Rendhagyó egervölgyi csendesnap Tibolddarócon

LX. évfolyam 1. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Tibolddaróc elég közel fekszik a 3.sz. főúthoz ahhoz, hogy könnyen meg lehessen közelíteni, és elég távol ahhoz, hogy teljes nyugalomban lehessen gyönyörködni a dimbes-dombos, jó bort termő tájban. Különösen igaz ez akkor, ha a csendesnap helyszíne a falu fölé emelkedő domb tetején egy kellemes teraszos panzió. Még mielőtt meghökkenne az olvasó: a panziót Pesti Ferenc gyógyszerész ajánlotta föl az egervölgyi lelkipásztori kar épülésére március 9-10-re.

Egy csendesnapot el lehet úgy képzelni, hogy emberek egy csoportja elvonul a világ elől és elmélkedik. Olyat is láttunk már, hogy értekezletszerű, előadásokat hallgató közösség van együtt. Mindkettőnek megvan a maga előnye. Ha fehér asztal mellett beszélgető lelkipásztorokra gondolunk, inkább úgy fogalmaznánk, hogy közös lelkészi szabadnapról van szó. Lehet azonban a különféle formákat ötvözni is.


A keret ugyanis egészen emberi: asztal mellett beszélgető csoportot láthatott volna az arra tévedő, a tartalom azonban klasszikus csendesnaphoz illően komoly volt.


Péntek délben ebéddel kezdődött a csendesnap, melyet áhítat követett: a Malakiás könyvéből vett textus alapján Papp Zsolt sályi lelkipásztor fogalmazott meg továbbgondolásra méltó kérdéseket. Az első előadást dr. Lackner Pál protestáns tábori püspök tartotta, „Misszió, bizonyságtétel és lelkigondozás a katonák között" címmel, majd „A Magyar Református Lelkészegyesület egyháztörténeti jelentősége és aktuális szolgálata" volt a téma, amelynek megismertetéséhez dr. Tóth Albertet, a Lelkészegyesület elnökét, és Szőnyi Tamást, a Lelkészegyesület titkárát hívták segítségül. Az előadásokkal kapcsolatban már a program meghirdetésekor nyilvánvalóvá tették, hogy lehetőség van a hallottak megbeszélésére. A közös vacsorát szintén egy kötetlenebb program követte, mely a „Tibolddaróci séta" címet kapta a programismertetőben.


A szombat szintén közös áhítattal kezdődött, melyet Pappné Szakács Zita, Tibolddaróc lelkipásztora tartott Malakiás könyvének 3. fejezete alapján. Ezt követően két órát tölthettek azzal az egervölgyi lelkipásztorok, hogy halljanak és beszélgessenek „Egyházkerületünk életéről és szolgálatának hangsúlyairól", melyet Csomós József püspök és Ábrám Tibor főgondnok tájékoztatása vezetett be. A csendesnapokon hallottakat zárásként dr. Kádár Zsolt esperes foglalta össze.


(a szerkesztőség)

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Boldog lehetsz, Izráel! Van-e, aki hozzád fogható: olyan nép, amelynek védelme az Úr?! Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. 5Móz 33,29a

1Móz 48

A bibliai történetek jó része ellentmond a törvényben megfogalmazottaknak. Manassénak mint elsőszülöttnek kellett volna megkapni a jobb kézzel adott első áldást, mégis Efraim az, akire Jákób, áldásmondása során ráteszi jobb kezét. 

tovább

(32) „…akik pedig mégis követték, féltek.” (Márk 10,32–45)

Szóljunk erről, mert Márk evangélista is szóba merészeli hozni ezt.

Akik követték Jézust, tele voltak félelemmel (32).

tovább

ZSOLTÁROK 86,1-10 - Hogy vagy?

Kezet a szívre: Kinek válaszolok őszintén a címben feltett kérdésre? Ki az, aki annyira bizalmas számomra, hogy a felszínes és néha nem annyira őszintén gondolt „Jól vagyok”-nál többet tudok mondani? 

tovább

Zokogó szemek

„Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?” (Zsoltárok 42,4)

tovább

Szép Ernő: Imádság

Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.

tovább