Tudományos és kulturális programok az egri Kálvin házban

Októberben a reformáció hónapjában Egerben különös figyelmet fordítanak arra, hogy a kisebbségben lévő reformátusok a többi protestáns felekezettel együtt jelezzék: a keresztyénség nem azonos csupán a római katolicizmussal.

Tudvalevő, hogy ezer éven át Eger a magyarországi római katolikus egyház egyik fellegvára volt. S ma is három katolikus iskola, több kollégium, papi szeminárium működik a városban. Jelentős a katolikus egyház karitatív szolgálata is. Természetesen továbbra is Észak-Magyarország katolikus egyházi központja Eger, hiszen itt székel az egyházmegye főpásztora, az érsek, és itt működik az érsekség felügyelete és irányítása alatt az egyházművészeti múzeum, könyvtár, valamint a sokak által hallgatott Szent István Rádió is innen sugározza műsorát.

Az egri református gyülekezet már hosszú évek óta hitéleti és kulturális programjaival igyekszik jelzést adni arról - nem csak októberben, hanem egész esztendőben -, hogy feladata a protestáns értékek őrzése, mentése és továbbadása. A reformáció hónapjában azonban, különösképpen is hangsúlyossá válik ezeknek az értékeknek szélesebb körökben történő felmutatása. Ilyenkor tapasztalható az, hogy milyen jelentős mennyiségű művészeti, irodalmi, zenei hagyománya van a reformáció egyházainak, melyet az újabb és újabb nemzedékekkel feltétlenül meg kell ismertetni.

Ez év októberében különös hangsúlyt adott a reformációi emlékezésnek az az évforduló, melyet a zsoltárfordító Szenczi Molnár Albert munkájának köszönhetünk. Négyszáz évvel ezelőtt jelent meg a Magyar Zsoltár, melyet ma már nehézkesnek tűnő nyelvezete ellenére, rendkívüli értékként őrzik a református gyülekezetek. Szenczi Molnár Albert reformátori munkásságával, nyelvészeti és irodalmi tevékenységével a hazai kutatók közül talán a legtöbbet dr. Szabó András professzor, a Károli Gáspár Egyetem rektorhelyettese foglalkozott. Az egri Kálvin Házban valamint az egri gyülekezet körében megtartott előadáson eszméltette az irodalombarátokat és a gyülekezetet Szenczi jelentőségére, aki korának páratlan tehetségű és páratlan tudású embere volt. A Szenczivel foglalkozó irodalmi esten és gyülekezeti alkalmon a költőnő dr. Petrőczi Éva idézte saját költeményei által az egykori írótárs emlékét. Dr. Békési Sándor teológiai professzor, a Károli Egyetem Hittudományi Karának dékánja az irodalmi esten bemutatta a Hittudományi Egyetemen működő, a teológia és az esztétika témáját kutató intézetet. A közönség érdeklődéssel fogadta ennek az intézetnek a kiadásában megjelenő szaklapot. Az egri gyülekezet vasárnapi istentiszteletén dr. Békési Sándor dékán igehirdetéssel is szolgált.

A Kálvin Ház a maga szerény eszközeivel igyekszik felkarolni a kortárs képzőművészet alkotóit is, lehetőséget teremtve számukra a bemutatkozásra. Októberben a nagybányai származású festőművész Kozma István tárlatának megnyitására került sor, aki immár harmadízben mutatja be régi és új alkotásait Egerben. Kozma István ismert és a szakmai kritikák szerint igen tehetséges, régóta alkotó művész, aki számos hazai és európai kiállítóterem után szívesen jelenik meg képeivel Egerben. Művészi munkájához ez a város kitűnő témát szolgáltat, ugyanakkor érződik munkáin az az egyházi hatás is, melynek nyomán képeiről szinte elmaradhatatlanok a templomok.

Régi és kölcsönösen gazdagító kapcsolatot ápol a Kálvin Ház a nagyváradi irodalmi élet több képviselőjével. Októberben, ebben az esztendőben már másodszor fogadhatták Eger irodalombarátai a nagyváradi alkotókat, a Barabás Zoltán költő vezette írókat, művészeket. A nagyváradiak irodalmi estjén, túl azon, hogy több ott élő költő és alkotó legújabb munkáiból olvasott fel és mutatott be részleteket, fontos momentuma volt a találkozásnak az a megállapítás, hogy elengedhetetlenül szükséges továbbra is egymás kezét fognunk, egymás szavára figyelnünk, egymás sorsában osztoznunk.

Az egri gyülekezet asszonyköre a reformáció hónapján, a 125 évvel ezelőtt született Ravasz László emberi helytállását, igehirdetői nagyságát és teológusi kvalitásait méltató előadást hallgatott meg, melyet a gyülekezet lelkipásztora tartott. Többen az idősebbek közül beszámoltak azokról az élményeikről, melyek Ravasz Lászlóhoz fűzték őket. Kéziratmásolatok és régen titkon terjesztett, géppel írt gondolatok kerültek elő, felidézve a lehetőségek és az ellehetetlenülések korát, melyben Ravasz László mindvégig meg tudott maradni hitében és szolgálatában igaz embernek.

Jóllehet a reformáció hetében elvárható, hogy egy református székházban református előadók és témák szerepeljenek, a reformáció azonban magában hordozza az ökumenicitást is, nevezetesen azt, hogy egymás hite által, hitbeli és egyháztörténeti tapasztalata által is meg tud gazdagítani bennünket Isten. Így igen sokan voltak kíváncsiak Kuklay Antal római katolikus irodalomtörténész-plébános előadására, aki Szent Erzsébetről és Pilinszkyről tartott előadást. Kuklay Antal jelentős munkát végzett a Sárospatakon született Erzsébet királynéval kapcsolatos kutatások terén, létrehozva az ottani katolikus egyháztörténeti múzeumot. Mindemellett Kuklay atya a kortárs irodalom egyik legjelentősebb hatású vallásos költőjének, Pilinszky János költészetének is az egyik legismertebb hazai kutatója. A szép számú közönség nagyszerű előadást hallhatott a magyar keresztyénség két legendájáról, a 800 évvel ezelőtt született Szent Erzsébetről és a körünkből nemrég eltávozott Pilinszkyről.

Az egyházmegyei lelkészértekezleteknek is helyet adó Kálvin Házban a reformációra készülve, majd a reformáció ünnepe után ugyancsak megemlékeztek a két jeles magyar reformátusról: Ravasz Lászlóról és Szenczi Molnár Albertről.

(k.zs.)