Egyetemi ifjúság

Ma, az egyházi munkában az egyik legfontosabbnak tartott terület az ifjúsági munka. Minden igazságával együtt is, differenciálnám ezt a kijelentést, úgy hogy az egyik oldalon tágítanám a kört, míg a másik oldalon szűkíteném.

A tágabb értelemben úgy gondolom, hogy nem véletlen, hogy Pál apostol az egyházat Krisztus testének nevezi, utalva ezzel annak organikus, élő jellegére. Azt jelenti ez, hogy valójában akkor működik jól egy-egy terület, ha a többi is működik. Nem lehet a testet megcsonkítani, hogy majd ez az amputált és feldoppingolt rész fogja a megoldást elhozni. Szűkítő értelemben viszont az ifjúsági területen belül kiemelném a jövő értelmiségének pásztorolását és hitben való nevelését. Nem azért, mert ez fontosabb, mint a többi, hanem azért, mert itt vannak talán a legnagyobb hiányosságaink.

A Missziói Központ ifjúsági referenseként két területről szeretnék beszélni. Az egyik a középiskolákban, míg a másik a Miskolci Egyetemen végzett szolgálat. A középiskolákra nézve megszületett és kidolgozásra került az első olyan program, amely alternatív foglalkozásokat nyújt a korosztály számára. Ennek jellegzetessége, hogy havi elosztásban egy-egy témára felfűzve kerülnek megszervezésre a foglalkozások az ezt vezető lelkészek s - majd a jövőben - az ifjúsági vezetők által. Ezek a témák nem elsősorban a hagyományos értelemben vett egyházi témák - bár végső soron mi nem egyházi vagy vallásos, hitbeli téma? -, hanem inkább a fiatalok életéből vett, őket érintő kérdések. Ez kerül feldolgozásra érdekes filmeken, zenéken keresztül, beszélgetés és bibliaóra keretében. Reményeink szerint ezzel megindulhat egy olyan rendszer, amelyben a tradicionális hittanhoz egyáltalán nem kötődő fiatalokat is be lehet vonni az egyház vonzáskörébe. Egy program nem jelent abszolút értelemben megoldást, de amennyiben ezzel elkezdődik valami, amennyiben ezzel sikerül nemcsak a lelkészeket, hanem a gyülekezeti tagokat is megmozgatni, akkor már eredményesnek bizonyul, hiszen a cél: lehetőséget biztosítani, hogy a sokszor állni látszó víz így is megmozduljon. Lehetőséget, amellyel lehet élni.

A Miskolci Egyetemen tavaly megalakult az Ökumenikus Egyetemi Lelkészség, s ennek keretében a Fészek Református Egyetemi Gyülekezet is. Az elmúlt hónapok során nagyon sok minden változott a kezdetekhez képest. Időközben elkészült az egyetemi lelkészségi iroda (B/1-C/1 épület második emeletén) és a lelkigondozói szoba. Legnagyobb örömünkre ezek a helyiségek nem maradnak kihasználatlanul. A Miskolci Egyetem egyik jellegzetessége, hogy egy campus van. Azt jelenti ez, hogy alapvetően az egyetem területén folyik az élet és nem a város különböző pontjain. Ennek nagy előnye, hogy nemegyszer előfordul, hogy csak benéz valaki, hogy ígéri, hogy egyszer majd be is fog nézni a bibliakörre, stb. Ezért nagyon jó, hogy az egyetemen lehet egy szobánk, kaphatunk termet az alkalmaink megtartására. A lelkigondozói szoba sem marad kihasználatlan. Nem csak az ún. üres szék projekt keretében, amit azzal a céllal indítottunk, hogy mindenki tudja: máskor is, de ekkor különösen is igaz, hogy nyitva áll az ajtónk, és egy üres szék várja azokat, akik beszélgetni szeretnének az egyetemi lelkészekkel. Ezenkívül a Déli csendesség keretében minden nap 11.40-11.55 között van lehetősége a hallgatóknak és az oktatóknak az elcsendesedésre.

Az Ökumenikus Lelkészség helyet és lehetőséget biztosít arra, hogy az ökumenikus törekvések ne csak üresen csengő szavak legyenek, hanem valóban megélt valóság. Egység a különbözőségben, ahol nem leépülünk, hanem gazdagodunk egymás hite által. Ennek keretében látszik kibontakozni olyan tevékenység, amelyet jelenleg nem is volna érdemes felekezetenként szervezni, hiszen semmi nem indokolja ezt. Így indult meg az utóbbi hetekben a gospel kórus, folyik a filmklub és meghatározott vasárnaponként a sportolás lehetősége. Reményeink szerint egy zenekar felállásának alapjai is körvonalazódnak. Emellett természetesen folyik a bibliakör, ahol különböző formákban keressük a közösség megélésének és Isten igéje megértésének a lehetőségeit. Ezt célozza meg a képmeditáció, a hagyományosabb bibliaóra, ebben a félévben az apostoli hitvallás tanulmányozása, a most kibontakozó (a jövőben „black and white" névre hallgató és így megjelenő) disputa. Ebben a félévben is voltak Nyitni-kék estéink, ahol ökumenikus fórum keretében beszélgettünk meghatározott témákról (azért nyitni-kék a név, mert a felekezeteknek 'nyitni kék' egymás felé, hiszen a felekezeti öntudat megerősödése mellett ez a jövő útja). A reformációra egy vacsorával egybekötött „szolid performance"-szal emlékeztünk, ahol korabeli ruhákban próbáltuk meg aktualizálni a reformátorok gondolatait, és tevékenységük társadalmi, egyházi és hitbeli következményeit vizsgálni. A süfő (azaz sütés-főzés) olyan különleges lehetőség, amikor a parókián asztal mellett is megéljük a közösség áldásait. A legnagyobb szabású programunk ez idáig, a félévkezdő ökumenikus istentisztelet mellett, az Őszi Egyetemi Lelkészségi Est, ahol a miskolci Sentimental Vocal mellett a Bolyki Brothers is fellépett. Izgultunk, hogy milyen lesz az érdeklődés, de Isten áldása volt az alkalmon, hiszen a székek és az asztalok kevésnek bizonyultak. Mintegy 250 ember foglalt helyet az egyetemi aulában, de az álldogálókkal és az átmenőforgalommal együtt kb. 350 résztvevő volt (összehasonlításként: a miskolci Csillagpont Regionális Református Ifjúsági Találkozón kb. 1000 fő vett részt az egész kerületből). Egyszóval: boldogan állapíthattuk meg, hogy a szervezés jól sikerült és valóban áldott alkalom volt. Így magától értetődik, hogy tavaszra Tavaszi Egyetemi Lelkészségi Estet szeretnénk majd szervezni.

Az egyetemi gyülekezet részt vett több csillagponton is, az Európa Rádióban is megszólaltunk (nem csak a lelkész, hanem a diákok is). Emellett már készülünk a következő évi egyetemi és főiskolai gyülekezetek konferenciájára, ahol reménység szerint többen részt tudunk majd venni. Elkészült a honlapunk, amely megtalálható a www.uni-miskolc.hu/lelkesz/Reformatus/reformatus.htm internetes címen. A feltöltés folyamatos, és igyekszünk minden gyülekezetünket érintő dologról itt is híradással lenni.

Röviden összegezve a leírtakat, azt mondhatom, hogy folyik az élet az ifjúsági munkában. Hibázunk, de tanulunk hibáinkból és felkelve továbbmegyünk lankadatlanul. Vannak nagyon áldott alkalmaink, melyekért hálát adunk a mi Urunknak és a továbbiakban is kérjük az Ő áldását az életünkre, mert hiszen most már valóban elmondhatjuk: itt élet van. Hívunk és buzdítunk mindenkit, hogy imádsággal, hirdetéssel, a lehetőség meglétének terjesztésével segítsen, a fiatalokat pedig, hogy részvételükkel és személyes segítségükkel legyenek részesei ennek a szolgálatnak.

Turcsik Ferenc, egyetemi lelkész