A cigányság helyzete a Komjáti körzetben

A feleségemre és rám bízott gyülekezeti körzet (Komjáti, Bódvaszilas, Bódvalenke, Becskeháza, Hídvégardó, Tornaszentjakab, ill. szórványként: Debréte, Tornanádaska, Szász-fa) településeinek többségében jelentős számú cigányság él. Körzetünk nagysága miatt nincs erőnk a javarészt katolikus cigányság közötti misszióra. Mindazonáltal igyekszem röviden képet adni az itt élő romák életkörülményeiről és gyülekezeti kapcsolatairól.
   

Abaúj északi részében nagyszámú roma család él. Körzetünkre vetítve azt kell elmonda-nunk, hogy Tornanádaskán és Bódvalenkén a lakosság túlnyomó részét ők alkotják. Az itt élő cigányokat a lecsúszott, elmaradott romák közé lehetne inkább sorolni, noha – Istennek hála – van kivétel közöttük. E kisebbség viszonylag jó kapcsolatban él a magyar származású lako-sokkal.
    Hídvégardóban is jelentős számú cigányság él, ők az idők folyamán dolgosakká, ápoltakká váltak, ezért a magyar lakosság is elfogadja őket, nincsenek viszályok. (Ebből is látszik, hogy hazugság az az állítás, mely szerint a cigányokat származásuk miatt kirekesztik, hiszen Hídvégardó kiváló példa a cigányság felemelkedésének, polgárosodásának úgy, hogy közben nem vesztik el kultúrájukat, nemzeti sajátságukat.) – Meggyőződésem, hogy a cigányság pol-gári felemelkedésének egyetlen útja a tanulás és a munka!
    Természetesen Jézus Krisztus evangéliuma adja meg az igazi megoldást a cigányság (és a magyarság) helyzetének megoldására. Úgy gondolom, hogy nagyon nehéz feladat ma a ci-gánymisszió. Különleges, Istentől kapott kegyelem az, ha valaki ért az ő nyelvükön, ha meg tudja szólítani őket az örömhírrel. Ezt a missziót csak az végezheti igazán eredményesen, aki-nek megadatott ez a kegyelem (természetesen külön elhívás nélkül is kell végezni e missziót, de a kifejezetten cigányok közötti misszióhoz külön elhívás szükséges). Mindazonáltal meg-győződésem, hogy nem csak evangelizálni, hanem tanítani is kell őket, miután elfogadták a kegyelmet. Meg kell mutatni, hogy milyen következményekkel kell együtt járnia a megtérés-nek.
    Komjátiban él egy roma asszony, aki bizonyos időszakokban istentiszteleteken és biblia-órákon is részt vesz. Ő vallja, hogy „Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére”, aminek igen örülünk. Mégis jól látható, hogy milyen ingadozások vannak az Úrral való kapcsolatá-ban, hiszen – elmondása szerint – őt a családja sokszor gúnyolja, ezért vannak visszaesések a hitéletében.
    Bódvalenkén egy hittanos kislány hűséges nagyon az istentisztelet látogatásában és a hitok-tatásban való részvételben. Teljesen egyedül jön templomba minden vasárnap, szívesen ver-sel, furulyázik, azaz szolgál az Úr házában. Itt kell megemlítenem, hogy volt már egy másik kislány is, aki hasonlóan indult, de elkallódott, mert a közösség nyomása rossz útra vitte: nem tanult tovább, hanem gyerekfejjel gyermeket szült, elfordult a gyülekezettől. Azt hiszem, ez az egyik legnagyobb akadálya a szolgálatunknak. Ezért is tartom fontosnak egy-egy települé-sen az egész cigányság „szakszerű” misszionálását.
    Tornanádaska egészen különleges helyzetben van, hiszen itt egy speciális iskola működik, melynek legtöbb tanulója cigány származású. Közülük sokan a faluban maradnak, leteleped-nek. A polgármester jól szót ért velük, de ők – talán éppen a sokféle származási hely miatt – már nehezen kezelhetők. Ez a település bizony különösen is nehéz feladatot jelentene egy cigányokkal foglalkozó misszionáriusnak.
    Összességében úgy gondolom, hogy Abaújban a közeljövőben szükség lesz (illetve már szükség lenne) kifejezetten cigány-misszionáriusokra. Természetes, hogy végezze minden lelkipásztor a missziót a cigányok között is. De a túlnyomórészt cigányok lakta településeken már olyanokra van szükség, akik erre elsősorban elhívást, másodsorban képzést kaptak. Isten adjon bölcsességet vezetőinknek, illetve az elhívottaknak, hogy e szolgálatot jól betöltsék!
                                                                                                         Almási Ferenc - Komjáti