Jézus mondja: „Aki szomjazik, jöjjön énhozzám és igyék!”

Ez volt a vezérigéje az október 13-14-én megrendezett Sófár országos református dicsőítő konferenciának. Mottója az Isten előtt eltöltött együttlétnek, a közös épülésnek a hitben.

Többen kérdezték már tőlem, mi is ez a Sófár konferencia: talán az ószövetségi hangszereket igyekszünk népszerűsíteni, vagy egy újabb irányzat alakul református egyházunkon belül? Természetesen egyikről sincs szó. A 2005-ös országos Csillagpont találkozó óta azzal a szervezőcsapattal (református lelkészek, teológusok, gyülekezeti tagok), akikkel ott szolgáltunk együtt egy délutáni dicsőítő koncerten, felmerült az igény, hogy rendszeresen találkozzunk, szervezzünk találkozási lehetőséget mindazoknak, akiket érdekel a dicsőítés. Azonnal felmerül a következő kérdés: mi is az a dicsőítés? Erről nagyon sokat lehetne vitatkozni, ezért a lehető legegyszerűbb módon szeretném leszűkíteni az értelmezést: a dicsőítés Isten magasztalása, hódolat az ÚR előtt, imádat, magasztalás. Formájára nézve történhet a legkülönbözőbb módon is - legtöbben gyakoroljuk ezt az istentiszteleten, mikor dicsérjük énekszóval a mi Urunkat. A hétköznapjainkban is ott van, a munkánkkal, minden forgolódásunkkal dicsőíthetjük Istent.

A Sófár konferencián a dicsőítés tág körében leginkább a gyülekezeti éneklés, a keresztyén könnyűzene, református énekkincsünk gondozása, feldolgozási lehetőségei kerültek előtérbe. A jó minőségű könnyűzene alkalmazása szolgálatunkban egyre több teret nyerhet ott, ahol szükséges! Generációk nőnek fel, akiknek más a zenei anyanyelvük, mint a korábbiaknak. Számukra is megérthető, befogadható formában kell bizonyságot tenni akár a zene nyelvén is az evangéliumról, Isten jelenlétének csodájáról.

A Sófár konferencia útkeresés. Igyekszünk ötleteket meríteni egymás szolgálatából: olyan példákból, ahol sikerült megvalósítani tartalom és forma nemes egységét.

A konferencia második alkalmát tartottuk most Miskolcon, tavasszal a Budapest Gazdagréti Református Egyházközség adott otthont az alkalomnak. Most a Miskolc Avas-Dél Lakótelepi Egyházközség várta a résztvevőket. A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium ebédlőjében tartottuk fő alkalmainkat. 13-án, pénteken este három református gyülekezeti dicsőítő csoport szolgált. Szombaton Magyarné Balogh Erzsébet nagytiszteletű asszonynak, az Országos Református Missziói Központ igazgatójának előadását hallgathattuk az öröm szerepéről a keresztyén ember életében. Emellett szemináriumokon vehettünk rész több témában, kiscsoportos beszélgetéseket folytathattunk. Az alkalmat a Lévay József Református Gimnázium Lámpás csoportjának szolgálata zárta.

Távlati tervünk, hogy a Sófár találkozási pont lehessen, az együtt gondolkodásé dicsőítésről, egyházi énekről-zenéről, misszióról. Ahelyett, hogy sokszor kellő információk hiányában negligáljuk a másik munkáját, módszereit, ismerjük meg inkább egymás ötleteit, keressünk az Ige alapján új utakat, lehetőségeket a szolgálatban!

Thoma László

lelkipásztor, vallástanár