Apróságok

LX. évfolyam 4. szám / Ifjúsági rovat

Ünnepek és hétköznapok váltják egymást életünkben. Feldíszítjük otthonunkat, felékesítjük szívünket is az ünnepre. Olyan emlékeket szerzünk ilyenkor, amelyek hosszú időre meghatároznak minket. Segítséget adnak a hétköznapok élhetőbbé, szebbé tételéhez.

Az ünnepben igyekszünk figyelni a legapróbb részletekre is. Az előkészületek során igyekszünk mindent megtenni azért, hogy az ünnep tökéletes, emlékezetes legyen.


A karácsony előtti készülődés a leglátványosabb dolgok közé tartozik a nyugati típusú társadalmakban. Mindamellett azonban, hogy sok energiát fektetünk az ünnepi események szervezésébe, lebonyolításába, legalább ennyit kellene Istenre és magunkra is figyelnünk. Nem nagy általánosságokra, hanem apróságokra. Nagyon jó alkalmak ezek, hogy megállva kicsit megkérdezzük és megértsük, mi rejlik egy-egy tett mögött? Életünk egyik legnagyobb lehetősége, hogy megismerhetjük, megérthetjük egymást! Milyen csodálatos, hogy nekünk, keresztyéneknek Isten megismerésére, akaratának megértésére is lehetőségünk van...


Jellemző, hogy egy-egy ünnepből nem csak a szép, hanem a keserű emlékek is megmaradhatnak. Sokszor meg tudjuk bántani egymást a figyelmetlenséggel. Nagyon veszélyes dolog, ha csak egy nagy ügy, vagy egy elérendő cél lebeg a szemünk előtt. Ez lehet egy fontosnak vélt szolgálat, vagy egy ünnep tökéletes lebonyolítása. A nagy célokra koncentrálás közben elfelejtünk tekintettel lenni másokra, figyelembe venni a másik véleményét, érzéseit, gondolatait. Biztosan kevesebb konfliktus lenne, kevesebb sebet szereznénk és okoznánk, ha az ünnep abban lenne ünnep, hogy jobban figyelünk. Nagy célokra és apróságokra együtt. Vigyük el ezt az ünnepekből a hétköznapokba! Tanuljunk csendben figyelni, odafigyelni Istenre és egymásra! Így legyen teljes, áldott a karácsonyi ünnepünk is!

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…intettünk és buzdítottunk, és kérve kértünk titeket: éljetek az Istenhez méltó módon… 1Thessz 2,12a

Jób 4

Miért zavarta Elifázt (5–6), hogy Jób hitének egyértelmű áldásait látta mások életében (3–4)? Milyen lélek van abban, aki a gyászolót vádolja gyermekei haláláért, az őt ért csapásokért (7–9)?

tovább

(13) „Jött valaki az ég felhőin…” (Dániel 7,1–14)

– Dániel látomásában rémséges vadállatok tűnnek fel, egyik felfalja a másikat. Igazi vadállatok ezek a korabeli, egymást követő birodalmak: a babiloniak, a médek, a perzsák, a mindent „egyesítő” nagy macedón (görög, hellén) birodalom, és annak utódbirodalmai. Mindegyik ijesztő, erőszakos, mindent felemésztő, a maradékot összetaposó, pusztító, nagyokat mondó szájával hőbörgő (1–9).

tovább

EZÉKIEL 13,17-23 - Nem ártatlan játék!

Az Ószövetség kizárólag ezen a helyen említ kifejezetten hamis prófétanőket. Férfi kollégáiktól eltérően ők nem csak hazugságokat hirdetnek Isten üzeneteként, hanem még mágikus rituálékat (halottidézéseket) is tartanak, és mágikus tárgyakat állítanak elő. 

tovább

2017. november 13. hétfő

Szüret

Az én Atyám a szőlőműves. (Jn 15,1)

 

tovább

Dicsérje Őt a köd is!

Minden lélek és minden létező,
hó és szélvihar, tűz és jégeső,
Dicsérjétek az Urat!

tovább