Ajánlók

LVI. évfolyam 1. szám / Ajánló

Theodore Dreiser, Amerikai tragédia (General Press Kiadó, 1993. p. 813)

A klasszikus regény titka az, hogy mindig időszerű és az élet valamely nagy kérdésében öröktörvényű mondanivalója van, bármikor íródott is a mű. Ilyenek a Dresier regények is, akár az Omló bástyákra, A zseniális emberre, vagy éppen leghíresebb könyvére, az Amerikai tragédiára gondo-lunk.
Számunkra, mai magyar reformátusok számára különösen izgalmas és tanúságos ez a könyv, függetlenül attól, hogy egészen más politikai, társadalmi viszonyok között íródott.
Az utcai prédikátor-házaspár gyermekei közül a kamaszodó fiú egyre jobban szégyelli szü-lei foglalkozását és szegénységüket. Érvényesülni, kitűnni, naggyá lenni vágyik, és a sikeresek közé szeretne tartozni, akik élvezhetik az életet. Vágya érdekes, színes körülmények között teljesülni látszik, majd egy váratlan drámai fordulattal élete tragédiába torkollik. A fiút gyilkosságért halálra ítélik. A börtönben folyik a küzdelem lelkének megmentéséért, melyben édesanyja is részt vesz. „Hiszen alig élt még.” Elérkezik az utolsó óra kétségek és reménykedések között. Most már nem az élet és halál, hanem a kárhozat vagy az üdvösség a kérdés.
Berényi József


 


Tizenöt zsoltár
Sumonyi Zoltán zsoltárverseit Gryllus Dániel dallamaival énekli Gryllus Vilmos és Dániel, valamint Sebestyén Márta.
Gryllus Limited, GCD004, 1997.
(20 szó)


“… senki sem tud Istenről méltóképpen énekelni, csak az, akit Ő tanít meg erre. Azért akármerre keresgéljünk is körös-körül is sem jobb, sem Isten dicsőítésére alkalmasabb énekeket nem találhatunk, mint Dávid zsoltárait, amelyekben maga a Szentlélek tanította meg őt.” Ez a kálvini gondolat jut eszembe, valahányszor ezt a lemezt hallgatom. Sumonyi Zoltán zsoltárversei a magyar reformáció parafrázis-hagyományát elevenítik fel, ám Gryllus Dániel dallamai túllépve felekezeti és etnikai határokon a közép-európai élményközösségből merítenek. Van azonban még egy fontos, ha tetszik praktikus jellemzője is ezeknek az énekeknek: nem csupán hallgatásuk, de könnyen megjegyezhető strófáik lévén énekelésük is jól esik a léleknek – akár (ifjúsági) gyülekezeti alkalmakon is. Szívből ajánlom mindenkinek.
(kb. 109 szó)


NKZs


 


SZUPPLIKÁCIÓ - Ezen a címen jelent meg a pataki kollégium Tudományos Gyűjteményeinek 10. kiadványa. (Acta patakina X). A kiadvány teljes címe: Szupplikáció a sárospataki református kollégiumban 1945-1951. (Sárospatak, 2002. p. 196+1.) Ennek az értékes dokumentumnak és érdekes olvasmánynak szerkesztői a Tudományos Gyűjtemények adattára munkatársai: Bilkay Ruth és Laczkó Gabriella. Több mint 100 kézzel írt naplóból gyűjtötték össze az anyagot, melyet a jelzett időben a pataki szupplikáns csoportok írtak és adtak be a gyűjtött adományokkal együtt a kollégiumnak, és forrásul használták az akkori kollégiumi jegyzőkönyveket és közigazgatói levele-zést. A gondosan szerkesztett helymutató a tiszáninneni egyházkerületünk szinte minden gyüleke-zetét – községét, városát – magába foglalja. A névmutató pedig több mint 900 nevet tartalmaz, és itt majdnem mindenki megtalálja magát, aki ebben az időben a kollégium tanára vagy diákja volt.
A kiadvány beszerezhető a pataki Tudományos Gyűjtemények Adattárában.
Dr. Benke György


 

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Jn 16,3

Lk 21,1–4R

„…az egész vagyonát” (4). Aki a feleslegéből ad, jótékonykodik; aki mindenét adja, Istent imádja. 

tovább

(4) „Így tudjátok majd, melyik úton kell mennetek…” (Józsué 3)

Az Úr vezet, előttünk jár. A feltámadott Úr a tanítványok előtt járt (Máté 28,7). Sok a járatlan út. Noha mi szeretnénk mindent előre modellezni, kiszámolni, az ismeretlen utak kapcsán is; de váratlan körülmények ezrei veszélyeztetik a tervet. 

tovább

LUKÁCS 22,14–23 - Horderő

Vajon tisztában voltak a tanítványok Jézus szavainak horderejével? Megértették egyáltalán, hogy Uruk saját haláláról szólt? 

tovább

2018. április 3.

Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt! Ezután ezt mondta: Áldott az ÚR, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban, legyen Kánaán a szolgája! (1Móz 9,20-27)

tovább

Dénes Károly: Keresztfa tövében

Golgotának véráztatta hegyén,
Csodálkozom Jézus szeretetén.
Sokat beszél jóságáról nekem,
Boldog vagyok keresztfa tövében.

tovább