Sárospatakon tanácskozott a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent (2007. július 19-21.)

Röviden csak „Generális Konventként" említjük azt a „szervezetet", „testületet", „munkacsoportot" - vagy sokan nem is tudjuk igazán, hogy milyen megnevezés lenne a leghelyesebb...

Hallunk róla, olykor még az esti híradókat nézve is találkozunk vele egy-egy állásfoglalás erejéig. Ez a híradás arról szól, hogy Sárospatakon ülésezett a Generális Konvent, és a tanácskozáson egy zárónyilatkozat is született, melyet megosztunk olvasóinkkal. A nyilatkozatnak azonban vannak előzményei, melyeket érdemes áttekinteni.

Kezdjük az elején. 1884-ben az addig különállóan létező négy magyar református egyháztest egyesüléséből létrejött a Magyar Református Egyház. Ez az egység a trianoni döntés következtében éppúgy megszűnt, mint ahogyan részekre szakítottan élt tovább a Kárpát-medence magyarsága, magyar reformátussága. Eltérő, de egyaránt nehéz élethelyzetekben egymástól elszigetelten fejlődtek tovább a különböző államok határai közé került református egyházak.

Másfél évtizeddel a magyarországi rendszerváltoztatás után, az Európai Unió bennünket is érintő kibővítése által adott keretben az egyházkerületek és egyházmegyék (határon innen és túl) vezetői Budapesten 2004 júliusában közös tanácskozásra gyűltek össze azzal a szándékkal, hogy a kialakult új helyzetben a magyarországi és határon túli egyháztestek összehangolják szolgálatukat, s a köztük levő különbségeket csökkentsék. Ezen az első tanácskozáson a résztvevők megállapodtak arról, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást egyházkerületeik fontosabb döntéseiről, egyházmegyéik között is zárt tájékoztatási rendszert hoznak létre. Egységes és egyeztetett érdekképviselettel fordulnak európai és világméretű egyházi és segélyszervezetek felé, egymás iránti szolidaritásukat pedig határozottabban gyakorolják, kiállnak egymás mellett a Szentírás tanításait hangsúlyozva. Az általános elveken túl megállapodtak abban is, hogy megvizsgálják az egyháztestek liturgiájának és jogalkotásának, valamint oktatási intézményrendszerük szervezeti és tartalmi egységesítésének lehetőségeit.

A következő tanácskozásra 2005. júliusában került sor. Ekkorra már sok esetben közösen léptek föl, például közösen tiltakoztak a vajdasági magyar kisebbséget ért erőszakos cselekmények miatt, közösen igyekeztek munkálkodni azon, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson ne pártpolitikai ügyként kezeljék a kérdést, ugyanígy a közös cselekvés megnyilvánulása volt az 500-500 lelkipásztor kölcsönös vendégszolgálata. A Magyarországi Református Egyház 2005. évi májusi zsinati ülésén meghozott törvénymódosítása pedig már a következőket tartalmazza: „...tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló, és ezt kinyilvánító egyháztagot". Ezek után a Generális Konvent 2005. évi tanácskozásán a következő nyilatkozat született: „Elköteleztük magunkat a Magyar Református Egyház egységének újbóli megteremtésére azzal, hogy célul tűztük ki egy közös „Református Egyházi Alaptörvény" megalkotását. Ebben a folyamatban megkülönböztetett felelősség hárul a Generális Konvent tanácskozásaira és szakbizottságainak munkájára. Reménységgel vagyunk afelől, hogy Isten kegyelméből a közös munka, a közös imádság és a közös szolgálat eredményeképpen belátható időn belül újból létrejön az egységes Magyar Református Egyház."

Az együttműködésre, az egységesítés érdekében tett lépésekre, közös nyilatkozattételekre, a közös rendezvények szervezésére az elmúlt két évben is sok példa akadt, ezek ismertetésére azonban terjedelmi okokból nincs lehetőségünk. Ilyen előzmények határozták meg tehát a sárospataki tanácskozást, melynek záró nyilatkozatát olvashatja a következőkben az Olvasó:

A már megvalósult közösség és egység örömteli jeleként éltük meg a Generális Konvent plenáris gyűlésével egy időben tartott Csillagpont Református Ifjúsági Találkozót, a Kárpát-medence minden részéről érkezett ifjak részvételével. A Magyar Református Egyház - mint Jézus Krisztus igaz egyházának része - a keresztyén közösség erejét és örömét kívánja megélni és megmutatni Európában és az egész világban. Ezért minden szükséges lépést megtesz a Kárpát-medencei magyar reformátusság méltó és méltányos megjelenítése érdekében a nagyszebeni III. Európai Ökumenikus Nagygyűlésen. Sajnálattal értesültünk a Vatikánnak a közelmúltban az igaz egyházról kiadott kiskátéjáról, amely éppen a szélesebb értelemben vett keresztyén egyházak közösségéről nem vesz tudomást. Ez úton is biztatjuk Kárpát-medencei református közösségeinket, hogy maradjanak meg az evangélium tiszta hirdetésében, és életükkel, imádságaikkal tegyenek bizonyságot arról az irgalomról és szeretetről, amellyel Isten Krisztusban a világ felé fordult."

A nyilatkozat nem csupán általános alapelvek megfogalmazása, a résztvevők ugyanis határozatba foglalták szándékukat: „A Generális Konvent 2008. június 18-20-i ülésén tárgyalja és javasolja elfogadásra az egyháztesteknek a közös alkotmányt."

(a szerk.)