Az ember, szerintem

LXI. évfolyam 1. szám / Ifjúsági rovat

"Megteremtette Isten az embert a maga képmására...férfivá és nővé teremtette" - írja a Biblia. Ebből kiindulva akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy minden ember nagyon hasonló, sőt, az emberek egyformák is lehetnek.

Ezzel szemben: „minden ember más, de éppen ez a jó", ahogy a híres LGT-dal sora mondja. Látszólag talán egyformán születünk, mégis más-más tulajdonságokat öröklünk és születnek meg bennünk.


Isten jóra teremtett bennünket, még most is megvan bennünk a jóra való hajlam, de ugyanígy - sőt erősebben - a rosszra. A kettő aránya az évek során sokat alakulhat, mindenkinél változó mértékben, de a tétel igaz marad.


A fentiek igazak magára az emberre is. A történelem során sokat alakult az ember helyzete, sok mindent fedezett fel, sok mindent tudott elérni és még többet akar, miközben a jóra és rosszra való hajlam nem változott.


Az ember a legnagyobb földi hatalom birtokosa, hatalmat kapott más élőlények felett, sőt, néhány embernek - látszólag - hatalma van saját embertársai felett is.


Az ember a legintelligensebb lény a földön, olyan csodálatos dolgokra képes, melyre más élőlény nem, viszont olyan dolgokat is véghez tud vinni, amelynek nincs semmi haszna, sőt ártalmas, veszélyes másokra. Erre ezer meg ezer példával szolgál a történelem.


Az ember érző és gondolkodó lény. Képes saját sorsáról dönteni, próbál választani jó és rossz között, mert tudja melyik melyik. Döntéseiben azonban nincs egyedül, befolyásolja a környezete, a barátok a család, az eddigi tapasztalatai.


Az ember társas lény, szüksége van más emberekre, igényli a kapcsolattartást. A legtöbb embernek egyenesen célja, hogy kapcsolatokban, pl. családban éljen.


Mi, emberek, sokan vagyunk, nagyon különbözőek, de hiszem, hogy


egy láthatatlan kapocs - annak köszönhetően, Aki ilyennek teremtett - szorosan összeköt minket, hogy tartsunk össze, védjük meg egymást.


Akkor lenne célja szerint való ez a világ, ha ez így működhetne.


Szerintem az ember hatalmas, érző és gondolkodó, társas és céllal élő élőlény. Szerintem az ember a jót és rosszat ismerő, a rosszat gyakrabban választó, de Istentől függő, tőle jövő, vissza hozzá térő teremtmény.


(Eszter végzős pataki gimnazista)

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők… Kol 2,20

2Sám 23,1–7

„Minden javam, minden örömöm őtőle származik” (5). Dávid király nagy magasságokat ért el életében, de az elért eredményeit nem önmagának tulajdonította. 

 

tovább

(17) „…ki tud minket szabadítani…” (Dániel 3,1–25)

– Az Isten szabadító Úr, mert Ő kiszabadít bennünket a tüzes kemencéből. Sokféle „tüzes kemence” van ebben a világban. Isten megmutatja szabadítását az Ő népén és az egyes hívő embernek életében. Ő képes kiszabadítani bennünket a mindennapok és az élet ezer küzdelmének kohójából.

tovább

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 8,26-40 - Megfelelő segítség

A városban elhaladtam egy tinédzser mellett, aki fülhallgatóval a fülében zenét hallgatott. Ő is énekelt az énekessel együtt – lelkesen, teljes átéléssel. Amit azonban én hallottam, szinte fájt a fülemnek. 

tovább

2017. november 5. vasárnap

„Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.” (Ézsaiás 42,1)

tovább

Füle Lajos: Szeretnék énekelni néked

Szeretnék énekelni Néked,
Uram, nyisd meg ajkamat,
hogy szent legyen mindig az ének,
amely szívemből felfakad.

tovább