Zenés áhítatok a Deszkatemplomban 2007 adventjében

Éppen tíz évvel ezelőtt szakadt meg templomunkban egy zenés áhítatsorozat, amelyben havonta hangzott fel orgonamuzsika a vasárnap délutáni istentiszteletek keretében. 1997. december 7-én lett volna következő alkalom, ám 4-én csütörtökön a Deszkatemplomnak már csak hamuvá lett romjait találtuk. Az orgona semmivé olvadt.

Az új templom és az új orgona felépülése (2000) óta csak szórványosan volt egy-két koncert, zenés áhítatsorozatot, rendszeres zenés istentiszteleteket azonban nem szerveztünk.

Új kezdeményezés tehát, hogy az adventi időszaknak mind a négy vasárnapján orgonazenés áhítatot tartottunk. Ezzel egyszersmind hagyományt szeretnénk teremteni, hogy a karácsony előtti készületi időben a zenével is elősegítsük a hallgatóság lelki épülését, elcsendesedését, hogy a hirdetett Ige mellett az ars musica - Luther meggyőződése szerint Isten adománya - is szolgálja az advent lelkében való elmélyedést.

Áhítatainkat gyülekezeti ének vezette be, majd igeolvasás és imádság után következett az ötven perces orgonazene, végül a „Mi Atyánk"-kal és gyülekezeti énekkel zártuk az istentiszteletet. December 2-án Mátyus Gabriella orgonaművész játszott, aki a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára és a hejőcsabai református gyülekezet kántora. Műsorát Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809-1847) két szonátája: a B-dúr és d-moll keretezte. Utóbbi a Vater unser im Himmelreich (Mennybéli felséges Isten) kezdetű ének variációs feldolgozása. A megtestesülés teljes gondolatkörét átfogja Ambrusnak (†397), Milánó ókeresztyén püspökének biblikus, szép hymnusa: Veni redemptor gentium. Gárdonyi Zoltán (1906-1986), egyházunk kitűnő zeneszerző-zenetudósa komponált ebből az énekből a múlt század derekán korálfantáziát, amely a műsor negyedik darabjaként hangzott el. Az ókori hymnus német változatát Luther Márton készítette el Nun komm der Heiden Heiland (Jöjj népek Megváltója) címmel. Ez az ének a protestáns egyházak legjelentősebb adventi énekévé vált, számtalan feldolgozása közül Dietrich Buxtehude (1637-1707) egyszerű és meghitt változatát hallhattuk. Az áhítat közepén J. S. Bach (1685-1750) a-moll prelúdium és fúgáját mutatta be a művésznő. A műsorban szépen kidomborodott az antikvitásban gyökerező és a reformáció korában megújuló énekhagyomány, mellyel hitünket ma is táplálhatjuk, valamint a protestáns zeneszerzők erőteljes és fantáziadús művészete.

Sepsy Károly játszott advent második vasárnapján, aki a debreceni Nagytemplom orgonaművész-kántora volt a legutóbbi időkig. A debreceni teológiai akadémián lelkészhallgatók nemzedékeinek tanított gyülekezeti éneket, harmónium- és orgonajátékot. Nyugdíjba vonulása óta is rendszeresen ad hangversenyeket. Buxtehude d-moll passacagliáját játszotta elsőként, melynek ismertetőjéből megtudtuk, hogy éppen Buxtehude volt az, aki lübecki szolgálati helyén szervezett adventi koncerteket: Abendsmusik-okat. J. S. Bach virtuóz Dór tokkátája mellet a lipcsei karnagy három korálfeldolgozását is hallhattuk: Jesu meine Freude; In dulci jubilo; Gelobet seist du Jesu Christ. Igazi csemegeként szolgált a francia romantikus Alexandre Guilmant (1837-1911) orgonista szerző Pastorale-ja, Feike Asma kortárs holland szerző két karácsonyi korálvariációja és a szintén kortárs kanadai francia Denis Bedard In dulci jubilo feldolgozása. Lenyűgöző Sepsy Károly lelkesedése a legkülönfélébb hangszínváltozatok és a modern, de befogadható orgonaművek iránt.

December 16-án evangélikus muzsikust üdvözölhettünk a Deszkatemplomban Finta Gergely orgonaművész személyében, aki az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense, ugyanennek az egyetemnek a kántor szakán tanár és a zuglói evangélikus gyülekezet kántora. Műsora Mária hálaénekének, a Magnificatnak a különböző feldolgozásaira volt felfűzve. Az észak-német orgonás művészetet Buxtehude Magnificat primi tonija képviselte: változatos hangszínek bemutatásában és a canticum veressorainak szemléletes ábrázolásában gyönyörködhettünk általa. Jean Francois Dandrieu (1682-1738) francia barokk orgonista szerző Magnificatja a tipikus francia orgonaszvit hangszíngazdagságát és ötletességét villantotta fel. A lüneburgi tabulaturáskönyvének két egyszerű tétele a Magnificat gregorián zsoltártónusát dolgozza fel. J. S. Bach Magnificat-fúgája a német területen használatos Magnificat-tónus dallamára épül. A francia orgonazenéhez kapcsolódik a nagy Bach háromrészes műve: Piece d' orgue. A már említett adventi éneknek (Nun komm der Heiden Heiland) gyönyörűen kidíszített feldolgozását Bach 18 lipcsei koráljából játszotta az orgonaművész. A latin szövegű hymnus (Veni redemptor) pedig a hallei orgonista Samuel Scheidt (1587-1654) öttételes, a gyülekezeti ének és az orgona váltakozására alapuló feldolgozásában hangzott el. Az áhítat középpontjában Mendelssohn egyik kevésbé ismert művét hallhattuk: D-dúr Andante.

Az utolsó áhítat előadója Varga László orgonaművész volt, a Deszkatemplom kántora, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. Műsorán protestáns barokk szerzők darabjai és mintegy az egész sorozat lezárásaként Mendelssohn d-moll prelúdium és fúgája szerepeltek. A program gerincét J. S. Bach művei alkották: a G-dúr prelúdium és fúga vidám hangvétele és csillogó-villogó karaktere méltó ráhangolódás lehet a karácsonyi örömökre; a szerző rövid korálfugettái indították az orgonistát arra, hogy mindegyik után eljátssza az énekek egyszerű harmonizálását a 17. századi Hasslertől, Scheintól illetve egy tételt a saját feldolgozásában: Christum wir sollen loben schon; Gelobet seist du, Jesu Christ; Gottes Sohn ist kommen; Herr Christ, der einige Gottes-Sohn; Lob sei dem almächtigen Gott; Nun komm der Heiden Heiland. Az észak-német Nikolaus Bruhns (1665-1697), Buxtehude tanítványa volt. Szépséges korálfantáziájában a Nun komm der Heiden Heiland szólalt meg. A 18. századi Johann Walther nemcsak zeneszerzőként tette híressé nevét, hanem azzal is, hogy zenei lexikont szerkesztett. Átiratában a jeles olasz hegedűművésznek, Giuseppe Torellinek a d-moll concerto-tételét hallhatta a gyülekezet.

Istennek legyen hála, hogy Fehér Norbert lelkipásztorral az áhítatokat megszervezhettük, és népes közönséggel élvezhettük a musica sacra isteni adományát. Soli Deo gloria!

Miskolc, 2008. február 24.

Varga László