléséért végeznek!

Mozaikként elevenítsünk fel néhány új eseményt az intézmény életéből:Az énekkar erdélyi útja

A tanévkezdést követően a gimnáziumi énekkar Erdélyben tett körutat, a Marosvásárhelyi Bolyai Református Liceum vendégeként.

Fiataljaink élvezhették az Erdélyben élő magyar testvéreink szeretetét, rácsodálkozhattak a csodálatos erdélyi tájakra, és átélhették a marosvásárhelyi „Kis-templomban" megtartott hangverseny különleges hangulatát.

A színültig megtelt templomban, Berkesi Sándor Mikor Csíkból elindultam kezdetű népdalfeldolgozása, valamint Vass Lajos Három Kossuth-nóta című kórusműve, amely már szinte himnuszként hangzott, bizony könnyet csalt a hallgatóság szemébe.

A legmegrendítőbb az volt, amikor a gimnáziumi kórus tagjai megálltak az elárasztott Bözödújfalu romjai felett. A víz fölé emelkedő templom-torony és a gazzal benőtt házak romjainak a látványa mindenkit medöbbentett.

Fiataljaink maradandó élményekkel gazdagodva térhettek haza. A közel 50 fős küldöttséget Kormány Attila énektanár-karnagy és Kardos Katalin nevelőtanár kisérték el útjukon.Az atléták kiemelkedő sikere

A II. Nemzetközi Atlétika Verseny Debrecenben került megrendezésre a Kárpát-medencében élő református diákok részvételével. A versenyre református gimnáziumokból Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és Magyarországról érkeztek csapatok. Intézményünket 25 fős csapat képviselte Szűcs Istvánné, a testnevelési munkaközösség vezetője irányításával.

A továbbiakban Kovács Gábor 12.A osztályos tanuló beszámolóját olvashatjuk:

„A hangulat nagyon jó volt, mivel a tavalyi csapat nagyjából ugyanaz volt, mint az idén. A stadionnál már várták a különböző csapatokat, és mindenkit pogácsával és üdítővel kínáltak. Már öltözés közben sok más gimnázium diákjával megismerkedtünk. A szervezők elkeseredésére az eső kezdett szemerkélni, de ettől függetlenül elkezdték a versenyszámokat lebonyolítani. A különböző versenyekre egyénileg kellett nevezni. A szervezés kitűnő volt, mivel a versenybírók is válaszoltak kérdéseinkre, és ha valakinek problémája akadt, a versenybizottság a segítségünkre sietett. Iskolánk csapata minden versenyszámban és minden korcsoportban indított diákokat. Rengeteg dobogósunk lett, és sok diákunk csapatban és egyénileg is pontszerző helyen végzett.

A végső összesítésben iskolánk csapata az I. helyen végzett, és már másodszor nyertük el a kupát, ráadásul Madocsai Angéla 9.B osztályos tanulónk egyénileg a legjobb női versenyzőnek bizonyult, és ő is kupát kapott az eredményeiért.

Nekem még az esett nagyon jól, mikor Angélával együtt vehettem át a kupát a többi csapat előtt. Nekem ez a kupa szinte a 6 éves versenyekre járásom eredményét is jelentette, és munkám legszebb eredményének tekintettem. Ezért volt számomra fontos, hogy átvehettem. A hazafelé vezető úton nagyon örömteli volt a diákok arca, és büszkén tértünk haza a kupával, amit a Lévaynak nyertünk meg!"