Könyvajánló

Törzsök Béla: Aranygyűrű - Játékdalok (népi mondókák alapján) óvodás és kisiskolás gyermekek számára

(Budapest: Flaccus Kiadó, 2004, 1490 forint)

Az Aranygyűrű zeneszerző-lektora, Szőnyi Erzsébet Erkel-díjas kiváló művész szerint: „Törzsök Béla munkája a maga nemében hiánypótló, színvonalát tekintve pedig messze megüti a kívánt mértéket.

Fantáziadús szövegi és dallami anyaga hasznosan gyarapítja a szakirodalmat, elősegíti az éneklőkedv megerősítését, nyelvi vonatkozásban pedig gazdagítja a kicsik szókincsét. Szöveg és dallam mellett külön jelentőséggel bír a közölt énekek eljátszhatósága, amivel a gyerekek mozgáskultúráját teszi hathatósabbá, egyúttal elülteti a drámapedagógia később virágba szökő magvait."

A könyv 152 gyermekjátékdala valójában válaszlépés - Kodály nyomán - a Mária Terézia uralkodása óta évszázadokon át tartó, az iskolai tanítás keretében folyó, tehát a legzsengébb életkorban ható elnémetesítő törekvésekre. Hagyományőrzésbe simuló önvédelem...

S hogy ez még ma is mennyire időszerű, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a történelmi Magyarország területén a 19. és 20. században folytatott népzenegyűjtésekben föltáruló, a felnőttek ősiségben csorbítatlan, hatalmas dallamkincse mellett a verbalitás- és játékcselekményben megőrzött tündérvilág mezején gyermekjátékdalaink melodikájukban indogermán jellegűvé váltak. Ezen belül is elsősorban a dúr pentachord, hexachordban. Miközben az ősi (infra) pentaton melodika fokozatosan háttérbe szorult, elsüllyedt.

Jeney András: Útra ha kelek

(Szerencs, Hegyaljai Alkotók Társulása, 2004)

 „Matematika és poézis... A végtelenben bizonyára találkoznak. Jeney András pályafutását ismerve és a verseit olvasva mondom: Benne ez a végtelen itt és most megtestesült. Az alkotó szellem más-más dimenzióiként és felfogható természettudomány és költészet szükségszerűen összetartozik. Egymást nem nélkülözhetik, mert - az ember nem gép, de nem is puszta ég és föld között lebegő anyagtalan tiszta forma. Az ember - titok. Ezt a titkot fejtegeti egyrészről a matematika, másrészről a költészet... S a végtelenben találkoznak... A végtelent pedig nevezhetjük örökkévalóságnak..." (részlet a mű előszavából)

Ugrai János: „Kis világnak világos kis tüköre"

 „A Tiszáninneni Református Egyházkerületben 1807-ben a szuperintendens, Őri Fülep Gábor a vezetése alá tartozó lelkészektől önéletrajzi nyilatkozat elkészítését rendelte el. A beérkezett iratokból - különböző formában - közel kétszázat leltünk fel, kötetünkben ezeket közöljük. Az ekkoriban párját ritkító rendelkezés eredményeként lehetőségünk nyílik a 19. század elején Abaújban, Alsó-Zemplénben, Felső-Borsodban, Gömörben, Tornában szolgálatot teljesítő prédikátorok életének legfontosabb állomásait feltérképezni. [...] A források segítségével egyrészt az olvasó egységes képet kaphat egy hivatás viszonylag nagy számú, földrajzilag koncentráltan elhelyezkedő, kétszáz évvel ezelőtti képviselője pályájának legfontosabb elemeiről. Másrészt a bőbeszédű források aránylag nagy számának köszönhetően betekintést nyerhetünk az egy-egy iskolában vagy szolgálati helyen uralkodó közállapotokba, és magyarázatot kaphatunk például az iskolázás történetének számos kérdésére vagy egy-egy egyházközség elhagyásának okaira. Elsősorban a források utóbbi csoportja lehetőséget nyújt továbbá a református lelkészek anyagi és műveltségi állapotának meghatározására is." (részlet a bevezetőből)

(Debrecen, Hernád Kiadó, 2004)