Rendhagyó egervölgyi csendesnap Tibolddarócon

LX. évfolyam 1. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Tibolddaróc elég közel fekszik a 3.sz. főúthoz ahhoz, hogy könnyen meg lehessen közelíteni, és elég távol ahhoz, hogy teljes nyugalomban lehessen gyönyörködni a dimbes-dombos, jó bort termő tájban. Különösen igaz ez akkor, ha a csendesnap helyszíne a falu fölé emelkedő domb tetején egy kellemes teraszos panzió. Még mielőtt meghökkenne az olvasó: a panziót Pesti Ferenc gyógyszerész ajánlotta föl az egervölgyi lelkipásztori kar épülésére március 9-10-re.

Egy csendesnapot el lehet úgy képzelni, hogy emberek egy csoportja elvonul a világ elől és elmélkedik. Olyat is láttunk már, hogy értekezletszerű, előadásokat hallgató közösség van együtt. Mindkettőnek megvan a maga előnye. Ha fehér asztal mellett beszélgető lelkipásztorokra gondolunk, inkább úgy fogalmaznánk, hogy közös lelkészi szabadnapról van szó. Lehet azonban a különféle formákat ötvözni is.


A keret ugyanis egészen emberi: asztal mellett beszélgető csoportot láthatott volna az arra tévedő, a tartalom azonban klasszikus csendesnaphoz illően komoly volt.


Péntek délben ebéddel kezdődött a csendesnap, melyet áhítat követett: a Malakiás könyvéből vett textus alapján Papp Zsolt sályi lelkipásztor fogalmazott meg továbbgondolásra méltó kérdéseket. Az első előadást dr. Lackner Pál protestáns tábori püspök tartotta, „Misszió, bizonyságtétel és lelkigondozás a katonák között" címmel, majd „A Magyar Református Lelkészegyesület egyháztörténeti jelentősége és aktuális szolgálata" volt a téma, amelynek megismertetéséhez dr. Tóth Albertet, a Lelkészegyesület elnökét, és Szőnyi Tamást, a Lelkészegyesület titkárát hívták segítségül. Az előadásokkal kapcsolatban már a program meghirdetésekor nyilvánvalóvá tették, hogy lehetőség van a hallottak megbeszélésére. A közös vacsorát szintén egy kötetlenebb program követte, mely a „Tibolddaróci séta" címet kapta a programismertetőben.


A szombat szintén közös áhítattal kezdődött, melyet Pappné Szakács Zita, Tibolddaróc lelkipásztora tartott Malakiás könyvének 3. fejezete alapján. Ezt követően két órát tölthettek azzal az egervölgyi lelkipásztorok, hogy halljanak és beszélgessenek „Egyházkerületünk életéről és szolgálatának hangsúlyairól", melyet Csomós József püspök és Ábrám Tibor főgondnok tájékoztatása vezetett be. A csendesnapokon hallottakat zárásként dr. Kádár Zsolt esperes foglalta össze.


(a szerkesztőség)

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

...aki előttetek járt az úton, hogy táborhelyet keressen nektek: éjjel tűzben, hogy láthassátok az utat, amelyen mennetek kellett, nappal pedig felhőben. 5Móz 1,33

1Móz 12

Az érdeklődésig könnyen eljutunk, talán még az egyetértésig is. Az elköteleződés már keményebb dió. Pedig még az is kevés önmagában, ha az, amire igent mondunk, nem lesz életté, ha a szavakat nem követik a tettek. 

tovább

(1) „Jézus Krisztus…evangéliumának kezdete.” (Márk 1,1–8)

AZ EVANGÉLIUM KEZDETE.

– 1. Az evangélium történeti kezdeteit megtaláljuk az ószövetségi ígéretekben, a prófétai igehirdetésben (Ézsaiás 40,3), és közvetlenül Jézus fellépése előtt, Keresztelő János működésében (2–8).

tovább

1 SÁMUEL 31,1–7 - Saul halála

Ez a szövegrész nem igazán kellemes olvasmány. Olvassuk, hogy Saul és társai milyen kegyetlen halált haltak. Saul számára a halál jobbnak tűnik, mint a fogság. Nincs már reménye és megöli magát. 

tovább

2018. május 12.

Isten megáldja a hűséget

Akkor ezt kérdezte tőle az anyósa: Hol szedegettél, és hol dolgoztál ma? Áldott legyen, aki a pártfogásába vett! Ő megmondta az anyósának, hogy kinél dolgozott, és ezt mondta: Bóáz a neve annak a férfinak, akinél ma dolgoztam. Ekkor azt mondta Naomi a menyének: Áldja meg őt az ÚR, aki nem vonta meg szeretetét az élőktől és a holtaktól! Azután azt mondta neki Naomi: Hozzátartozónk ez az ember, a legközelebbi rokonaink egyike. A móábi Ruth ezt mondta: Még azt is mondta nekem, hogy járjak a szolgái nyomában, míg csak be nem fejezik az aratást. (Ruth 2,19-21)

 

tovább

Kárász Izabella: Imádkozol-e értem!

Vajon imádkozol-e értem,
Mikor leszáll a csendes alkony,
S a kis szobádban egyedül vagy,
Hogy senki már ne zavarjon.

Én úgy szeretném, hogyha akkor
Áldást kérnél rám egy imában,
Mert én hiszek az alázatos,
Buzgó, őszinte szent imákban.

tovább