TI ÍRTÁTOK - Gondolatok az utakról és a célokról

LX. évfolyam 4. szám / Ifjúsági rovat


Lásd, eléd adtam ma az életet és a jót, de a halált és a rosszat is. Ezért parancsolom ma neked, hogy szeresd Istenedet, az Urat, járj az ő útjain, tartsd meg parancsolatait, rendelkezéseit és döntéseit, és akkor élni és szaporodni fogsz, mert megáld téged Istened, az Úr azon a földön, amelyre bemégy, hogy birtokba vedd.



(5Móz 30,15-16)


 


Egyik sem fontosabb a másiknál, a kettő alkot egy egészet, a kettő együtt jár: ha nincs célunk, akkor az út is „leértékelődik", mert nincs miértje.

Viszont, ha van egy célunk, de elérése érdekében nem a helyes úton járunk, akkor a célnak sem lesz értelme, mert az az út nem a cél elérését szolgálja.


Minden ember halad valamilyen úton. A kérdés az, hogy van e célja... és szerintem pontosan ez az, ami a kettőt elválaszthatatlanul egybeköti, mert a céltalan út sehová sem vezet.


Azt hiszem a kérdésre a válasz minden emberben máshogy fogalmazódik meg, hiszen mindenkinek más a tapasztalata. Egy idősebbnek, aki a fél életét már maga mögött tudhatja, aki már több mindent átélt, bizonyára nem egyezik a véleménye egy 15-20 évesével, aki előtt még ott az a nagybetűs valami. Lehet, ha én is idősebb leszek, el tudom majd dönteni, hogy melyik is a fontosabb, de egyelőre nem tudok választani... talán mert még döntésképtelen vagyok, talán mert még nincs tapasztalatom, vagy talán - és ez a döntő - még nincs kitűzve az a cél, aminek a helyes útján lehetne járnom.


Még várok... arra, hogy egyszer döntsek a célt illetően, és ha az meg van, kell betájolni az irányt, az utat, amin végig kell mennem a sikerért. Szerintem ez a legfontosabb, egyszer jól dönteni és akkor let's go on the perfect way!


„...mert az ember egy életen át készül valamire" - én arra, hogy a jelenlegi semmi értelme utat felcseréljem egy olyanra, amelyik majd a célért megy... „de nem sürgetem azt a pillanatot. Meg akarom várni, ahogy minden dolog rendjét és idejét várja az ember."


Ehhez viszont elengedhetetlenül szükség van másokra, barátokra, családra, hiszen ők azok, akik támogatnak, talán terelnek is a jó irányba, de mindenképpen nagy szerepük van a döntésben.


egy végzős gimnazista

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Saját szemetekkel fogjátok látni, és magatok fogjátok megvallani: Nagy az Úr Izráel határán túl is! Mal 1,5

2Sám 13,20–39

Az előző szakasz vérfertőző cselekményének egyenes következménye, hogy „…meggyűlölte Absolon Amnónt…” (22). Vajon miért nem szólt közbe, és csinált rendet a testvérek között az édesapa, Dávid király? 

tovább

(5) „…minden igyekezetetekkel törekedjetek…” (2Péter 1,1–11)

HITBEN FELELŐSEN!

– 1. A hitben felelős ember hiteles ember, akin látszik, hogy Isten dicsőségére éli életét, dobpergés nélkül, csendben igyekezve, látható áldásokkal tevékenykedve. 

tovább

ESZTER 4,1-17 - Kedves Eszter!

Be kell vallanom, hogy idegennek érzem a világodat. Van benne valami azokból a topmodellekről szóló televízió műsorokból, amiket soha nem szoktam nézni. Fogalmam sincs, milyen lehet, ha állandóan szépítenek és kényeztetnek. 

tovább

2017. október 13. péntek

„Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik? Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt megrontja Isten, mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok.” (1Kor 3:16-17)

 

 

 

tovább

Reményik Sándor: A szőnyeg visszája

Kétségbe esem sokszor én is
A világon és magamon,
Gondolva, aki ilyet alkotott:
Őrülten alkotott s vakon.

 

tovább