„...íme, én veletek vagyok...” - Egyházkerületi Ifjúsági Konferencia a Székházban

Jézus mondja: „…íme, én veletek vagyok…” állt a meghívóban, és lett valósággá a Tiszáninneni Református Egyházkerület ifjúsági találkozóján november 15-én Miskolcon.

Az Egyházkerületi Székház folyosóit, nagytermét, udvarát az 55 gyülekezet fiatal küldöttjei először csak ellepték, később folyamatosan birtokba vették, s mikor a délutáni búcsúzáskor az elköszönő ének hangjai elhalkultak, a mintegy 200 résztvevő mint otthonától köszönt el. „Mit jelent otthon lenni a gyülekzetben?” – hangzott a találkozó központi kérdése, melyre előbb előadásban Taracközi Gerzson lelkipásztor, a Missziói Központ szakreferensének segítségével, majd igehirdetésben is, Mátyás Sándor, nyékládházai lelkipásztor szolgálatában érkeztek a feleletek. Csomós József püspök úr biztatásában pedig egy kérés is szerepelt: Az ifjúság  a gyülekezeteken belül legyen tanítója az idősebbeknek! Legyen a fiatalok helye – legyen az kis, vagy nagy, esetleg még nagyobb „ifis” –  a gyülekezeteinkben állandó, meghatározó, mutassa a jövőt. Isten Lelkének áldásait érezhette mindenki az éneklések alkalmával, (melyben a sárospataki teológusok Dicsőítő csoportja és a miskolci Lévay gimnázium Lámpás csoportja közösen szolgált), a Máon otthon lakóinak bibliai játékában. A hálaadásra indító ebéd után egy bibliaismereti vetélkedő zajlott, melyet a Sátoraljaújhelyről érkező fiatalok nyertek egy évre megkapva egy, külön erre a célra előkészített Szentírást.  A búcsúszavakat Ábrám Tibor kerületi főgondnok mondta el. A fiatalok számára az együttlét örömét, az Úr előtti szolgálat lehetőségét, az ifivezetők,  lelkipásztorok számára a találkozás boldogságát és a „seregszemle” okán érzett hálát adta Krisztus jelenléte. A vezérigét – reménység szerint – a résztvevők nemcsak az emlékbe kapott cserépmedálián, hanem szívükben is hazavitték. A fentiekért köszönet minden szervezőnek, és dicsőség az Istennek.

/KJ/