„Örülök, ha ezt mondják nekem: Az Úr házába megyünk!” - (Zsoltárok könyve 122, 1)

LVIII. évfolyam 4. szám / Abaúji Egyházmegye

Amikor látunk egy idős embert, aki görnyed az esztendők súlya alatt, az ő hosszú életpályájára gondolva tiszteletet érzünk, s ha ő felnyitja előttünk emlékeinek gazdag tárházát, milyen érdeklődéssel hallgatjuk őt. De igazából a legöregebb ember élete is milyen rövid egy vén tölgyfáéhoz képest. Mielőtt az idős ember szemei megnyíltak volna, ez a fa már messze kiterjesztette zöldelő lombjait. Mennyi vihart élt már át, hány birodalom összeomlott azóta, hogy ez a vén tölgy egy kis makkocskában - mely neki bölcsője volt - szendergett! (Baksay Sándor nyomán) De ez a fa is milyen fiatal a mi templomunkhoz képest, amely immár közel 800 esztendő óta hirdeti Isten dicsőségét Abaújkér szívében.

A műemlék templom az 1200-as évek körül épült, amit bizonyít a déli külső falon talált románkori ajtókeret. A templomot a XV. században gótikus stílusban átépítették és csúcsíves ablakokkal látták el. A reformáció századában, a XVI. század közepén a templom a reformátusok használatába került, és tulajdonuk mind e mai napig. Érdekesség még a templom történetével kapcsolatban, hogy az 1857. évi tűzvészben leégett a templom, lepattogzott belső vakolata alól egyik helyen kettős keresztű templom képe tűnt elő három nőalakkal együtt. A freskó még nincs feltárva. A templomot 1858-ban újjáépítették, berendezése is ebből az időből származik. Egyedülálló, hogy a szentély északi falában egy vasajtóval elzárt faliszekrényben látható nemes Kis Borbála - ovális keretben őrzött - portréja. Ő vizsolyi lakos volt, és egy 1874. augusztus 19-i tűzvészben gyermekével együtt annak áldozata lett. Édesanyja özv. Kis Józsefné, született Trócsányi Terézia adományt tett az egyház javára, melynek fejében azt kérte, hogy az ő halála után helyeztessék el a templomban gyermeke arcképe. Így került ide 1891-ben a kép, s itt vészelte át két világháború minden viharát. (Várady József nyomán)


2005. október 9-én délután 2 órakor az abaújkéri református műemlék templom felújításáért adtunk hálát gondviselő Istenünknek!


Isten Igéjét Csomós József püspök hirdette alkalmunkon a Magyarországi Református Egyház címerén található Róma 8, 31. alapján: „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?" Az Abaúji Református Egyházmegye nevében pedig Hegedűs István főjegyző úr köszöntötte az ünneplő gyülekezetet.


Az abaújszántói gyülekezet kórusa a 42. 47. 84.  és 105. zsoltár egy-egy versével bátorított, gazdagított bennünket. Ezután Trombitás Ernő gondok úrnak köszöntük meg minden eddigi szolgálatát egy jelképes ajándék átadásával a gyülekezet nevében, a bekeretezett képen felújított templomunk, alatta a meghívón is szereplő Ige található: „Örülök, ha ezt mondják nekem: Az Úr házába megyünk!" Majd a Boldogkőváraljai Leányegyházközség ajándékának átadására került sor: egy erdélyi fafaragó által készített gyönyörű perselyládát kapott ajándékba az abaújkéri gyülekezet ezen az alkalmon. Végül az istentisztelet után szeretetvendégségre került sor.


A jól ismert ének kezdő sorával teszünk bizonyságot: „Az Úr csodásan működik..." Hiszen tudjuk azt, hogy csak az Ő segítségével valósulhatott meg templomunk külső és belső felújítása, valamint a tetőjavítás munkálatai. A kis létszámú gyülekezet valóban megtapasztalhatta, hogy egyházkerületünkön, patrónus családon, önkormányzaton, gyülekezeti tagok adományain, vállalkozók munkáján keresztül is megsegített minket az Úr! A 2004 novemberében kezdődő felújítás 2005 nyarára fejeződött be. Isten dicsőségére szépült meg templomunk!


P. T.

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…intettünk és buzdítottunk, és kérve kértünk titeket: éljetek az Istenhez méltó módon… 1Thessz 2,12a

Jób 4

Miért zavarta Elifázt (5–6), hogy Jób hitének egyértelmű áldásait látta mások életében (3–4)? Milyen lélek van abban, aki a gyászolót vádolja gyermekei haláláért, az őt ért csapásokért (7–9)?

tovább

(13) „Jött valaki az ég felhőin…” (Dániel 7,1–14)

– Dániel látomásában rémséges vadállatok tűnnek fel, egyik felfalja a másikat. Igazi vadállatok ezek a korabeli, egymást követő birodalmak: a babiloniak, a médek, a perzsák, a mindent „egyesítő” nagy macedón (görög, hellén) birodalom, és annak utódbirodalmai. Mindegyik ijesztő, erőszakos, mindent felemésztő, a maradékot összetaposó, pusztító, nagyokat mondó szájával hőbörgő (1–9).

tovább

EZÉKIEL 13,17-23 - Nem ártatlan játék!

Az Ószövetség kizárólag ezen a helyen említ kifejezetten hamis prófétanőket. Férfi kollégáiktól eltérően ők nem csak hazugságokat hirdetnek Isten üzeneteként, hanem még mágikus rituálékat (halottidézéseket) is tartanak, és mágikus tárgyakat állítanak elő. 

tovább

2017. november 13. hétfő

Szüret

Az én Atyám a szőlőműves. (Jn 15,1)

 

tovább

Dicsérje Őt a köd is!

Minden lélek és minden létező,
hó és szélvihar, tűz és jégeső,
Dicsérjétek az Urat!

tovább