Konfirmandustalálkozó Szuhogyon

LIX. évfolyam 4. szám / Abaúji Egyházmegye

Immáron hagyománnyá válik, hogy az új kenyérért hálát adó úrvacsorás Istentisztelt alkalmán konfirmandustalálkozóra is hívogatnak a harangok. Az elmúlt évben volt az első ilyen találkozó, amelynek hatására a gyülekezet tagjai nagy lelkesedéssel számolták ki és várják, hogy ők melyik évben lesznek majd jubiláló konfirmandusok.

Augusztus 27-én vasárnap délután községünkben a templom felé igyekezett sok lélek. A jubiláló konfirmandusok és a gyülekezet tagjai jöttek, hogy együtt adjunk hálát Istennek az elmúlt évek áldásaiért, megtartó szeretetéért; együtt járuljunk a megterített asztalhoz. 20, 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60, és annál régebben konfirmáltak érkeztek. Az ünnepi istentiszteleten vendégünk volt Baksy Mária, az Abaúji Egyházmegye esperese.


Az ünneplő gyülekezettel megtelt templomban a kezdő zsoltáréneket követően nagytiszteletű Baksy Mária esperes asszony hirdette Isten igéjét a János ev. 6;41-51 alapján: Jézus az élet kenyere, aki bennünket is táplál szüntelen itt a földi életben, de ezzel együtt az örök életre is. Az igehirdetésre a gyülekezet énekkarának Istent dicsőítő éneke válaszolt.


A helybeli lelkipásztor a Heidelbergi Káté 1. kérdés felelete alapján emlékezett vissza a konfirmációra, megemlékezett az immáron elhunytakról, betegekről. A jubiláló konfirmandusok egykori fogadalmukat, hogy „Krisztus szövetségében meg akarnak maradni, és követni kívánják őt, és vallást tesznek róla" és ígéretüket, hogy „Jézus Krisztus követői és református anyaszentegyházunknak egész életükben hűséges, úrvacsorával rendszeresen élő, szolgáló, és áldozatra kész tagjai lesznek", közös hitvallástétellel együtt megerősítették. Ezt követően közös énekléssel emlékeztek az egykori konfirmációra: „Szent hitünkről vallást tettünk, Te hallottad, jó Atyánk! Engedd mindig azt követnünk, amit itt most fogadánk..."


Úrvacsora vételére először a 37 jubiláló testvérünk állt ki együtt. A közös úrvacsorát követően ez alkalomból Kálvin csillagot, emléklapot mindenki egy-egy személyre szóló áldó Igével, és ajándékkönyvet kaptak az esperestől, a lelkésztől és a gyülekezet gondnokától, amikor egyenként idősebbektől a fiatalabbakig jöttek, közöttük az egykor itt szolgáló Varga Károly lelkész-tanító fia is.


Köszöntést mondott az egyházmegye nevében Baksy Mária esperes, és a Példabeszédek 4,23. alapján bátorította a jubilálókat. Köszöntöttek még Varga Tibor mint Varga Károly unokája, Veresné Fóris Rozália a találkozósok nevében. A köszöntőket követően úrvacsorázott az egész gyülekezet, és az istentiszteletről lelkiekben meggazdagodva léphettünk ki templomunk ajtaján.


A templomi élet kenyerével való áldásos lelki tápláltatást követően az óvoda ebédlőjébe vonultunk át szeretetvendégségre, ahol gazdagon és igényesen megterített asztalok vártak bennünket. Az óvoda szakácsnői készítették el mindenki számára a finom ételeket nagy odaadással, és szíves örömmel, hiszen rájuk minden alkalommal számítani lehet, hogy készségesen így szolgálnak Istennek. A gyülekezet asszonytestvérei pedig finom süteményekkel járultak hozzá a vendéglátáshoz. A kora esti órákban az ünnepség bezárásakor együtt adhattunk hálát Istennek testben és lélekben gyarapodva az Ő gazdag áldásaiért, e szép ünnepségért, melynek folytatását a következő évben is várjuk.


Szabó Péter lelkipásztor


Szuhogy


 

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetet és mindazokat, akik hallották ezeket. ApCsel 5,11

2Móz 30

Nem elég elkészíteni mennyei mintára a szent sátrat, működtetni is kell. Isten nem egy szép, de működésképtelen szent helyet akart, hanem arra adott utasítást, hogy ennek évszázadokig működnie kell. 

tovább

(24) „…egy szívvel és egy lélekkel felemelték hangjukat az Istenhez…” (Apostolok cselekedetei 4,23–37)

Pétert és Jánost szabadon bocsátották a börtönből, akik bizonyságot tettek a gyülekezetnek az Úr szabadításáról. A gyülekezet egy szívvel és lélekkel IMÁDKOZOTT (23–24).

 

 

tovább

LUKÁCS 12,1–7 - Lét helyett látszat

Nem csak az ókori társadalomra volt jellemző, hogy a külsőségek mindennél fontosabbak voltak. A mai Z generáció tagjai is igyekeznek magukról minél jobb képet mutatni. 

tovább

Ne csüggedj el!

 „Ne félj, Sion, ne csüggedj el!” (Zof 3,16)

tovább

Haraszti Sándor: Ne dobj követ...

Ítélni könnyű… Megérteni
próbáld a lélek tenger titkát.
Ne prédikálj, te vélt erényes,
ne emlegess te jellemsziklát,
ki azt sem tudod, mit jelent:
bűnbánattal a mélybe’ lent
melletvervén meakulpázni,
magad őszintén megalázni,
bízván erősen, hogy soha
többé nem visz a mostoha
élet kényszere bűnesetbe…

tovább