SZERETETOTTHON ERDŐBÉNYÉN

Azt a feladatot kaptam, hogy mutassam be az Erdőbényie Református Szeretetotthont. Nehéz pár mondatban leírni, hogy milyen is az életünk, hiszen az annyira gazdag és változatos, hogy valójában csak nagyon vázlatosan tudom ismertetni.

Otthonunk a 18. században épült Szirmai-kastély. Néhány tulajdonosváltás után nagytiszteletű Danyi József vásárolta meg az épületet. A kor gazdasági nehézségei, illetve a világháborúban árván maradt gyermekek sorsa iránti aggódás vezette őt és feleségét arra a döntésre, hogy fiú árvaházat kezdtek működtetni benne. Még a mai napig is visszajárnak azok a ma már idős emberek, akik akkor gyermekként itt laktak, mert szeretnék megnézni a helyet, ahol éltek, megmutatni az unokáknak, emlékezni a régi időkre. Nem csak a nehézségekre, hanem sokkal inkább arra a szeretetre és gondoskodásra, amit kaptak.

Mivel a házaspárnak nem volt saját gyermeke, idősebb korukra úgy döntöttek, hogy az a munka, amire az életüket szentelték, folytatódjék tovább. Ezért ajándékozták az épületet az egyháznak azzal a kikötéssel, hogy a rászorulókon való segítés ne szűnjön meg. Ennek a feladatnak tett eleget a fenntartó akkor, amikor idős nők ellátását vállalta magára ezen az épületen belül.

Jelenleg is ez a munka folyik. Sok minden változik ebben a világban, de úgy gondolom, a diakóniai munka azt jelenti, hogy egyházunknak, gyülekezeteinknek megvan az a felelőssége, hogy gondoskodjon rászoruló gyülekezeti tagjairól, időseiről, akár intézményi keretek között is.

Ebben a szellemben vállalta magára nagytiszteletű Danyi József az árván maradt gyermekek gondozását, és ebben az Isten és egymás iránti szeretetben és egymás terheinek hordozásában kell nekünk is felvállalnunk a diakóniai munkát.

Egyre nagyobb az igény erre a gondoskodásra. Az ország egész területéről fogadunk jelentkezőket. Jelenleg 26 férőhelyre 18 jelentkező vár elhelyezésre. Az elhelyezés indokaként gyakran egészségügyi okok szerepelnek, de egyre többen mondják azt, hogy félnek a magánytól, az egyedülléttől, s szeretnék testvéri közösségben leélni hátralevő éveiket. Sajnos az épület adottságai miatt a már említett 26 lakó ellátását tudjuk csak biztosítani. Bővítésre épületen belül nincs lehetőség, ezt csak egy különálló épülettel tehetnénk meg.

A bekerüléshez szükséges egy a jelentkező által írt kérelem és egy lelkészi ajánlás. A kérelem tartalmazza a személyi adatokat és a kérelem indoklását, a lelkészi ajánlás pedig a szociális rászorultságról és a felvételi javaslatról szól. Mindig kérjük a leendő lakókat és a hozzátartozókat, hogy jöjjenek el és nézzék meg az otthont még a kérelem beadása előtt, mert nem mindegy, hogy a hátralevő évek milyen körülmények között és milyen légkörben telnek el. Ilyenkor megtekintjük az épületet, elbeszélgetünk a házirendről. Ez azért is fontos, mert a jelentkezőnek is el kell tudnia dönteni ezeknek az ismereteknek fényében, hogy ilyen jellegű közösségben kíván-e élni a továbbiakban, és az intézményvezetőnek is döntenie kell, hogy a leendő lakónak ilyen típusú ellátásra van-e szüksége.

Ha valaki felvételt nyer, vele az intézmény vezetője megállapodást köt, amely 3 hónap próbaidőre szól. Ha a próbaidő letelte után a lakó úgy dönt, hogy marad, akkor válik az otthon végleges lakójává. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy ha valaki a kérelmet beadta, már tulajdonképpen eldöntötte, hogy itt szeretne élni.

Természetesen nekünk is vannak gondjaink és örömeink egyaránt. De ha Istentől kérjük az erőt és a bölcsességet munkálkodásainkhoz, mindennapi életünkhöz, hiszem, hogy Isten megadja hozzá a szükséges erőt, és nem feledkezik meg az övéiről.

Csikó Katalin
intézményvezető lelkipásztor