Hírek a Tudományos Gyűjteményekből - Egy kiállítás képei

A pataki Kollégium neves diákjai között az egyik legismertebb, meghatározó személyiség Kazinczy Ferencé. Amikor már nem volt pataki diák, akkor is folyamatosan kapcsolatban állt egykori iskolájával. Nem egyszer történt, hogy könyveket kínált a diákságnak.

A szíve vágya teljesedett, amikor a külföldről szerzett hungaricumkönyvtárát - egyedülálló metszetgyűjteményével együtt - megvásárolta a Kollégium, hiszen mindig azt remélte, hogy az általa nagyra tartott és saját könyvtárának magyar nyelvű anyagával kiegészített gyűjtemény hozzáférhető lesz az érdeklődők számára, és nem egy magánkönyvtár polcain fog haszontalanul porosodni. A könyvtárról jegyzéket készített, ami az idén került kiadásra, két évszázados adósságot törlesztve, a Kazinczy-kutatók örömére.

Ezt a Kazinczy-könyvtárat alkalmi kiállítás mutatja be a Múzeum iskolatörténeti anyagához kapcsolódó külön teremben. Az 1748 tételes könyvtárat 145 kiállított kötet reprezentálja. Találunk itt műveket, melyek feltehetően a széphalmi mestertől kerültek unokaöccsének - Kazinczy Gábornak - a könyvtárába. Bepillanthatunk apósának - gr. Török Lajosnak - az irodalmi munkásságába, s feleségének Török Zsófiának levelezésébe, akinek ugyanitt a mellszobrában is gyönyörködhetünk.

Széttekintve tallózhatunk az európai könyvkultúra remekei között, rácsodálkozhatunk az ismerős és ismeretlen, 16-17. századi, külföldi szerzőkre, akik Magyarországról vagy magyar vonatkozású eseményekről írtak. A különös érdeklődésüket azonban nem a kultúránk, hanem az a félelem ébresztette fel, hogy a török veszedelem őket is bármikor elérheti, ha netán a magyarok nem bírják azt feltartóztatni.

Minden könyvtár féltett kincsei az ősnyomtatványok, melyeket ritkaságuk miatt világszerte számon tartanak. Kazinczy hungaricumgyűjteményét nyugodtan nevezhetjük az ő „régi magyar könyvtárának", hiszen megszemlélhetjük itt Mátyás király történetíróinak (Bonfini, Ransanus) a munkáit, vagy olyan magyar humanistákét, mint Temesvári Pelbárt, Laskai Osvát, Zsámboky János. Számos kötet címlapján - melyek közül néhány orosz fogságból tért vissza 61 év után - Kazinczy saját kezű tulajdoni bejegyzését fedezhetjük fel.

De a régi magyar irodalom mellett ott vannak a kortárs külföldi és hazai szerzők, az egész Kárpát-medencében szétszórt pályatársak, akikkel Kazinczy levelezésben állt, vagy valamiért érdemesnek látta könyveikre szert tenni: Barczafalvi Szabó Dávid, Baróti Szabó Dávid, Dayka Gábor, Dessewffy József, Döbrentei Gábor, Hatvani István, Kézy Mózes, Kiss János, Kovacsóczy Mihály, Máriafi István, Mátyási József, Mocsáry Antal, Pálóczi Horváth Ádám, Patay Sámuel, Sajnovics János, Sipos Pál, Szenthe Pál, Szirmay Antal, Szuhányi Ferenc, Vályi András, Verseghy Ferenc, Virágh Benedek.

Kazinczy kapcsolatrendszerének nagyon töredékes ízelítője a fönti névsor, még akkor is, ha kiegészítjük az összes munkáinak korabeli kiadásaiban található metszetgyűjteményének portréival: Barkóczy Ferenc, Csehy József, I. Ferenc császár, Magyarország helytartója, Nádasdy Ferenc, Orczy Lőrinc, Pászthory Sándor, Ráday Gedeon, Spissich János, Szathmáry-Király József, gr. Teleki József, gr. Török Lajos, gr. Wesselényi Ferenc, br. Wesselényi Miklós.

A kiállításról nem hiányozhatnak Kazinczy saját művei. Láthatjuk itt a legelső - még pataki diák korában - megjelentetett könyvecskéjét, továbbá a görög és latin klasszikusokból, valamint a modern német és francia irodalomból közölt fordításait, útleírásait, verses köteteit, iskolai inspektor korában kelt „körüljáró levelét", valamint utolsó munkáját, a „Szent történetek"-et, melyben a Bibliát dogozta fel iskolai használatra, hozzá való kortörténettel, katekézissel, imádságokkal, hitvallási részekkel. Kiállított munkáit a fiatal és idős korában, valamint post humus róla készített festmények, az iskolakerti szobrának makettje és a Kazinczyak családi címere illusztrálja.

A Kollégium - mely a Kazinczy-kultusz alapozójának és ébresztőjének bizonyult az elmúlt századok során - méltó, hogy kiállítással emlékezzen a 175 éve elhunyt költőre és a 200 éve a Nagykönyvtárba került gyűjteményére.

Kiss Endre József