Konfirmandustalálkozó Szuhogyon

LIX. évfolyam 4. szám / Abaúji Egyházmegye

Immáron hagyománnyá válik, hogy az új kenyérért hálát adó úrvacsorás Istentisztelt alkalmán konfirmandustalálkozóra is hívogatnak a harangok. Az elmúlt évben volt az első ilyen találkozó, amelynek hatására a gyülekezet tagjai nagy lelkesedéssel számolták ki és várják, hogy ők melyik évben lesznek majd jubiláló konfirmandusok.

Augusztus 27-én vasárnap délután községünkben a templom felé igyekezett sok lélek. A jubiláló konfirmandusok és a gyülekezet tagjai jöttek, hogy együtt adjunk hálát Istennek az elmúlt évek áldásaiért, megtartó szeretetéért; együtt járuljunk a megterített asztalhoz. 20, 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60, és annál régebben konfirmáltak érkeztek. Az ünnepi istentiszteleten vendégünk volt Baksy Mária, az Abaúji Egyházmegye esperese.


Az ünneplő gyülekezettel megtelt templomban a kezdő zsoltáréneket követően nagytiszteletű Baksy Mária esperes asszony hirdette Isten igéjét a János ev. 6;41-51 alapján: Jézus az élet kenyere, aki bennünket is táplál szüntelen itt a földi életben, de ezzel együtt az örök életre is. Az igehirdetésre a gyülekezet énekkarának Istent dicsőítő éneke válaszolt.


A helybeli lelkipásztor a Heidelbergi Káté 1. kérdés felelete alapján emlékezett vissza a konfirmációra, megemlékezett az immáron elhunytakról, betegekről. A jubiláló konfirmandusok egykori fogadalmukat, hogy „Krisztus szövetségében meg akarnak maradni, és követni kívánják őt, és vallást tesznek róla" és ígéretüket, hogy „Jézus Krisztus követői és református anyaszentegyházunknak egész életükben hűséges, úrvacsorával rendszeresen élő, szolgáló, és áldozatra kész tagjai lesznek", közös hitvallástétellel együtt megerősítették. Ezt követően közös énekléssel emlékeztek az egykori konfirmációra: „Szent hitünkről vallást tettünk, Te hallottad, jó Atyánk! Engedd mindig azt követnünk, amit itt most fogadánk..."


Úrvacsora vételére először a 37 jubiláló testvérünk állt ki együtt. A közös úrvacsorát követően ez alkalomból Kálvin csillagot, emléklapot mindenki egy-egy személyre szóló áldó Igével, és ajándékkönyvet kaptak az esperestől, a lelkésztől és a gyülekezet gondnokától, amikor egyenként idősebbektől a fiatalabbakig jöttek, közöttük az egykor itt szolgáló Varga Károly lelkész-tanító fia is.


Köszöntést mondott az egyházmegye nevében Baksy Mária esperes, és a Példabeszédek 4,23. alapján bátorította a jubilálókat. Köszöntöttek még Varga Tibor mint Varga Károly unokája, Veresné Fóris Rozália a találkozósok nevében. A köszöntőket követően úrvacsorázott az egész gyülekezet, és az istentiszteletről lelkiekben meggazdagodva léphettünk ki templomunk ajtaján.


A templomi élet kenyerével való áldásos lelki tápláltatást követően az óvoda ebédlőjébe vonultunk át szeretetvendégségre, ahol gazdagon és igényesen megterített asztalok vártak bennünket. Az óvoda szakácsnői készítették el mindenki számára a finom ételeket nagy odaadással, és szíves örömmel, hiszen rájuk minden alkalommal számítani lehet, hogy készségesen így szolgálnak Istennek. A gyülekezet asszonytestvérei pedig finom süteményekkel járultak hozzá a vendéglátáshoz. A kora esti órákban az ünnepség bezárásakor együtt adhattunk hálát Istennek testben és lélekben gyarapodva az Ő gazdag áldásaiért, e szép ünnepségért, melynek folytatását a következő évben is várjuk.


Szabó Péter lelkipásztor


Szuhogy


 

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

...aki előttetek járt az úton, hogy táborhelyet keressen nektek: éjjel tűzben, hogy láthassátok az utat, amelyen mennetek kellett, nappal pedig felhőben. 5Móz 1,33

1Móz 12

Az érdeklődésig könnyen eljutunk, talán még az egyetértésig is. Az elköteleződés már keményebb dió. Pedig még az is kevés önmagában, ha az, amire igent mondunk, nem lesz életté, ha a szavakat nem követik a tettek. 

tovább

(1) „Jézus Krisztus…evangéliumának kezdete.” (Márk 1,1–8)

AZ EVANGÉLIUM KEZDETE.

– 1. Az evangélium történeti kezdeteit megtaláljuk az ószövetségi ígéretekben, a prófétai igehirdetésben (Ézsaiás 40,3), és közvetlenül Jézus fellépése előtt, Keresztelő János működésében (2–8).

tovább

1 SÁMUEL 31,1–7 - Saul halála

Ez a szövegrész nem igazán kellemes olvasmány. Olvassuk, hogy Saul és társai milyen kegyetlen halált haltak. Saul számára a halál jobbnak tűnik, mint a fogság. Nincs már reménye és megöli magát. 

tovább

2018. május 12.

Isten megáldja a hűséget

Akkor ezt kérdezte tőle az anyósa: Hol szedegettél, és hol dolgoztál ma? Áldott legyen, aki a pártfogásába vett! Ő megmondta az anyósának, hogy kinél dolgozott, és ezt mondta: Bóáz a neve annak a férfinak, akinél ma dolgoztam. Ekkor azt mondta Naomi a menyének: Áldja meg őt az ÚR, aki nem vonta meg szeretetét az élőktől és a holtaktól! Azután azt mondta neki Naomi: Hozzátartozónk ez az ember, a legközelebbi rokonaink egyike. A móábi Ruth ezt mondta: Még azt is mondta nekem, hogy járjak a szolgái nyomában, míg csak be nem fejezik az aratást. (Ruth 2,19-21)

 

tovább

Kárász Izabella: Imádkozol-e értem!

Vajon imádkozol-e értem,
Mikor leszáll a csendes alkony,
S a kis szobádban egyedül vagy,
Hogy senki már ne zavarjon.

Én úgy szeretném, hogyha akkor
Áldást kérnél rám egy imában,
Mert én hiszek az alázatos,
Buzgó, őszinte szent imákban.

tovább