Egerben ülésezett a Theológiai Szemle szerkesztőbizottsága
LIX. évfolyam 4. szám / Egervölgyi EgyházmegyeA Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának kiadványa a Theológiai Szemle, mely immár 81. éve jelenik meg, szolgálva a protestáns lelkészek tudományos tájékoztatását és továbbképzését.
Sok évtizeddel ezelőtt református lelkészek kezdeményezték egy olyan szakfolyóirat elindítását, mely megbízható teológiai ismeretanyagot közöl a lelkipásztorok és az egyház tudománya iránt érdeklődők számára. Napjainkban talán példaértékűnek mondható az akkori összefogás és áldozathozatal, melynek eredményeként a lelkipásztorok egyéni előfizetőkként biztosították a lap folyamatos megjelenését. Voltak természetesen nehéz idők, mely a financiális okokra vezethető vissza, ugyanakkor az aktuálpolitika is rányomta bélyegét a Theológiai Szemlére, annak időszakos megszüntetése majd pedig újraindítása során.
A teológia tudományával kapcsolatos információk telítettségének mai világában sem nélkülözhető ez a lap, melynek 80 éves fennállását ünnepelve, az elmúlt esztendőben Debrecenben, az alapítás helyén született meg az az elhatározás, hogy ezentúl a szerkesztőség kibővített üléseken találkozik majd a lap iránt érdeklődőkkel, az egyházi újságírás képviselőivel.
A Protestáns Napok egyik programjaként - mely ebben az esztendőben „Október a reformáció hónapja" címmel fordult a nagyobb nyilvánosság felé - hirdették meg a szervezők a Theológiai Szemle szerkesztőbizottságának kibővített ülését, melyre Egerben a Kálvin Házban került sor.
A szerkesztőbizottság megszokott munkáján túlmenően az ülésen jelenlévők megvitatták „A szerkesztés korlátai és szabadsága" című témát, melynek előterjesztője dr. Kádár Zsolt esperes a szerkesztőbizottság elnöke volt. Az egyházi újságírók mindannyian szembesülnek azzal, hogy a szerkesztésnek minősített munkájáról beszélhetünk az egyházi lapok tekintetében. Itt nem a szerkesztés technikai korlátairól van szó, hanem éppen arról a kötöttségről, melyet minden egyházi lap esetében az Isten Igéje jelent. Ez szabja meg kiindulópontként és az üzenet tartalmi tekintetében egyaránt a közlendő anyagot. Szabadságunk abban áll, hogy az Ige fegyelme alatt közöljük mindazokat az igazságokat, melyek a Krisztusban adott váltságról, a megszabadított élet öröméről, az új életben való járás lehetőségeiről tesznek bizonyságot.
A bevezető előadást követően a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára dr. Bóna Zoltán szólt a tanácskozás témájáról, kiemelve azt, hogy a Theológiai Szemle ökumenikus elkötelezettséggel képviseli a legmagasabb szintű tudományosságot, melynek megőrzése és továbbvitele elsőrendű feladata a jelenlegi szerkesztőbizottságnak.
A tanácskozáson részt vettek a református sajtó képviselőin kívül a metodista, baptista, ortodox és evangélikus egyház képviselői, valamint a Szent István Katolikus Rádió munkatársai. Több világi lap is képviseltette magát az alkalmon. A résztvevők betekintést nyerhettek a „Vetés és Aratás" című evangéliumi lap szerkesztésének és terjesztésének munkáiba, tájékoztatást hallgattak meg a református egyházkerületek sajtószolgálatáról, valamint a római katolikus rádió egri szerkesztőségének történetéről és célkitűzéseiről.
A szerkesztőbizottság tagjai egri programjuk során látogatást tettek az Érseki Hittudományi Főiskolán, ahol dr. Csizmadia István rektor és dr. Dolhai Lajos professzor mutatta be az egyik legősibb hazai papi szemináriumot. A testvéri találkozó során rövid áhítatra is sor került az ökumené szelleméhez méltóan a papi szeminárium barokk kápolnájában. A Theológiai Szemle szerkesztőbizottsága ezek után megtekintette az érseki egyházi gyűjteményt és a Líceumban található, kivételes ritkaságokat is őrző érseki könyvtárat. Szakmai jellegű beszélgetésre is sor került, amikor a tanácskozás résztvevői ellátogattak a Szent István Rádió Szerkesztőségébe, ahol a rádió főszerkesztője és igazgatója, Szarvas István atya adott részletes tájékoztatást a katolikus rádióról, melynek találó jelmondata elgondolkodtatta és felüdítette a Theológiai Szemle szerkesztőbizottságát. A szlogen így hangzik: „Ne csak fizesse, hanem hallgassa is az egyházi adót". Az egyházi sajtó munkatársainak közös öröme, ha figyelnek szavukra, ha hallgatják, ha olvassák mindazt, amit Isten ügyéért, az ember ügyéért tesznek.
k. zs.
Kapcsolat
Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com
Kitekintő RSS
- Elhunyt Demes András az utolsó magyarul prédikáló lelkész Argentínában
- Re:formálj! - Elindult a regisztráció a Csillagpontra
- V. bibliaismereti verseny
- A tanítványság kérdései - Kereszt-kérdések konferencia
- „Egy házunk van" teremtésvédelmi konferencia
- Szeretethíd: elindult a regisztráció
- Missziói lelkésztovábbképzés sorozat - Lelkésztovábbképzés Michael W. Goheen előadásaival
Pályázatok RSS
- Vezetői pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninneni templomépítési program” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-TAB-20-P-0019 azonosítószámú pályázat „2020. évi egyházi táborok és közösségi célú projektek támogatása”
- Megvalósult az EGYH-EOR-20-P-0072 azonosítószámú pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninnen értéknövelő támogatás” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-KCP-16-0097 pályázat
- Megvalósult a EGYH-ESZK-19-0023 pályázat
Napi lelki táplálék
Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők… Kol 2,20
2Sám 23,1–7
„Minden javam, minden örömöm őtőle származik” (5). Dávid király nagy magasságokat ért el életében, de az elért eredményeit nem önmagának tulajdonította.
(17) „…ki tud minket szabadítani…” (Dániel 3,1–25)
– Az Isten szabadító Úr, mert Ő kiszabadít bennünket a tüzes kemencéből. Sokféle „tüzes kemence” van ebben a világban. Isten megmutatja szabadítását az Ő népén és az egyes hívő embernek életében. Ő képes kiszabadítani bennünket a mindennapok és az élet ezer küzdelmének kohójából.
APOSTOLOK CSELEKEDETEI 8,26-40 - Megfelelő segítség
A városban elhaladtam egy tinédzser mellett, aki fülhallgatóval a fülében zenét hallgatott. Ő is énekelt az énekessel együtt – lelkesen, teljes átéléssel. Amit azonban én hallottam, szinte fájt a fülemnek.
2017. november 5. vasárnap
„Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.” (Ézsaiás 42,1)
Füle Lajos: Szeretnék énekelni néked
Szeretnék énekelni Néked,
Uram, nyisd meg ajkamat,
hogy szent legyen mindig az ének,
amely szívemből felfakad.
