Mese

LVII. évfolyam 4. szám / Gyerekekről és gyerekeknek

Volt egyszer egy Röfi nevű kismalac. Ez a malac mindig nagyon jókedvű, csak olyankor volt szomorú, amikor fázott. Márpedig télen, amikor fújt a szél és esett a hó, bizony sokszor fázott. Leginkább a két füle fázott meg a kunkori farka.

Egyszer, amint mendegélt az úton, felfedezett a hóban valami sárgászöld pamacsot. Közelebb ment, és akkor vette észre, hogy a pamacs nem más, mint egy jó meleg sapka. Röfi el sem tudta képzelni, ki hagyhatta el a sapkát, hiszen még nem látta soha azelőtt, így minden házba bekopogott, megkérdezte, nem hagyott-e el valaki egy sapkát. Már majdnem az egész utcát végigjárta, amikor Pankáék házához ért. Panka édesanyja azt mondta, ő vette a sapkát az unokaöccsének, de most inkább úgy döntött, Röfinek adja, a kisfiúnak majd vesz másikat. Röfi úgy megörült ennek, hogy majd' kiugrott a bőréből örömében, s vidáman túrta a havat.


Elindult hazafelé, büszkén viselte az új sapkáját, amikor szembejött vele kedves barátja, Brumi, a mackó. De Brumi nem volt vidám. A szél telefújta hóval a barlangját, és ő nem tudott hazamenni, nagyon el volt keseredve. Barátját persze nem olyan fából faragták, aki csak úgy tűri ezt. Azon nyomban felajánlotta Bruminak, hogy költözzön hozzá, mert másnap lesz karácsony, és olyankor mégsem alhat a szabad ég alatt még egy jó puha bundás medve sem. A két jóbarát így együtt ment haza. Nagyon éhesek voltak, ezért Röfi egy tál ősszel gyűjtött makkot, Brumi pedig egy kis maradék mézet evett, majd lefeküdtek aludni.


Másnap reggel aztán volt nagy csodálkozás! Röfi óljának közepén egy gyönyörű karácsonyfa állt, alatta két kis csomag volt. A két kis állat felbontotta az ajándékokat. Röfi egy lila sálat kapott, Brumi egy csupor mézet (nem akármilyen csupor, hanem sárga színű, piros pöttyökkel). Röfi és Brumi nagyon örült az ajándéknak. Este az ágyuk mellé tették a mézescsuprot, Röfi pedig a nyaka köré tekerte a sálat. Így aludtak el aznap este, biztosan nagyon szépet álmodtak.


A mesét a Tiszáninneni Református Egyházkerület Görgey úti Tagóvodájának nagycsoportosai „írták":


Dócs Anna, Dráviczki Eszter, Fekete Blanka, Futó Máté, Jurák Eszter, Kálmán András, Polgárdi Tamás, Szász Ákos


(Szivárvány csoport)

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…aki nem cselekszi az igazságot, nem az Istentől van, és az sem, aki nem szereti a testvérét. 1Jn 3,10

Január 1.

"Mikor azért kiűzi az Úr, a te Istened azokat te előled, ne szólj a te szívedben, mondván: Az én igazságomért hozott be engem az Úr, hogy örökségül bírjam ezt a földet; holott e népeket az ő istentelenségökért űzi ki te előled az Úr; "

                                                                                                       (5 Móz, 9:4)

tovább

(5) „Összetörte az Úr a gonoszság vesszejét…” (Ézsaiás 14)

– Ennek a próféciának az értelmezése során az egyházatyák és számos bibliamagyarázó arra a meglátásra jutott, hogy ez az igeszakasz a Sátán, a gonosz bukásának szimbolikus ábrázolása. 

tovább

Ezékiel 36,26 – Az év igéje - Újrakezdés

Milyen gondolatokkal és érzésekkel indulunk neki az új évnek? Talán új esélynek tekintjük és örülünk annak, ami majd jön, vagy inkább bizonytalanul és gondterhelten nézünk a jövőbe? 

tovább

2018. január 1. hétfő

Fogadalom

„Most azért az Urat féljétek, és őt szolgáljátok hűen és feddhetetlenül!... Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat, és más isteneket szolgáljunk!” (Józsué 24,14...16)

tovább

Assisi Ferenc: Újévi imádság

Ó szelíd és alázatos Jézus, hallgass meg.

Mások megbecsülésének a kívánásától szabadíts meg Jézus.
Mások szeretetének a vágyásától szabadíts meg Jézus.
Mások dícséretének a kívánásától szabadíts meg Jézus.
Az elsőbbségben részesítés kívánásától szabadíts meg Jézus.
A tanácsom kikérésének a vágyásától szabadíts meg Jézus.
Mások helyeslésének a kívánásától szabadíts meg Jézus.

tovább