Trianon fák nőnek

LVIII. évfolyam 3. szám / Kitekintő

Pappné Szarka Etelka Melbourne-ben született, az óhazától legmesszebbre szakadt magyar szórvány tagjának. Felhívása mégis termékeny talajra talált a nagyvilág számos pontján, ahol magyarok élnek, mert arra szólította őket, hogy a nemzetvesztő trianoni békediktátum 85. évfordulóján egy időben, együtt emlékezzen a világ magyarsága.

A Trianon Társaság, mely nemcsak a csonka hazában, hanem szinte minden kontinensen megalakult, azzal egészítette ki ezt a kezdeményezést, hogy a 85. évfordulón, mindenütt a megfelelő évszakban, ültessenek a magyarok Trianon-fákat, melyeknél lehet emlékezni a nemzeti gyásznapra, s amelyek azután emlékeztetnek. A legérdemesebb összejövetelekre Ausztráliában, Kanadában, Nyugat-Európában került sor. De voltak megemlékezések a Kárpát-medencében is, csakhogy ezekről - „sajátos" média-viszonyaink miatt - a hazai nyilvánosság elvétve szerezhetett tudomást: - mintha nem is lettek volna.


Sárospatakon a Konzervatív Kör és a Polgári körök civil csoportjai vették komolyan a felhívást, s a békediktátum aláírásának évfordulóján, június 4-én, bensőséges ünnepség keretében emlékfát ültettek a kollégiumi Iskolakertben. Nemsokára azonban fölmerült az a gondolat, hogy a lassan növő kicsiny tölgyfák mellett, szüksége volna a városnak olyan emlékhelyre, amely harsányabban „prédikálja" Trianon történelmi bűntetteit és alkalmat teremt minden évben a megemlékezésre. A helyi hazafiaknak ezen a gondján Bálint István fafaragó segített, aki a csónakos fejfák ősi formájára „Trianon 1920" - felirattal, sajátos lombozatú életfa-motívummal, a koronás közép-címerünk ábrázolásával faragta meg az 5 m magas oszlopot. Rá lettek róva Wass Albert „A hontalanság hitvallása" c. versének kezdő sorai, melyek a többi versszakkal együtt, Trianon minden áldozatának, minden keresztyén magyarnak az örök bizonyságtétele: 


Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.


Hontalan vagyok,
mert hirdetem, hogy testvér minden ember,
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.


Hontalan vagyok,
mert hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.


Hontalan vagyok,
de vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.


Szeptember 10-én délután, közel kétszáz fős közönség köszöntötte tapssal az emlékoszlop leleplezését. A görög és római katolikus, valamint a református egyház lelkipásztorai a maguk liturgiája szerint mondták el áldáskívánásukat. Fiatalok verseket szavaltak, a helyi „8-kor Színház" nagy sikerű műsorral szolgált. A Nemzeti Imánk, a Székely Himnusz és a Szózat éneklése mellett emelte az emlékezés ünnepélyességét a Keresztény Értelmiségi Szövetség képviselőjének, Tamás István tanárnak a felszólalása, az „Összetartozunk - Kárpát-Medencei Nemzeti Szövetség" 56-os szószólójának, Világhy Józsefnek és a Trianon Társaság országos elnökének, Kiss Dénes költő és nyelvtudós honfitársunknak a beszéde. Tárogató szava mellett helyezte el az emlékezés koszorúját az emlékoszlopnál a Horthy Miklós Történelmi Társaság, A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Nemzeti Fórum Egyesület, a „8-kor Színház", az „Összetartozunk - Kárpát-Medencei Nemzeti Szövetség", a pataki Polgári Körök, a Sárospataki Konzervatív Kör, a Trianon Társaság, továbbá a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a Kereszténydemokraták Szövetsége, s a Magyar Igazság és Élet Pártja.


Jó volt együtt lenni a közelebbről és távolabbról egybesereglett magyaroknak. És fontos volt tudatosítani, hogy Trianon soha tisztességesen nem kezelt sebeit, a szétszakított családok, nemzetségek nyomorúságát, a nemzetgyilkossági kísérlet-sorozat tragédiáját, a magyarság területi, gazdasági, politikai és erkölcsi csonkolásának az ördögi körökben újratermelődő átkát csak akkor vethetjük magunk mögé, ha kiszabadítjuk a tabu-témák rabságából és a minél teljesebb feldolgozását hazafias kötelességgé és feladattá tesszük.


Ezért reméljük, hogy a jó példa nyomán nőnek majd, szaporodnak és terebélyesednek azok a Trianon-fák, melyek emlékhelyénél a magyarság magára talál és erőt gyűjtve, nemzeti tudatában megszilárdulva harcolja meg minden nemzedékében a megmaradás és megújulás időszerű küzdelmeit, hitének szép harcát.


 


Kiss Endre József


SRK Nagykönyvtárának mb. igazgatója


 


 

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők… Kol 2,20

2Sám 23,1–7

„Minden javam, minden örömöm őtőle származik” (5). Dávid király nagy magasságokat ért el életében, de az elért eredményeit nem önmagának tulajdonította. 

 

tovább

(17) „…ki tud minket szabadítani…” (Dániel 3,1–25)

– Az Isten szabadító Úr, mert Ő kiszabadít bennünket a tüzes kemencéből. Sokféle „tüzes kemence” van ebben a világban. Isten megmutatja szabadítását az Ő népén és az egyes hívő embernek életében. Ő képes kiszabadítani bennünket a mindennapok és az élet ezer küzdelmének kohójából.

tovább

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 8,26-40 - Megfelelő segítség

A városban elhaladtam egy tinédzser mellett, aki fülhallgatóval a fülében zenét hallgatott. Ő is énekelt az énekessel együtt – lelkesen, teljes átéléssel. Amit azonban én hallottam, szinte fájt a fülemnek. 

tovább

2017. november 5. vasárnap

„Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.” (Ézsaiás 42,1)

tovább

Füle Lajos: Szeretnék énekelni néked

Szeretnék énekelni Néked,
Uram, nyisd meg ajkamat,
hogy szent legyen mindig az ének,
amely szívemből felfakad.

tovább