Az ember, szerintem

LXI. évfolyam 1. szám / Ifjúsági rovat

"Megteremtette Isten az embert a maga képmására...férfivá és nővé teremtette" - írja a Biblia. Ebből kiindulva akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy minden ember nagyon hasonló, sőt, az emberek egyformák is lehetnek.

Ezzel szemben: „minden ember más, de éppen ez a jó", ahogy a híres LGT-dal sora mondja. Látszólag talán egyformán születünk, mégis más-más tulajdonságokat öröklünk és születnek meg bennünk.


Isten jóra teremtett bennünket, még most is megvan bennünk a jóra való hajlam, de ugyanígy - sőt erősebben - a rosszra. A kettő aránya az évek során sokat alakulhat, mindenkinél változó mértékben, de a tétel igaz marad.


A fentiek igazak magára az emberre is. A történelem során sokat alakult az ember helyzete, sok mindent fedezett fel, sok mindent tudott elérni és még többet akar, miközben a jóra és rosszra való hajlam nem változott.


Az ember a legnagyobb földi hatalom birtokosa, hatalmat kapott más élőlények felett, sőt, néhány embernek - látszólag - hatalma van saját embertársai felett is.


Az ember a legintelligensebb lény a földön, olyan csodálatos dolgokra képes, melyre más élőlény nem, viszont olyan dolgokat is véghez tud vinni, amelynek nincs semmi haszna, sőt ártalmas, veszélyes másokra. Erre ezer meg ezer példával szolgál a történelem.


Az ember érző és gondolkodó lény. Képes saját sorsáról dönteni, próbál választani jó és rossz között, mert tudja melyik melyik. Döntéseiben azonban nincs egyedül, befolyásolja a környezete, a barátok a család, az eddigi tapasztalatai.


Az ember társas lény, szüksége van más emberekre, igényli a kapcsolattartást. A legtöbb embernek egyenesen célja, hogy kapcsolatokban, pl. családban éljen.


Mi, emberek, sokan vagyunk, nagyon különbözőek, de hiszem, hogy


egy láthatatlan kapocs - annak köszönhetően, Aki ilyennek teremtett - szorosan összeköt minket, hogy tartsunk össze, védjük meg egymást.


Akkor lenne célja szerint való ez a világ, ha ez így működhetne.


Szerintem az ember hatalmas, érző és gondolkodó, társas és céllal élő élőlény. Szerintem az ember a jót és rosszat ismerő, a rosszat gyakrabban választó, de Istentől függő, tőle jövő, vissza hozzá térő teremtmény.


(Eszter végzős pataki gimnazista)

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Az Úrban hívők száma egyre növekedett, férfiak és nők tömegével. ApCsel 5,14

2Móz 31

A szent sátornál minden Isten parancsa szerint készül. Mózes látta a mennyei mintát, a népből való mesterek kapnak elhívást, Szentlelket, bölcsességet, értelmet és képességet a munka elvégzésére. 

tovább

(16) „…meggyógyultak.” (Apostolok cselekedetei 5,12–16)

Sok a beteg: testileg és lelkileg. Sok a hétköznapok által, sérelmek, élet-események során, valamint emberi gonoszsággal meggyötört élet (16).

tovább

LUKÁCS 12,13–21 - Takarékoskodás vagy fukarság?

A takarékoskodás nem esik nehezemre. Már gyermekkoromban az a típus voltam, aki jól kijött a havi zsebpénzből. Felnőttként sem változtam sokat ebből a szempontból. 

tovább

2018. július 29.

Isten fegyvere: az igazság 1.

Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel. (Efézus 6,14a)

tovább

Reményik Sándor: A Bethesda partján

"Vala pedig ott egy ember, ki harmincnyolc 
esztendőtől fogva való betegségben fekszik vala."
János ev. 5,5 

tovább