Gyülekezeti nap Ongán

Az ongai gyülekezet október 25-én tartotta immár második gyülekezeti ünnepét. Az előző esztendőben fogalmazódott meg - hagyományteremtő szándékkal - az igény, hogy a gyülekezetnek legyen egy külön ünnepe, olyan "gyülekezeti nap", amikor együtt lehetünk az együttlét öröméért, találkozhatunk egymással, az előző években konfirmáltakkal, elszármazottakkal,  meghívott vendégekkel.

Az alkalom egyelőre egy ünnepi istentisztelet, de a jövőben szeretnénk egész napos rendezvénnyé tenni. Az idei gyülekezeti nap fő gondolata a gyülekezeti és iskolai hitoktatás, az erkölcsi nevelés fontossága volt, erre tekintettel hívtuk az előadókat is.
Nyitó áhítatában Enghyné Zergi Márta abaújszántói lelkipásztor, egyházmegyei katechetikai előadó az 5Móz 6, 4-9 alapján hirdette Isten igéjét: "Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr! Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből! Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról.." Mózes az emlékezés, a tanulás és tanítás, a továbbadás fontosságára figyelmeztet. Ha a mi számunkra egyedül az Úr szeretete fontos, mégpedig úgy, hogy a hétköznapokban megtapasztalt módon tölti ki teljesen az életünket, akkor a legértékesebb örökségként kell azt tovább is adnunk. Szülőként szeretnénk mindent megadni a gyermekeinknek, ami testi fejlődésükhöz, ehhez az élethez szükséges. Ilyen természetes módon kell megtennünk mindent, ami tőlünk telik, hogy az örök élet hitét is megismerhessék. Tanítással, beszéddel és fáradhatatlan ismételgetéssel, de a különböző élethelyzetekben példaadással is. Áron is meg kell vennünk az alkalmakat, a tanulás és tanítás alkalmait is!
Dr. Hársing László filozófia professzor előadásában a közelmúltban megjelent etikai olvasókönyvét mutatta be (Az emberség útján, Bíbor kiadó, 2003.). A könyv megszületésének kapcsán szólt az erkölcsi nevelés fontosságáról az egész társadalom életére nézve. Különösen a városi iskolákra jellemző, hogy a diákoknak csak a kisebb hányada vesz részt az iskolai hitoktatásban, de még a hagyományosan vallásos falvakban is előfordul, hogy valaki egyik felekezet hittanóráját sem látogatja. Az olvasókönyv, akár ajánlott tankönyvként is, az ő számukra jelenthetne nagy segítséget. Részlet az előszóból: "Ez az etikai segédkönyv az emberséges életút választását és végigjárását ajánlja az etikát tanuló fiataloknak. Az a meggyőződés motiválja, hogy ez a választás nyújtja a legnagyobb esélyt arra, hogy ne csak jól, hanem boldogan is élhessenek.. A könyv egyes fejezetei olyan erkölcsi tanácsokat fogalmaznak meg, amelyek a mai viszonyok között egyengetik az emberség útján való előrehaladást. A felvázolt etikai felfogás az emberséges életvitelt tekinti olyan erkölcsi alapértéknek, melynek megélésével magunkban önbecsülést, másokban tiszteletet ébresztünk, és a következő nemzedéknek példát nyújtunk. A munka alapfelfogása nem vallásos jellegű. Az erkölcsös élet egyfajta világi stílusát igyekszik körvonalazni. Az erkölcsös életvitel ugyanis nem követeli meg a vallásos hit elfogadását, de a vallásos meggyőződések többségével összefér. Akár valamely felekezethez tartozónak valljuk magunkat, akár magunk módján vallásosnak vagy éppen nem-hívőnek, az emberség normái köteleznek bennünket. Mindenekelőtt emberséges emberré kell lenünk."
A gyülekezeti nap - melyet a közel hatvan gyermek és fiatal szolgálata tett igazán ünneppé -szeretetvendégséggel ért véget.

Csomós László