Merjünk élő hittel imádkozni, és bizalommal közösen cselekedni - gondolatok Egyházkerületünk életéről

Egyházkerületünk főgondnokaként most először nyílik lehetőség a Sárospataki Lapok hasábjain egyházkerületünk közösségeihez, lelkipásztoraihoz, gondnokaihoz, presbitereihez, gyülekezeti tagjaihoz szólnom.

Megköszönve a megtisztelő bizalmat, kérem Testvéreimet, hogy egyházkerületünk életéről, gondjairól, a közös feladatokról gondolkodjunk közösen. Számomra a mostani időszak a kerület megismerésének időszaka. Így a közreadott gondolatok is továbbgondolásra, kiegészítésre szántak. Csak a visszajelzésekkel kiegészítve formálódhat közös cselekvési tervvé.

 Ahhoz, hogy Isten országa építésében minket is fel tudjon használni, rendre van szükség.
 Szükség van belső rendre tudva azt, hogy az élő hit Jézus Krisztussal való személyes, bizalmi kapcsolatot jelent, amit nap-mint nap meg kell újítani. Tudva azt, hogy Krisztusban egymáshoz is kapcsolódva alkotjuk a gyülekezetek sejtjeiből az egyetemes egyházat. Tudva azt, hogy ha életünket a Szentírás zsinórmértékéhez igazítjuk teremhetjük a Lélek gyümölcseit és életünkkel is dicsőíthetjük Istent. De szükség van a külső rendre is, az egyházfegyelem szükségének felismerésére és gyakorlására. A kettő szorosan összefügg egymással, csak a belső rend megléte esetén tudjuk gyakorolni a külső rendet.
 Ha ez a rend megvan életünkben, akkor Isten megláttatja a ránk bízott feladatokat, és megtapasztaljuk azt, hogy az aratni való tényleg sok. De vannak munkások gyülekezeteinkben! Gondnokok, presbiterek, gyülekezeti munkatársak, gyülekezeti tagok. A gyülekezet életének irányítása, vezetése, tevékenységeinek szervezése összetett feladat. A gyülekezet vezetése a lelkipásztor és a presbitérium felelőssége. A presbitériumoknak még inkább alkalmassá kell válniuk arra, hogy a gyülekezet lelki, anyagi és közösségi vezetésében a lelkipásztor segítőtársai lehessenek. Szükséges ezért a presbiterek és gyülekezeti munkatársak képzése, hitmélyítő és közösségformáló alkalmak szervezése. Amiben lehet tehermentesítsék a lelkipásztort, hogy az Igével feltöltekezve valóban lelki vezetője lehessen a gyülekezetnek.
  Szükséges a helyes munkamegosztás a gyülekezetben. Merjünk bátrabban feladatot bízni gyülekezeti tagokra a „kevesen voltál hű, többre bízlak ezután” bibliai elv alapján.
 Örök kérdés a fiatalok megtartása gyülekezeteinkben. Segítsünk a gyülekezeteknek abban, hogy fiataljainkat befogadó és megtartó közösségekké váljanak, és bátorítsuk fiataljainkat arra, hogy konfirmációkor tett fogadalmukat komolyan vehessék.
 Ebben segíthetnek református oktatási intézményeink, amelyek még eléggé nem integrált lelki-, szellemi-, indirekt missziós- és infrastrukturális lehetőségeit jelentik egyházkerületünknek. Az oktatási intézményeinkben a keresztyén nevelés három pillérének azonos fontosságúnak (család, gyülekezet, iskola), az egyes közösségek közötti kapcsolatnak, pedig élőnek kell lennie. Át kell gondolni új református oktatási intézmények indításának vagy átvételének személyi és anyagi lehetőségeit.
 A katechézisben és hitoktatásban  rejlő személyes megszólító, közvetlen és közvetett missziós lehetőséggel éljünk hatékonyabban a gyülekezeteken belül, az önkormányzati iskolákban és református iskoláinkban is.
 Keresnünk kell az egymást erősítő gyülekezetközi kapcsolatok lehetőségeit a magyar református és nyugati testvéregyházak gyülekezeteivel.
 Nyitottaknak kell lennünk és keresnünk új diakóniai lehetőségeket egyházkerületünk területén (idősek gondozása, árvaház, stb.) és megerősíteni most induló, vagy meglévő missziós tevékenységeinket (egyetemi és főiskolai misszió, városi misszió, cigánymisszió, kórházmisszió, börtönmisszió, stb.)
 Fontos kérdés felgyorsult és információ áradattal fenyegető világunkban a hatékony kommunikáció. El tudjuk-e juttatni egymáshoz és környezetünkhöz mindazt az információt és üzenetet, amely az egy közösséghez való tartozást, és az együttmunkálkodást segíti? Tudunk-e élni a szeretet kommunikációs csatornája által kínált lehetőségekkel, amelynek a forrása maga Isten?
  A kommunikáció egyik fontos része a visszajelzés. Ezzel zárul a kommunikációs kör, ebből lehet tudni, hogy mások megkapták a hírt, az információt, elolvasták és szántak időt erről gondolkodni. Van látásuk és véleményük róla és ezt készek másokkal is megosztani.
 Én is ezt kérem a sorok olvasóitól, hogy legyenek visszajelzéssel. Mi az, ami a kis gyülekezeteinket és a nagy gyülekezeteinket, a most alakulókat és a folyamatosan működőket, az elfogyókat és a gyarapodókat, lelkipásztorokat, gondnokokat, presbitereket, gyülekezeti tagokat és leendő gyülekezeti tagjainkat foglalkoztatja? Miért kell együtt imádkoznunk és együtt mozdulnunk?
 Visszajelzéseket akár levélben a Püspöki Hivatal címén, akár a 30/925-6935 hívószámú telefonon, akár az abram@puspokmc.axelero.net elektronikus levélcímen szívesen fogadok.
 Azt kívánom, hogy erősödjön az Istennel és egymással való élő kapcsolatunk, Ő teremtsen rendet bennünk és egyházunkban, és Tőle kérjük el napi feladatainkat! 

Ábrám Tibor