Beiktatás a Deszkatemplomban

Egy gyönyörű őszi vasárnap délután, 2007. szeptember 30-án a napsugaraktól melengetve lépkedtem fölfelé a Deszkatemplomhoz vezető lépcsőkön. Elérkezett az a nap, amit az egész gyülekezet a lelkipásztorával együtt annyira várt már hetek óta.

A templom felé haladva már láthatóak voltak a nagy készülődés első jelei: a csodásan rendbe rakott kis park és virágágyások, a felállított sátor a kívül maradó vendégek számára. A gyülekezeti teremben a meghívott lelkészeket, a templomajtóban a testvéreket mosolygós arcú gyülekezeti tagok fogadták. Miután a virágokkal feldíszített templomban mindenki megtalálta az ülőhelyét, a fölcsendülő orgonaszóra bevonultak a lelkipásztorok.

Az istentiszteletet nagytiszteletű Gazda István esperes úr nyitotta meg köszöntő szavaival, majd megkezdődött Fehér Norbert megválasztott lelkipásztor beiktatási ünnepsége. Esperes úr az előző napi igét adta útravalóul a lelkésznek a Tetemvári gyülekezetben most kezdődő új szolgálati szakaszának elején: Pál apostolnak a thesszalonikai gyülekezethez írott első leveléből a 2, 1-12 versét.

A beiktatott lelkipásztor a gyülekezettől kapott új palástban tett bizonyságot, melynek alapigéjéül a 36. zsoltár 9-10. versét választotta: „Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban, megitatod őket gyönyörűséged folyóvizéből, mert nálad van az életnek forrása, a te világosságod által látunk világosságot." Hálát adva mondta el a nagytiszteletű úr eddigi életútján végigtekintve, hogy igenis van hazaérkezés Isten közösségében, mert a mi Atyánk teljességre vezet, amit csak az ő házában tudunk megélni. Ki-ki a saját gyülekezetében, ahol át tudjuk érezni, és együtt tudunk tanúságot tenni arról, amit az alapige mond el: az Isten megelégítteti az övéit.

Fehér Norbertet e jeles alkalomból először egy fiatalember köszöntötte egy verssel, majd Szűcs Endre, a Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője; Rózsa Tibor az egyházkerület világi főjegyzője; dr. Molnár Pál egyházmegyei gondnok, a lelkipásztor volt gyülekezete nevében a Debreceni Nagytemplomi egyházközség vezető lelkésze: Vad Zsigmond; a Tetemvári egyházközség egyik volt lelkésze: dr. Benke György és Pintér Zoltán, a gyülekezet gondnoka. Az ifjak a lelkészt a legkedvesebb ifjúsági énekével lepték meg. Végül pedig a megjelent 33 lelkipásztor zárta a köszöntők sorát egy-egy igeverssel, akik között kedves kollégák, más felekezetek lelkészei, barátok és a kassai, valamint a mikóújfalui testvérgyülekezetek lelkészei is jelen voltak.

Az istentiszteletet követően ajándékba kaptunk egy-egy könyvjelzőt az együtt töltött ünnepi alkalom emlékére, majd ezt követően átsétáltunk a gyülekezet általános iskolájába, ahol az őszi hangulatot idéző csodálatosan megterített asztal várt minket. A testvérek megköszöntötték személyesen is a beiktatott lelkipásztort, aki mindenkivel váltott néhány kedves mondatot. A lemenő nap sugaraiban hazaindultunk nagy örömmel, hálaadással a szívünkben a nekünk adatott közösségért és Isten áldását kérve a gyülekezet kicsinyeire és nagyjaira, lelkipásztoraira és jövőjére.

Fehérné Szóráth Márta