Egyházközségek ünnepe az Avas-Dél Lakótelepen

Immár hagyomány, hogy szeptember végén az Avas-Dél lakótelepen lévő történelmi egyházak együtt ünnepelnek. Nevezik avasi búcsúnak is, lakótelepi missziói napoknak a rendezvényt, amely öt napon át kínál színes programot, találkozási alkalmat az itt élőknek. A római, a görög katolikus és a református egyházközségek közös szervező csapata készítette elő a programot, szólította meg a tágabb szolgáló közösség tagjait. Az összehangolt csapatmunka a közös szolgálat örömében zajlott, mely építette, erősítette testvéri kapcsolatainkat.

Az egyházközségek ünnepének mottója egy egyszerű, tömör hitvallás: reményből élünk. Reméltük, hogy már ez a két szó is megszólítja az embereket, akik között élünk, és továbbgondolkodásra készteti őket. Istennek hála, sokak érdeklődését felkeltette a lakótelepen nem éppen szokványos alkalom.

A rendezvény fórummal kezdődött, melynek témája az Avas jövője volt. A megjelent helyi önkormányzati képviselőknek, illetve képviselőjelölteknek tehettük fel kérdéseinket lakóhelyünk égető problémáiról, megoldandó feladatairól.

Jókai Anna írónő is megtisztelte az egyházközségek ünnepét. A szeptemberben kialakult belpolitikai helyzetben különösen erősítően hatottak nemzettudatunkat, hitünket erősítő szavai. Kiemelt eleme volt az öt napnak az

„Ima a magyar nemzet megújulásáért". Nagyon jó volt egységben, egy szívvel könyörögni a mi Urunkhoz testvéreinkkel, hogy újítsa, elevenítse meg népünket, közösségeinket.

A szombati fő rendezvény a jezsuita kollégium területén több helyszínen zajlott. A legkülönbözőbb sport- és ügyességi versenyek, gyerekprogramok, az egyházközségek, alapítványok, szolgáló csoportok bemutatkozó standjai, kirakodóvásár várták az érdeklődőket. A kiemelt programok között szerepelt a főzőverseny is, ahová bármilyen egyesület, alapítvány vagy egyházközség benevezhetett. Nagy öröm volt számunkra, hogy az Avas-Dél Lakótelepi Református Egyházközség különdíjat nyert afrikai harcsapaprikásával.

Vasárnap közös istentisztelettel zárult a rendezvény, melyre megtelt a jezsuita templom. Az alkalom után szeretetvendégséggel készültek az asszonyok. Ahogy néztem a lelkesen lakmározó tömeget, nagyon sok ismerős arcot találtam. Beszélgető csoportok, barátok, ismerősök, egy hitben lévő emberek. Jó volt látni keresztyéneket, akik nem bántják vagy megszólják egymást, hanem örülnek egymásnak. Sőt, a bajban, nehéz helyzetben egymás mellé állnak, és közösen képviselik az általuk igaznak megismert értékeket...

Thoma László lelkipásztor