Biblia Éve programok az egri Kálvin Házban

A Tiszáninneni Egyházkerületben a Biblia Évével kapcsolatban számos olyan helyszín szolgál eszméltető emlékezésként, mely a magyar Biblia történetének meghatározója. Bizonyára Gönc, Vizsoly és Sárospatak a magyar nyelvű Biblia létrejötte, kinyomtatása, őrzése szempontjából ebben az esztendőben az országos érdeklődés középpontjába kerül.

A protestantizmus hazai történetében a 16. században Egernek csak epizódszerep jutott, rövid ideig tartott az egri protestantizmus hitvitáktól sem mentes középkori korszaka. 1552 után a diadalmas győzelmet követően Eger 1596-ban elesett, s a törökök ittléte nemcsak a protestantizmus terjedésének, hanem majdnem egy századig a keresztyénségnek is véget vetett a várban és a városban.

Amikor 1687-ben ismét magyar kézbe kerül a város, megkezdődik a barokk újjáépítés. A több évszázados katolikus struktúra, a hitélet az oktatás, a tudomány, a kegyesség megannyi területén visszaszerzi pozícióját. Született ugyan Egerhez köthető protestáns hitvallás több is a 16. században. Az egyik katekizmust Szikszai Hollopeus Balázs írta egri prédikátorként, a másikat Debrecenből kérték az akkori várvédők Méliusz Juhász Pétertől, igazolva, hogy amit hisznek, és ahogyan hisznek, az nem valami elvetendő, eretnek tanítás és mód, hanem mindenestül a Biblián alapul. Ez az a hitvallás, melyet jobbára már csak a teológiák tananyaga között tartanak számon, az egyháztörténet Debrecen-Egervölgyi hitvallásként ismer.

A Biblia Évében Egert illetően fájdalmasan felidéződik az a pillanat is, amikor Komáromi Csipkés György 1675-ben készült bibliafordítását a római katolikus cenzúra elítélte. Hatszáz eltérést számoltak össze a katolikus cenzorok, akik szerint ennyiben tért el Komáromi fordítása a Károliétól. Hosszú tárgyalások után a hatszáz fordítási vétekből, mindössze egy maradt. A keresztelés szereztetési igéjében egyetlen szó eltért a többi fordítástól, mely így hangzott: „Elmenvén, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevére". A katolikus Káldi fordításban a nevében szó szerepel, Károli nevébe szót fordít. A királyi rendelet szerint Komáromi bibliafordítása kiigazításra szorul, mert „ez a változtatás szentséget érint, s annak kiszolgáltatásában zavart okozhatna". Hetvenegy évig bujdosott Komáromi Bibliája, mely Egerben szomorú sorsra lelt. Dr. Szabó Lajos sárospataki egyháztörténész írja, hogy amikor 1754 novemberében Egerben megnyitották az új püspöki főiskolát, az ünnepélyre összesereglett több száz plébános jelenlétében a püspöki palota udvarán máglyára rakták és elégették Komáromi Bibliáját, melyek addig mint elkobzott könyvek ott penészedtek az egri püspök palotájának pincéjében.

A Biblia Évében az egri gyülekezet olyan előadássorozatot szervez a Kálvin Házban, mely ráirányítja a figyelmet a Biblia hitet és életet meghatározó erejére, s mintegy ennek következményeként inspirálja a művészetet, az irodalmat, a kultúrát, alakítja az emberi gondolkozást, egzisztenciát. E célkitűzés jegyében a Kálvin házi programsorozat „Kálvin házi katedra" címmel került meghirdetésre. A minden hónapban két-három estét betöltő egyházi és kulturális jellegű alkalmon a legnevesebb irodalomtörténészek, országos hírű előadók, művészek, teológusok és egyházi vezetők szólalnak meg.

Az első alkalmon dr. Szebik Imre evangelikus püspök, a Magyar Biblia Tanács elnöke szólt az egybegyűltekhez. Ezt követően dr. Berta Zoltán, a Károli Egyetem irodalomtörténész professzora „Vallásos témák és bibliai motívumok az erdélyi magyar irodalomban" címmel tartott nagyhatású előadást. Áprilisban és májusban összesen hat alkalomra kerül sor. Ízelítőül az előadók és a témák: dr. Bitskei István akadémikus „Pázmány Péter és a protestáns vallásszabadság" címmel tartott a közelmúltban előadást. Dr. Monostori Imre Németh László esszéírásának gondolati alaprétegeiről beszél majd. Szenci Molnár Albertről és a Vizsolyi Bibliáról a Kálvin Ház visszatérő vendége, dr. Imre Mihály debreceni egyetemi tanár tart előadást. Májusban pedig Szokolai Sándor zeneszerző és dr. Ternyák Csaba egri érsek lesznek a Kálvin Ház vendégei.

Egy-egy irodalmi előadás szerkesztésekor - a Kálvin Házi Katedra programsorozat létrehozójának, dr. Cs. Varga István professzornak ötlete nyomán, mindig megszólal egy-egy egyházi, vagy világi közismert személy. Így a „Vallomás a Bibliáról" sorozatban többek között dr. Lengyel Gyula katolikus plébános, főiskolai tanár, Varga József főiskolai lelkész, Beke Sándor színházigazgató, több, az egervölgyi egyházmegye gyülekezeteiben szolgáló gondnok és presbiter szólt és szólal majd meg.

A Kálvin Ház belső folyosóján néhány évvel ezelőtt avatták fel Károli Gáspár domborművét. Az egriek is úgy tisztelik őt, mint az első teljes magyar nyelvű Biblia fordításának organizátorát. E mellett azonban emlékeznek arra is, hogy mint az akkori idők Kassa-völgyi szuperintendense, Károli őrködött a hitvallásos fegyelem megtartása fölött is. Nem engedte, hogy Eger protestánsai letérjenek a helvét irányzattól, és a Szentháromság-tagadók, az antitrinitáriusok mozgalmához csatlakozzanak. Ezen a vidéken így maradhattak meg reformátusnak a gyülekezetek.

A Biblia Évében fejet hajtunk mindazok előtt, akik páratlan áldozathozatallal, imponáló teológiai és nyelvészeti tudással a magyar nép és a magyar nyelv iránt érzett megmentő szeretettel hordozták és ápolták a Biblia üzenete továbbadásának ügyét. A Kálvin Házban Egerben hittel és tudománnyal, irodalommal és képzőművészettel, énekkel és zenével emlékezünk, így segítve azt, hogy sokak gondolkozását újra meghatározza a legfontosabb és a legszentebb könyv, amit Isten adott nekünk, hogy éljünk vele, és új életre hívjunk általa sokakat.

(k.zs.)