Egerben ülésezett a Theológiai Szemle szerkesztőbizottsága

LIX. évfolyam 4. szám / Egervölgyi Egyházmegye

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának kiadványa a Theológiai Szemle, mely immár 81. éve jelenik meg, szolgálva a protestáns lelkészek tudományos tájékoztatását és továbbképzését.

Sok évtizeddel ezelőtt református lelkészek kezdeményezték egy olyan szakfolyóirat elindítását, mely megbízható teológiai ismeretanyagot közöl a lelkipásztorok és az egyház tudománya iránt érdeklődők számára. Napjainkban talán példaértékűnek mondható az akkori összefogás és áldozathozatal, melynek eredményeként a lelkipásztorok egyéni előfizetőkként biztosították a lap folyamatos megjelenését. Voltak természetesen nehéz idők, mely a financiális okokra vezethető vissza, ugyanakkor az aktuálpolitika is rányomta bélyegét a Theológiai Szemlére, annak időszakos megszüntetése majd pedig újraindítása során.

A teológia tudományával kapcsolatos információk telítettségének mai világában sem nélkülözhető ez a lap, melynek 80 éves fennállását ünnepelve, az elmúlt esztendőben Debrecenben, az alapítás helyén született meg az az elhatározás, hogy ezentúl a szerkesztőség kibővített üléseken találkozik majd a lap iránt érdeklődőkkel, az egyházi újságírás képviselőivel.


A Protestáns Napok egyik programjaként - mely ebben az esztendőben „Október a reformáció hónapja" címmel fordult a nagyobb nyilvánosság felé - hirdették meg a szervezők a Theológiai Szemle szerkesztőbizottságának kibővített ülését, melyre Egerben a Kálvin Házban került sor.


A szerkesztőbizottság megszokott munkáján túlmenően az ülésen jelenlévők megvitatták „A szerkesztés korlátai és szabadsága" című témát, melynek előterjesztője dr. Kádár Zsolt esperes a szerkesztőbizottság elnöke volt. Az egyházi újságírók mindannyian szembesülnek azzal, hogy a szerkesztésnek minősített munkájáról beszélhetünk az egyházi lapok tekintetében. Itt nem a szerkesztés technikai korlátairól van szó, hanem éppen arról a kötöttségről, melyet minden egyházi lap esetében az Isten Igéje jelent. Ez szabja meg kiindulópontként és az üzenet tartalmi tekintetében egyaránt a közlendő anyagot. Szabadságunk abban áll, hogy az Ige fegyelme alatt közöljük mindazokat az igazságokat, melyek a Krisztusban adott váltságról, a megszabadított élet öröméről, az új életben való járás lehetőségeiről tesznek bizonyságot.


A bevezető előadást követően a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára dr. Bóna Zoltán szólt a tanácskozás témájáról, kiemelve azt, hogy a Theológiai Szemle ökumenikus elkötelezettséggel képviseli a legmagasabb szintű tudományosságot, melynek megőrzése és továbbvitele elsőrendű feladata a jelenlegi szerkesztőbizottságnak.


A tanácskozáson részt vettek a református sajtó képviselőin kívül a metodista, baptista, ortodox és evangélikus egyház képviselői, valamint a Szent István Katolikus Rádió munkatársai. Több világi lap is képviseltette magát az alkalmon. A résztvevők betekintést nyerhettek a „Vetés és Aratás" című evangéliumi lap szerkesztésének és terjesztésének munkáiba, tájékoztatást hallgattak meg a református egyházkerületek sajtószolgálatáról, valamint a római katolikus rádió egri szerkesztőségének történetéről és célkitűzéseiről.


A szerkesztőbizottság tagjai egri programjuk során látogatást tettek az Érseki Hittudományi Főiskolán, ahol dr. Csizmadia István rektor és dr. Dolhai Lajos professzor mutatta be az egyik legősibb hazai papi szemináriumot. A testvéri találkozó során rövid áhítatra is sor került az ökumené szelleméhez méltóan a papi szeminárium barokk kápolnájában. A Theológiai Szemle szerkesztőbizottsága ezek után megtekintette az érseki egyházi gyűjteményt és a Líceumban található, kivételes ritkaságokat is őrző érseki könyvtárat. Szakmai jellegű beszélgetésre is sor került, amikor a tanácskozás résztvevői ellátogattak a Szent István Rádió Szerkesztőségébe, ahol a rádió főszerkesztője és igazgatója, Szarvas István atya adott részletes tájékoztatást a katolikus rádióról, melynek találó jelmondata elgondolkodtatta és felüdítette a Theológiai Szemle szerkesztőbizottságát. A szlogen így hangzik: „Ne csak fizesse, hanem hallgassa is az egyházi adót". Az egyházi sajtó munkatársainak közös öröme, ha figyelnek szavukra, ha hallgatják, ha olvassák mindazt, amit Isten ügyéért, az ember ügyéért tesznek.


k. zs.

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Jn 16,3

Lk 21,1–4R

„…az egész vagyonát” (4). Aki a feleslegéből ad, jótékonykodik; aki mindenét adja, Istent imádja. 

tovább

(4) „Így tudjátok majd, melyik úton kell mennetek…” (Józsué 3)

Az Úr vezet, előttünk jár. A feltámadott Úr a tanítványok előtt járt (Máté 28,7). Sok a járatlan út. Noha mi szeretnénk mindent előre modellezni, kiszámolni, az ismeretlen utak kapcsán is; de váratlan körülmények ezrei veszélyeztetik a tervet. 

tovább

LUKÁCS 22,14–23 - Horderő

Vajon tisztában voltak a tanítványok Jézus szavainak horderejével? Megértették egyáltalán, hogy Uruk saját haláláról szólt? 

tovább

2018. április 3.

Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt! Ezután ezt mondta: Áldott az ÚR, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban, legyen Kánaán a szolgája! (1Móz 9,20-27)

tovább

Dénes Károly: Keresztfa tövében

Golgotának véráztatta hegyén,
Csodálkozom Jézus szeretetén.
Sokat beszél jóságáról nekem,
Boldog vagyok keresztfa tövében.

tovább