Több, mint ifjúsági tábor…

Szívünkben Isten iránti hálaadással és örömmel adunk hírt arról, hogy idén harmadik alkalommal július 11-18. között szerveztünk nyári gyermek- és ifjúsági tábort a sajókazai, ózd-sajóvárkonyi és a sajóivánkai református gyülekezetek ifjai számára.

Az elmúlt két esztendőben is összegyűjtöttük e három gyülekezet gyermekeit, két éve a sajókazai parókián, tavaly az ózdi parókián, idén pedig Sajóivánka adott otthont e lelki alkalmaknak. A tábor résztvevőinek a száma szinte napról napra gyarapodott, így 60 főre duzzadt fel a létszám, és 10 felnőtt segített abban, hogy a gyermekek táboroztatása ékesen és szép renddel menjen végbe.

Ebben az esztendőben úgy fogalmaztuk meg táborunk témáját, hogy „Kövess engem!"- így hívta el egykor Jézus Krisztus az ő tanítványait, azt a tizenkettőt, akiknek életével és szolgálatával, erényeikkel és hibáikkal ezen a héten megismerkedtünk. Van egy régi kis versike, melynek segítségével megtanultuk a 12 tanítvány nevét. „Péter volt az első, kit követett András, Jakab, János, Fülöp, Bertalan és Tamás. Máté, Jakab, Simon, Taddeus és Júdás, így nevezi őket sorra a Szentírás."

A tábor első napján, szerdán, miután elfoglaltuk helyünket, és beköltöztek a parókiára az ott alvós gyermekek (mert voltak olyanok is, akik estére hazamentek, és reggel újra jöttek), bevonultunk a kis ivánkai templomba és megnyitottuk egyhetes együttlétünket. Bundzik Attila tiszteletes úr köszöntő szavai után, Geleta Zoltán polgármester úr köszöntötte az ifjakat, ezt követően pedig egymással ismerkedünk.

Minden délelőtt reggeli után a templomban töltöttünk egy órát, elcsendesedtünk Isten előtt, ismerkedtünk a tanítványok életével, és lelki énekeket tanulunk. Így történt ez már szerda délelőtt is. Ebéd után Szívós Erzsébet, az ÁNTSZ dolgozója tartott rövid előadást a személyi és környezeti higiéniáról. Majd szabadfoglalkozással tölthették a gyermekek az időt. Próbáltunk többféle lehetőséget biztosítani a parókia udvarán arra, hogy senki ne unatkozzon. De a gyerekek szívesen tettek rövid sétákat is a faluban, hogy ismerkedjenek a településsel. Vacsora után szintén a templomban zártuk a napot, átismételtük a tanult énekeket, majd pedig a napközis táborozókat otthonaikba bocsátottuk.

Csütörtökön a reggeli áhítaton a tanítványok közül Péterről hallhattunk többet. Majd elindult a gyermeksereg, és olyan idős gyülekezeti tagok kapuja előtt álltak meg és énekeltek, akik már nehezen tudnak eljutni Isten házába. Ebéd után Paszternák István régész tartott előadást a régészek munkájáról, vetített képekkel színesítve mondandóját. Voltak bátor érdeklődők az ifjak között e téma iránt. Néhányan ezután nekiláttak a Várhegy megmászásának, akik pedig erre nem vállalkoztak, azok egy közeli dombra kirándultak el, ahonnan szép kilátás nyílt a Sajó partjára.

Pénteken Jánosról tanultunk meg néhány dolgot, arról a tanítványról, akit Jézus nagyon szeretett. Ezen a napon nagyon várták már a gyermekek az ebéd utáni órákat, mert akkor a rendőrség, a mentők és a tűzoltók vonultak ki a templom elé, nem azért, mert baj volt, hanem hogy megmutassák járműveiket számunkra.

Szombaton a tanítványok közül Tamásról hallhattunk, a kételkedőről, akinek azt mondta az Úr Jézus, hogy „boldogok, akik nem látnak és hisznek." Az énektanulás után pedig Áll András sajókazai gondnok úr tartott előadást a méhekről, a méhészetről különböző eszközökkel illusztrálva előadását. Délután vetélkedőkre került sor, illetve készültünk a vasárnapi szolgálatokra.

A nyugodalom napját együtt szenteltük meg oly módon, hogy autóbusszal reggel Ózdra indultunk a délelőtti istentiszteletre, majd ebédre Sajókazára érkeztünk, és ott vettünk részt a délutáni istentiszteleten, majd a sajóivánkai gyülekezet közösségébe érkeztünk vissza, a táborhelyre, ahonnan elindultunk. Az ivánkai istentisztelet után a parókiaudvaron a gyülekezetek felnőtt tagjaival ültük körül a tábortüzet és énekeltük el kinek-kinek kedves énekét.

Hétfőn egy magyar szakos tanárnőt, Unghváry Szabó Mártát láttuk vendégül, aki Miskolcról érkezett hozzánk, és a magyar nyelvet próbálta még inkább megszerettetni velünk.

Kedden autóbuszos kirándulást tettünk Vizsolyba, ahol megtekintettük a református templomot és a Biblia-kiállítást, majd Boldogkőváraljára mentünk ebédelni, és a várat megtekinteni, a délutáni nagy melegben az Aranyosi-völgy hűsében indultunk haza meglátogatva az erdőbényei református templomot.

Szerdán befejeződött a tábor, délután elbontottuk sátrainkat is, búcsúzkodtunk és hazautaztunk.

Köszönjük a jó Istennek, hogy áldásával kísért bennünket ezen a héten, és kérjük Őt, hogy szentelje meg a további találkozásainkat, együttléteinket is. És köszönjük támogatóinknak, jóakaratú embertársainknak segítségét, akikre ezúton is imádságos szívvel, Isten gazdag áldását kérjük.

Bundzik Attiláné és Bundzik Attila

a három gyülekezet lelkipásztorai,

a tábor szervezői