„Boldog, aki ad, és az, ki elfogad”

LIX. évfolyam 3. szám / Kerületi események

Több mint 250 ember volt együtt 2006. augusztus 17-én Miskolcon a Református Világtalálkozó részrendezvényén. A nap megrendezésének célja a hálaadás volt. 10 éve alapította a Békesség Háza Alapítvány a MÁON Református Szeretetotthont, ami akkor, 1996-ban még egy sokkal kisebb épületben, és sokkal kisebb létszámmal indult, mint amivel ma működik. Ez is bizonyíték arra, hogy a mustármagnyi hitből fa is nőhet.

A Békesség Háza Alapítványt olyan keresztyén családok hozták létre, akik segíteni szerettek volna azoknak a családoknak, ahol valamilyen sérült személyről kell gondoskodni. Az alapítók célja az volt, hogy a súlyosan sérült gyermekek és azok a felnőttek, akik már a speciális iskolákból kikerültek, hasznosan tölthessék a mindennapjaikat, sőt továbbra is fejlődhessenek, fontosnak érezhessék magukat. Eleinte csak néhány fiatal és gyermek vett részt az ellátásban, ami nagyon családias volt. Kevés főállású munkatárs és sok jólelkű önkéntes gondoskodott a fejlesztő foglalkozásokról, a mindennapi ellátás biztosításáról.


Hála Istennek azért, hogy 2002-ben egy, az önkormányzattól kapott, nagyobb ingatlanban bővülhetett az ellátottak létszáma és már nem csak nappali, hanem bentlakásos otthon is indulhatott. Így már azoknak a felnőtt értelmileg akadályozott személyeknek is tudott segíteni az otthon, akiknek már nincs család a hátuk mögött, mert már nincs szülő, vagy már nagyon idős és ő maga is segítségre szorul. A lakók és bejárók létszámán kívül a munkatársak száma is jelentősen megnövekedett, akiknek a szakmai szemlélete és lelkülete továbbra is az otthon valódi „menedék" jellegét erősítik.


Az alapítvány kuratóriuma 2002-ban jobbnak, biztosabbnak tartotta, ha az otthon egyházi fenntartás alatt van. 2002 júniusától a Tiszáninneni Református Egyházkerület az otthon fenntartója, az Alapítvány pedig támogatóként áll az otthon mellett.


Ezen a hálaadó napon együtt voltak a városban, megyében, néhány az országban, sőt határon túli hasonló szolgálatot teljesítő munkatársak, intézmények lakói, szülők, hozzátartozók, támogatók és érdeklődők.


Az alapítók Isten iránti hálával tekintettek vissza az elmúlt évek eseményeire és hétköznapjaira. Bemutatkozott az otthon drámacsoportja, a kézműves műhelyeket kipróbálhatta bárki, és aki elég bátor volt, az a lovas terápiát sem csak nézte, hanem felülhetett a lovak hátára.


A nálunk lakó és bejáró fiatalok és a munkatársak örültünk annak, hogy részesei vagyunk annak az áldásnak, ami az évforduló napján és a színes mindennapok során megtapasztalható mindannyiunk számára.


Bíztatjuk a gyülekezetek vezetőit és tagjait arra, hogy látogassanak meg bennünket, vagy hívjanak a gyülekezet rendezvényeire, mert szívesen teszünk bizonyságot Isten jelenlétéről az életünkben.


A drámacsoport előadásait és a műhelyekből kikerülő tárgyakat is szívesen közkinccsé tesszük ott, ahol erre igény van.


A Békesség Háza Alapítvány adószáma:


18406384-1-05


számlaszáma:


10102718-02292915-00000006


(Az adományokat és a felajánlott 1%ot köszönettel vesszük.)


Gubányi Katalin

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők… Kol 2,20

2Sám 23,1–7

„Minden javam, minden örömöm őtőle származik” (5). Dávid király nagy magasságokat ért el életében, de az elért eredményeit nem önmagának tulajdonította. 

 

tovább

(17) „…ki tud minket szabadítani…” (Dániel 3,1–25)

– Az Isten szabadító Úr, mert Ő kiszabadít bennünket a tüzes kemencéből. Sokféle „tüzes kemence” van ebben a világban. Isten megmutatja szabadítását az Ő népén és az egyes hívő embernek életében. Ő képes kiszabadítani bennünket a mindennapok és az élet ezer küzdelmének kohójából.

tovább

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 8,26-40 - Megfelelő segítség

A városban elhaladtam egy tinédzser mellett, aki fülhallgatóval a fülében zenét hallgatott. Ő is énekelt az énekessel együtt – lelkesen, teljes átéléssel. Amit azonban én hallottam, szinte fájt a fülemnek. 

tovább

2017. november 5. vasárnap

„Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.” (Ézsaiás 42,1)

tovább

Füle Lajos: Szeretnék énekelni néked

Szeretnék énekelni Néked,
Uram, nyisd meg ajkamat,
hogy szent legyen mindig az ének,
amely szívemből felfakad.

tovább